Rövid áttekintés
- Okok: A veserendszer veleszületett rendellenességei
- Tanfolyam és prognózis: Általában nincsenek korlátozások és nem életveszélyes; ritkábban szövődmények, például vese daganatok.
- Tünetek: Többnyire tünetmentes, néha húgyúti diszfunkció, húgyúti fertőzések; egyéb betegségek, például vese daganatok miatti kísérő tünetek
- Vizsgálatok és diagnosztika: Ultrahang, röntgenvizsgálat, mágneses rezonancia képalkotás (MRI) vagy számítógépes tomográfia (CT), vizelet- és vérvizsgálatok, kiválasztó urográfia (AUG)
- Kezelés: Tünetmentes, nincs szükség kezelésre; szükség esetén másodlagos betegségek gyógyszere (pl. antibiotikum), szükség esetén műtét
Mi a patkó vese?
A két vese közötti kapcsolat (az úgynevezett isthmus) funkcionális veseszövetből vagy zsinórszerű kötőszövetből áll. Mindkét vese egymástól függetlenül működik, így a patkóvese is általában normálisan működik.
A patkóvese a vesék leggyakoribb fúziós anomáliája. 400 gyermekből körülbelül egy születik vele. A fiúkat gyakrabban érintik, mint a lányokat.
Hogyan alakul ki a patkóvese?
A patkóvese egy veleszületett fejlődési rendellenesség, amely a vese fejlődési rendellenességéhez vezet. Normális esetben a két veserendszer a születendő gyermekben anélkül fejlődik ki, hogy közvetlen kapcsolatban állna egymással a kismedencei régióban. Innen aztán felmennek az ágyéki régióba, és úgy fordulnak, hogy a vesemedence befelé nézzen (mediálisan).
Veszélyes a patkóvese?
Vannak, akiknek patkóveséjük nincs panasza, és nem alakulnak ki másodlagos betegségek. Mások azonban gyakrabban szenvednek másodlagos betegségekben, például húgyúti fertőzésekben, vagy vese daganatok alakulnak ki. A legtöbb esetben azonban a patkóvesével rendelkezők zavartalan életet élnek anélkül, hogy életminőségükben és várható élettartamukban jelentős korlátok lennének.
A rendellenesség súlyosságától és az egyéni kockázati tényezőktől függően rendszeres ellenőrzés szükséges. Ha patkóveséje van, hívja fel ezt az első konzultáció során, amikor felkeresi orvosát. Ez az információ fontos lehet a különböző panaszok tisztázása szempontjából.
Mik a patkóvese jelei?
Ezért, ha egy személyről ismert, hogy patkóveséje van, különös figyelmet kell fordítani a következő tünetekre:
- A vizelet mennyiségének csökkenése
- A növekedési ütem változása gyermekeknél
- Vér vagy kövek a vizeletben
- A vizelet szagának változása
- Görcsös oldalfájdalom
- Lágyék vagy mély hátfájás
- A testhőmérséklet hirtelen emelkedése (láz)
Ha ezen tünetek bármelyike jelentkezik, erősen javasolt orvoshoz fordulni a pontos ok megállapítása érdekében.
Egyéb rendellenességek vagy genetikai betegségek
A patkóvese-betegek körülbelül egyharmadának további fejlődési rendellenességei vannak, amelyek az urogenitális traktust (húgyúti és nemi szerveket) vagy a test más részeit (például az emésztőszerveket) is érintik.
Bizonyos genetikai rendellenességek gyakrabban fordulnak elő a patkóvesével kapcsolatban, nevezetesen az Ulrich Turner-szindróma és a 18-as triszómia (Edward-szindróma):
A 18-as triszómiában a 18-as kromoszóma három példányban van jelen (másodpéldány helyett). Ez összetett fejlődési rendellenességeket eredményez – a patkóvese mellett például fejtáji rendellenességek (például kicsi arc, kis száj, nagy nyakszáj), alacsony termet és jellegzetes ujjtartás.
Hogyan diagnosztizálható a patkóvese?
Mivel sok patkóvesenél nem jelentkeznek tünetek, az orvosok gyakran csak véletlenül – például vesebetegség gyanúja esetén – ultrahangvizsgálat során fedezik fel a rendellenességet. A vese alakja és helyzete ultrahangon könnyen és gyorsan megvizsgálható, a képeken azonnal felismerhető egy patkóvese.
Ha részletesebb információra van szükség a malformációról, mágneses rezonancia képalkotás (MRI) vagy számítógépes tomográfia (CT) segítségével részletes keresztmetszeti kép készíthető a hasüregben lévő összes szervről.
Ha a vizeletkiáramlás zavart szenved, vagy a húgyhólyagból a vese felé visszafolyik a vizelet, excretory urographiával (AUG) lehet meghatározni a zavar súlyosságát és pontos helyét. Ebből a célból a betegek kontrasztanyagot injektálnak, amelyet a szervezet a vesén keresztül választ ki.
Közvetlenül a beadás után az orvos rendszeres időközönként röntgenfelvételeket készít, amelyek megmutatják a kontrasztanyag útját a veséken, valamint a kiürülő húgyutakon és a hólyagon keresztül. A kontrasztanyag különösen jól ábrázolja ezeket a struktúrákat. Ez megkönnyíti az esetleges szűkületek vagy visszaáramlások észlelését.
Mi a patkóvese terápia?
Ha vesedaganatok alakultak ki, amelyek valamivel gyakrabban fordulnak elő patkóvese esetén, mint „normális” veséknél, általában kezelésre is szükség van. Az ilyen daganatok vagy jóindulatúak (például angiomyolipoma) vagy rosszindulatúak (például vesesejtes karcinóma, Wilms-daganat).
