Minden itt megadott információ csak általános jellegű, a tumorterápia mindig tapasztalt onkológus kezébe tartozik!
Szinonimák
izomdaganat, lágyrészdaganat, lágyrész-szarkóma
Meghatározás
A rhabdomyosarcoma egy ritka lágyrész szarkóma, amelynek eredete a harántcsíkolt izom (rhabdo = sztriatió; myo- = izom). A rhabdomyosarcoma a szarkóma (szub) formája, amelyet csont, lágyrész vagy kötőszöveti rák.
Összegzésként
A gyermekeknél a rhabdomyosarcoma a leggyakoribb lágyrész-szarkóma. A rabdomioszarkóma három különböző formája létezik, amelyek mikroszkópos vizsgálat során különböznek sejtjeik alakjától. Az alábbiakban felsoroljuk őket, és sejtalakjukat röviden ismertetjük: A rhabdomyosarcomák általában a harántcsíkolt izmok területén találhatók, de leggyakrabban a fej és a nyak terület, az urogenitális traktus és a végtagok.
Tünetileg a rhabdomyosarcomák különböző tüneteket mutatnak. A tünetek formája a szarkóma helyétől függ. Fájdalom és az esetleges funkcionális korlátok az ilyen betegség leggyakoribb tünetei közé tartoznak.
- Az embrionális rhabdomyosarcoma: éretlen, orsó alakú sejtek
- Az alveoláris rhabdomyosarcoma: multinukleáris óriássejtek (több sejtmag); A rhabdomyoblastok citoplazmatikus keresztcsíkozást is mutatnak.
- A polimorf rhabdomyosarcoma: lekerekített, hosszúkás magok; kifejezett nukleáris polimorfizmus
Ha gyermekének ilyen tünetei vannak, az orvos általában megbeszéli Röntgen vizsgálat, amely gyanú esetén általában további vizsgálatokhoz vezethet. Egy szövetminta (biopszia) felhasználható további vizsgálatokhoz. Amint azt már fentebb említettük, a rhabdomyosarcoma különböző formáit megkülönböztetjük, így ha a betegség fennáll, a pontosabb meghatározáshoz (mikroszkópos vizsgálat) a sejt alakját is figyelembe kell venni.
A terápia mindig egyénileg szabott. A radikális műtéttől az adjuvánsig terjed kemoterápiás kezelés or sugárkezelés (sugárterápia). A terápia melyik formáját kell egyedileg megcélozni, az egyéni klinikai képtől függ.
A prognózis szintén nagyon egyedi, és különösen függ a szarkóma helyétől, elterjedésétől és formájától (lásd fent). Az ötéves túlélési arány átlagosan 60%. Eléggé kedvezőtlennek nevezhető, mivel a rhabdomyosarcomák egy-két éven belül megismétlődéseket (megújult daganatnövekedést) képeznek. Az elvégzett terápia szintén nagy hatással van az adott prognózisra.
