Bevezetés
A klinikai kép csonthártyagyulladás a sípcsont főleg hirtelen, megnyomásával jellemezhető fájdalom a sípcsont területén. Ezek sugározhatnak, vagy lokalizáltnak érezhetõk, ha a szomszédos régiókba költöznek. Mivel a környező lágy szövetek gyulladását általában a környező bőrfelületek duzzanata vagy bőrpírja kíséri.
Meghatározás
A sípcsont periosteitisének akut vagy krónikus gyulladásos változása van a periosteum. A periosteum körülveszi a csontot és érzékeny fájdalom. Feladata a csont védelme és táplálása.
A gyulladás a periosteum Más néven csonthártyagyulladás. A periosteum gyulladása főként a gyermekkor és különféle okai lehetnek. Elvileg bármely csont periosteumát befolyásolhatja egy gyulladás, a sípcsontot viszonylag gyakran. Az állcsont periosteumának gyulladását gyorsan kell kezelni, hogy megakadályozzák a gyulladás terjedését a test többi részén. Számos konzervatív, de operatív intézkedés is rendelkezésre áll a kezeléshez.
A periostitis okai
A fő oka csonthártyagyulladás A sípcsont mechanikai irritáción és túlzott megterhelésen alapul. Így, különösen fiatal sportolóknál, a periosteum gyulladásos változása következik be, amely általában a sípcsont területén lokalizálódik. A sípcsontot körülvevő területen nagyszámú izom található, amelyek némelyike a sporttevékenység során nagy megterhelésnek van kitéve, és ezáltal súrlódási stresszhez vezethet a periosteum felszínén.
Az érintett személy általában nem veszi észre ezeket a dörzsölési folyamatokat. Nagy vagy túlzott fizikai megterhelés esetén ezek gyulladásos reakció kialakulásához vezethetnek a sípcsont periosteumának területén. Ha egy minta (biopszia), a periosteum gyulladásos változásait mikroszkóppal hisztológiailag elemezzük, a periosteum területén a szöveti folyadék felhalmozódása okozta ödémás megvastagodás detektálható, amely állandó mechanikai stresszen alapul.
A gyulladásos megvastagodás mellett megnövekedett mennyiségű kötőszöveti amelyet a test képez a mechanikusan megterhelt csont védelmére. Néha, különösen az izmok csont-ín csatlakozásainak területén, csontosodás korán bekövetkezik, ami a test védőintézkedéseként is felfogható. Másrészt ezek a folyamatok fokozzák a gyulladásos reakciót a periosteum területén.
A periosteum gyulladását is okozhatja baktériumok. A legtöbb esetben a periosteum bakteriális fertőzését a csíra, Mint például a staphylococcus, amelyek rendesen a bőrön élnek, anélkül, hogy kóros változást okoznának. A periosteum bakteriális gyulladása esetén a baktériumok általában bejutnak a bőr területére, például egy kis seben keresztül.
- Periostitis a coccyxnél
- Periostitis a térdnél
Kocogás a tibialis él szindróma egyik gyakori oka. Túl kemény padlóburkolat, amikor kocogás fontos szerepet játszik a sípcsont periosteitisének kialakulásában. A mozgás a kemény útfelületen megerőlteti az izmokat, inak és izomhüvelyek (fasciae).
Ez irritálhatja és felgyulladhatja a periosteumot. A helytelen lábbeli és a túlterhelés elősegíti a periosteitis kialakulását, amikor kocogás. A kocogás mellett a síelés a sípcsont periosteitiszéhez is vezethet.
A síelés óriási megterhelést jelent az izomzat számára. Az érintettek gyakran túl egyoldalú és túl intenzív edzéseket végeznek, így túlterhelik az izmaikat. A tibialis perem szindróma kockázati tényezői a túlterhelés mellett a túlfáradt izmok, a mozgás közbeni technikaváltás és a padlóburkolat változása.
A helytelen cipő és a láb deformitásai szintén elősegíthetik a periostitis előfordulását. A síelők gyakran nagyon lelkesen és sokáig edzenek. A periosteum gyulladása a sípcsontnál a periosteum reakciója lehet az izmok megnövekedett tapadásával, inak és fasciák. A periosteumot annyira megterheli a túlterhelés és a mozgás változásai, hogy az gyulladhat.
