Aortabillentyű szűkület: leírás
Az aortabillentyű szűkület (aorta stenosis) a szívbillentyű hibája, amely leggyakrabban kezelést igényel. Ha csak az esetszámokat nézzük, a mitrális billentyű regurgitáció a leggyakoribb szívbillentyű-rendellenesség Európában és Észak-Amerikában. Azonban nem kell olyan gyakran kezelni, mint az aortabillentyű szűkületét.
Az aortabillentyű három félhold alakú zsebből áll. A bal kamra és az aorta között helyezkedik el. Ott szelepként szolgál, hogy a vér csak egy irányba tudjon áramlani – mégpedig a nagy véráramba – és ne áramoljon vissza a szívbe.
Ez a szívből való „kijárat” szűkül az aortabillentyű szűkületben. Ezen ellenállás miatt a szívnek nagyobb erőt kell kifejtenie a szelep kinyitásához és a vér pumpálásának folytatásához. Ennek eredményeként a szívizom láthatóan megvastagodik (hipertrófia). Idővel kevésbé rugalmas és gyengébb lesz, a szivattyúzási kapacitás csökken. Különösen előrehaladott aortabillentyű szűkület esetén az izom már nem képes elegendő oxigénben gazdag vért szállítani a szisztémás keringésbe.
Aortabillentyű szűkület: tünetek
Kezdetben az érintettek általában szédülésről és időnként eszméletvesztéshez (szinkópiához) vezető keringési összeomlásról panaszkodnak. Ennek oka az agy véráramlásának hiánya az aorta szűkület következtében. Főleg fizikai stresszhelyzetekben (lépcsőzés vagy akár sportolás) a szív alig tud lépést tartani: az aortabillentyű-szűkület miatt a szív már nem tud annyi vért pumpálni a szívből, hogy kielégítse a test fizikai aktivitás során megnövekedett oxigénigényét. .
Az aortabillentyű szűkület elleni szivattyúzáshoz a bal kamrának több izomerőre van szüksége. Idővel méretének növekedésével alkalmazkodik (koncentrikus bal kamrai hipertrófia). A szívizomszövet növekedése növeli az oxigénigényét is. Ezenkívül a megvastagodott izom összehúzza a szívet vérrel és oxigénnel ellátó koszorúér ereket, különösen, ha a szív megfeszül. Ennek eredményeként a betegek szorító érzésre vagy mellkasi fájdalomra (angina pectoris) panaszkodnak, még akkor is, ha maguk a koszorúerek egészségesek.
Ezért figyeljen a szívelégtelenség első jeleire: csökken a teljesítőképesség, gyorsan legyengül, és megerőltetés közben légszomjat tapasztal. Ezenkívül néhány tünet éjszaka kezdődik, például köhögés.
Aortabillentyű szűkület: okok és kockázati tényezők
Az aortabillentyű szűkülete lehet szerzett vagy veleszületett.
Szerzett aortabillentyű szűkület
A legtöbb esetben aortabillentyű szűkületet szereznek, leggyakrabban idősebb korban bekövetkező kopási (meszesedési) folyamatok miatt. Ez a folyamat hasonló az ateroszklerózishoz. Ezért olyan kockázati tényezők, mint például az emelkedett vérzsírszint, kedveznek az aortabillentyű szűkületének. Kalcium és kollagén rakódik le a szelepekben. Ez láthatóan sűrűsödik és megkeményedik. Az eredetileg aortabillentyű-szklerózisnak nevezett folyamatok végül a billentyű szűkületéhez vezetnek, ezért az orvosok aortabillentyű-szűkületre utalnak.
A reumás láz (ma már ritka a streptococcus fertőzés korai következetes antibiotikus kezelése miatt) hegesedést és ezáltal aortabillentyű szűkületet is okozhat autoimmun reakciók következtében: A hegszövet kevésbé rugalmas, mint az egészséges szövet, ami akadályozza a vér kiáramlását a szívből az aortába.
Veleszületett aortabillentyű szűkület
Leggyakrabban magát a szívbillentyűt érinti a szűkület (billentyű-aortabillentyű szűkület). Általában csak két szórólapból áll (kéthúsú aortabillentyű). Ha még nincs beszűkült, a kéthús aortabillentyűk átlagosan húsz évvel korábban szűkülnek, mint a hagyományos billentyűk. Ha az aortabillentyű feletti terület (azaz az aorta eleje) beszűkült, azt supravalvuláris aortaszűkületnek nevezik. Szubvalvuláris aortabillentyű szűkületben a szívbillentyű alatti szövet szűkül.
Aortabillentyű szűkület: vizsgálatok és diagnózis
Ha aortabillentyű szűkület gyanúja merül fel, az orvos először megkérdezi a beteg kórtörténetét és lehetséges panaszait (anamnézis), pl.
- Mennyire vagy aktív? (Néha az aortabillentyű szűkületre vonatkozó panaszok csak azért nem jelentkeznek, mert az érintett alig mozog!)
- Egyre fáradtabbnak érzi magát az elmúlt hónapokban?
- Gyorsan elfárad fizikai terhelés közben?
- Légszomjat érzel?
- Elájultál mostanában?
- Fájdalmat vagy nyomást érez a mellkasában?
Az orvos a sztetoszkóppal hallja az aortabillentyű szűkületét a legjobban a második és a harmadik borda között, közvetlenül a szegycsonttól jobbra.
Az „aortabillentyű szűkület” diagnózisának megerősítésére általában további diagnosztikai vizsgálatokat végeznek:
Röntgen
A mellkas röntgenfelvételén az orvos láthatja a bal kamra falának megvastagodását vagy az aorta tágulását. Az oldalsó röntgenfelvétel akár az aortabillentyű meszesedését is kimutathatja.
Elektrokardiográfia (EKG)
Általános szabály, hogy EKG-t is végeznek, ha aortabillentyű szűkület gyanúja merül fel. Az EKG tipikus fogazott mintája a bal kamra falának megvastagodását mutatja.
Az echokardiográfia
Az echokardiográfia a szív ultrahangvizsgálata. Nagyon jól használható az aortabillentyű szűkületének és mértékének felmérésére. Többek között mérik a véráramlás sebességét a szűkületnél, és azt a vérmennyiséget, amelyet a szív még kiszív. Meghatározható a billentyűnyílás területe is, azaz, hogy az aortabillentyű meddig nyílik még. A billentyűnyílás területe (felnőtteknél általában XNUMX-XNUMX négyzetcentiméter) fontos diagnosztikai eszköz az aortabillentyű szűkület súlyosságának meghatározásához:
- Enyhe aortabillentyű szűkület: 1.5-XNUMX négyzetcentiméter
- Súlyos aortabillentyű szűkület: egy négyzetcentiméternél kisebb
Echokardiográfiához a vizsgálók az ultrahang szondát a mellkasra helyezik (transthoracalis, TTE), vagy közvetlenül a szív mellett vezetik át a nyelőcsövön (transoesophagealis, TEE). A TEE közelebb van a szívhez, ezért pontosabb ultrahangképet biztosít.
Stresszteszt
Néha az orvosok aortabillentyű szűkületet látnak ultrahangon, de a betegnek nincsenek tünetei. Ezt néha stressz alatti vizsgálatok követik, például kerékpár-ergométerrel. Ez további kezelést igénylő tüneteket tárhat fel.
Szívkatéteres vizsgálat
A bal szív szívkatéteres vizsgálata során általában egy vékony műanyag csövet (katétert) helyeznek be a csuklónál vagy az ágyékban lévő artériába, és az aortán keresztül az aortabillentyűhöz vezetnek. Az orvosok ezt a vizsgálatot használják a koszorúér-betegség kimutatására. Ez különösen fontos, ha aortabillentyű szűkület miatt szívbillentyű cserét terveznek. Alternatív megoldásként (és az egyéni helyzettől függően) az orvosok kontrasztanyaggal (kardio-CT) készítenek a szív számítógépes tomográfiájáról.
Aortabillentyű szűkület: kezelés
A közepes vagy súlyos aortabillentyű szűkület általában már tüneteket okoz. Ha a magasabb fokú aortaszűkületben szenvedő betegeknek ennek ellenére „nincs panaszuk”, az általában azért van, mert öntudatlanul gondoskodnak magukról fizikailag, hogy ne forduljanak elő panaszok. Ha az ilyen betegeknél további tünetek (például kóros stresszteszt stb.) és tüneti betegeknél jelentkeznek, sebészi terápia javasolt.
Aortabillentyű szűkület: TAVI és műtét
Az orvosok különböző eljárásokat alkalmaznak az aortabillentyű szűkületére:
Az aortabillentyű cseréje különösen gyakori szerzett szűkület esetén. Ehhez az orvosok vagy megoperálják a nyitott szívet, vagy minimálisan invazív módon új billentyűt helyeznek be a szívkatéterezés során (TAVI = Transcatheter Aortic Valve Implantation). A nyílt műtétet általában fiatalabb, alacsony műtéti kockázatú betegeken végzik. Az orvosok különösen akkor javasolják a műtétet, ha további eljárásokra van szükség, mint például a bypass.
Ha a műtétet nem lehet elvégezni, például idős kor és kísérő betegségek miatt, az orvosok a TAVI-t javasolják. A szívkatéterezés során az új, még mindig összehajtott billentyűt (általában egy fémhálós stentre felfüggesztett biológiai billentyűt) egy katéteren az aortabillentyűhöz vezetik. Ott egy ballon széttolja a fémhálót, amely végül lehorgonyozza a szelepet a kamra és az aorta között. Ahhoz, hogy helyet biztosítsunk az új billentyűnek, az aortabillentyű szűkületét előzőleg egy kis ballon segítségével kiszélesítjük (ballontágítás).
Veleszületett aortabillentyű szűkületben szenvedő gyermekeknél önmagában ballontágítást (ballonbillentyűplasztika) is alkalmaznak. A szelepcsere itt problémás, mert nem tud együtt nőni a gyerekkel. Szerzett aortabillentyű szűkületben a ballonos tágulás magas recidíva. Az orvosok ezért csak sürgős esetekben alkalmazzák ezt a módszert, hogy áthidalják a végleges terápiaig eltelt időt.
Aortabillentyű szűkület: gyógyszerek
Sport az aortabillentyű szűkületben
Nincsenek általános ajánlások a sporttevékenység mellett vagy ellen az aortabillentyű szűkületében. A döntő tényező mindig a betegség típusa és súlyossága.
A betegek az éves kardiológiai szűrés során tudják meg, hogy lehet-e sportolni. Az ellenőrzés során a kezelőorvos megvizsgálja a szívbillentyű esetleges károsodását, és javaslatot tehet vagy frissíthet a sporttevékenységre vonatkozóan.
A gyakorlat megkezdése aortabillentyű szűkülettel
Mielőtt egy aortabillentyű-szűkületben szenvedő beteg elkezdene gyakorolni, terheléses EKG-ra van szükség.
Bár az aortabillentyű szűkületet sokáig a terheléses EKG kizárási kritériumának tekintették. Ez továbbra is igaz a tünetekkel járó magas fokú AS-ben szenvedő betegekre. Mindazonáltal, különösen tünetmentes betegeknél, a terheléses EKG hasznos lehet a fizikai teljesítőképesség lehetséges korlátainak felderítésében.
A stressz EKG szigorú orvosi felügyelet mellett történik, mivel nemkívánatos mellékhatások gyorsan előfordulhatnak.
Ha az ergométeren vérnyomásesés vagy szívritmuszavar lép fel, a gyakorlatot azonnal le kell állítani.
A vizsgálat után a kardiológus az adatok alapján felmérheti, hogy a páciens milyen intenzitás mellett tud fizikailag aktívvá válni.
Alkalmas sport aortabillentyű szűkületre
Az alábbi áttekintés bemutatja, hogy mely sportok lehetségesek az aortabillentyű szűkületének milyen súlyossága esetén:
Súlyosság enyhe (nincs tünet, normál életkornak megfelelő pumpaműködés a szív visszhangján, nem figyelhető meg terheléses EKG): Javaslat a fizikai aktivitásra: minden sport lehetséges; beleértve a versenysportot is.
Közepes súlyosság (normál pumpás funkció, nem figyelemreméltó terheléses EKG): Fizikai aktivitásra vonatkozó ajánlások: alacsony vagy közepes statikus és dinamikus összetevőket tartalmazó sportok: gyaloglás, kerékpározás, golf, bowling, jóga, asztalitenisz, röplabda, vívás, softball, íjászat, lovaglás
Súlyos súlyosság (gyengült szívteljesítmény): Javasolt fizikai aktivitás: nincs versenysport; egyedi esetekben tünetmentes betegeknek gyaloglás, kerékpározás sík terepen, golf, bowling, jóga
Mindig kövesse az orvos ajánlását az aortabillentyű szűkülete esetén. Mielőtt új sportba kezdene, vagy megváltoztatná edzéstervét, konzultáljon orvosával.
Aortabillentyű szűkület: a betegség progressziója és prognózisa
Az aortabillentyű szűkülete is okozhat szívritmuszavart. Ha nem kezelik, ezek kamrafibrillációhoz és szívhalálhoz vezethetnek. Végső soron a progresszív aortabillentyű szűkület fokozódó szívelégtelenséget okoz, amely megfelelő terápia nélkül gyorsan halálos kimenetelű.
Az aortabillentyű-szűkület megfelelő kezelésével azonban a prognózis kedvező.
