Rubeola elleni védőoltás: hatások és kockázatok

Mi a rubeola vakcina neve?

A rubeola elleni oltást úgynevezett élő vírus vakcinával adják be, amely legyengített rubeolavírusokat tartalmaz immunizálás céljából. Mumpsz-kanyaró-rubeola vagy mumpsz-kanyaró-rubeola varicella elleni kombinált vakcina formájában adják be.

A jóváhagyott mumpsz-kanyaró-rubeola élő vírus elleni vakcinák neve MM-RVAXPRO és Priorix.

A jóváhagyott mumpsz-kanyaró-rubeola élő vírus elleni vakcinák neve: Priorix-Tetra és ProQuad.

Egyetlen vakcinaként nincs rubeola elleni oltás. Németországban 2012 óta nem áll rendelkezésre egyetlen rubeola elleni vakcina sem.

Hogyan működik a rubeola vakcina?

A rubeola vakcina legyengített, replikálható vírusokat tartalmaz, amelyek már nem okoznak betegséget. Izomba fecskendezik (intramuszkulárisan), általában közvetlenül a felkarba, a combba vagy a fenékbe. Válaszul a szervezet specifikus védekező anyagokat (antitesteket) kezd termelni a vírusok ellen.

A teljes rubeola elleni oltás általában egy életen át véd a fertőzés ellen. Az oltás frissítése azonban bármikor lehetséges.

Milyen az oltási reakció?

A rubeola oltás után ritka esetekben a szervezet nemkívánatos reakciói, a köznyelvben mellékhatások lépnek fel. Egyes beoltottaknál a bőr az injekció beadásának helyén kipirosodik és enyhén megduzzad. Időnként a betegség általános jelei, például fáradtság vagy láz is jelentkeznek. A rubeola elleni oltás ezen mellékhatásai néhány nap múlva megszűnnek.

Rubeola elleni oltás: STIKO ajánlások

A rubeola elleni védőoltást a Permanent Vaccination Commission (STIKO) minden gyermek számára javasolja. A lányok számára fontos, hogy megfelelő védelmet kapjanak a rubeola vírussal való fertőzéssel szemben a következő terhesség alatt. Ez azért van, mert a terhesség alatti rubeola fertőzés súlyos károsodást okozhat a gyermekben.

Milyen gyakran kell oltani rubeola ellen?

A rubeola elleni oltáshoz általában két vakcinaadagot biztosítanak: Az elsőt tizenegy és 14 hónapos kor közötti gyermekeknek ajánlják. A második vakcinaadagot 15 és 23 hónapos kor között kell beadni. A két részleges oltás között legalább négy hétnek el kell telnie.

Aki mindkét ajánlott oltási adagot megkapta, általában megfelelően védett a rubeola kórokozója ellen – egy életre. Csak nagyon ritkán fordul elő, hogy valaki újra megfertőződik rubeolával annak ellenére, hogy (régen) megkapta az oltást. Ez az úgynevezett újrafertőződés általában tünetmentesen megy végbe, vagy nagyon enyhe tünetekkel, mint például megfázás.

Néhány gyermek és serdülő élete első két évében csak egy adag rubeola vakcinát kapott, vagy egyáltalán nem kapott. Az orvosok ezután azt javasolják, hogy a rubeola elleni oltást a lehető leghamarabb pótolják vagy fejezzék be.

Rubeola elleni oltás nőknek

Hiányzik-e az oltási védelem, hiányos vagy nem egyértelmű: Az orvosok minden esetben azt javasolják, hogy a gyermeket vállalni kívánó nők teherbe esés előtt kapjanak rubeola elleni védőoltást. Azok, akik nem ismerik saját oltási státuszukat, vagy gyermekkorukban nem kaptak oltást, két adag oltást kapjanak. Azon fogamzóképes korú nők esetében, akik gyermekkorukban egy adag rubeola vakcinát kaptak, egy további adag elegendő. Ezzel teljes a vakcina elleni védekezés.

Az orvosok azt javasolják, hogy a fogamzóképes korú nők várjanak legalább egy hónapot az utolsó rubeola elleni oltásuk után, mielőtt teherbe esnének.

Rubeola elleni oltás terhesség alatt?

Ez azt jelenti, hogy ha csak a terhesség alatt derül ki, hogy a nő nem immunis a rubeola kórokozójával szemben, a rubeola elleni védőoltás nem lehetséges.

Annak érdekében, hogy korai stádiumban megtudjuk, minden tisztázatlan oltási státuszú, vagy hiányzó vagy hiányos rubeola-oltásban részesülő terhes nő vérét meg kell vizsgálni a rubeolavírus elleni specifikus antitestek kimutatására (antitestteszt). Ha a vizsgálat azt mutatja, hogy a leendő anya nem rendelkezik kellő immunitással a kórokozókkal szemben, akkor a jövőben ügyelnie kell arra, hogy ne kerüljön kapcsolatba rubeolával fertőzöttekkel.

Rubeola elleni oltás más felnőttek számára

Mikor nem kerülhet sor rubeola elleni védőoltásra?

Amint fentebb említettük, a rubeola elleni védőoltást nem szabad terhesség alatt beadni. Vannak azonban olyan helyzetek is, amelyekben a vakcinázás nem javasolt:

  • Csirke tojásfehérjére való allergia esetén
  • Súlyos immunhiány esetén
  • Vérátömlesztés és antitest tartalmú gyógyszerek beadása után
  • Magas láz esetén

Vakcinázás rubeolával való érintkezés után

A tisztázatlan oltási státuszú, oltás nélküli vagy csak egyetlen oltással rendelkező személyek jobb, ha gyorsan cselekszenek, és orvoshoz fordulnak, ha (esetleg) rubeola vírussal fertőződtek meg.

A fertőzést követő öt napon belül beadott immunglobulinokkal végzett passzív oltás enyhíti a tüneteket és csökkenti a vírusterhelést. Azonban nem akadályozza meg a fertőzést és így a gyermek méhben lévő megbetegedését (rubeola embriopátia).

A passzív védőoltásról további információ az „Aktív és passzív immunizálás” című cikkben található.

Rubeola az oltás ellenére?

Nagyon ritkán a rubeola ellen beoltott emberek később is megbetegednek. Ennek oka általában az, hogy a rubeola vakcina ajánlott két adagja közül csak az egyiket kapták meg. Egyetlen rubeola oltás azonban csak körülbelül 95 százalékos védelmet biztosít. Ez azt jelenti, hogy 100 emberből körülbelül ötnél, akik csak egy adag rubeola vakcinát kaptak, a szervezet nem reagál antitestek termelésével. Ezért javasolják a szakértők a második oltási adagot: Ez biztosítja, hogy a fennmaradó öt százalékban is kialakuljon a rubeola elleni védőoltás.