Pneumothorax: Leírás
Légmell esetén a levegő bejutott az úgynevezett pleurális térbe – a tüdő és a mellkasfal közé. Egyszerűen fogalmazva, a levegő a tüdő mellett helyezkedik el, így az már nem tud megfelelően tágulni. A levegő patológiás felhalmozódásának okai eltérőek lehetnek.
Németországban évente körülbelül 10,000 XNUMX pneumothoraxeset fordul elő.
A negatív nyomás elvész
A tüdőt kívülről sima szervhéj, a mellhártya veszi körül. Egy másik vékony szövetréteg, a mellhártya belülről béleli a mellkasfalat. A tüdőt és a mellhártyát együtt mellhártyának nevezik, és csak egy keskeny, folyadékkal teli tér – a pleurális tér – választja el őket.
A pleurális térben van egy bizonyos negatív nyomás, amely úgynevezett tapadási erők hatására a pleura és a mellhártya szó szerint egymáshoz tapad. Ez a mechanizmus arra készteti a tüdőt, hogy minden lélegzetvételnél kövesse a bordaív mozgását.
Ha a levegő most belép a pleurális térbe, a fizikai adhéziós erők semlegesítődnek. A tüdő belégzéskor nem tud kitágulni az érintett területen, hanem összeesik (tüdőösszeomlás). Egyes esetekben azonban olyan kevés levegő jut be a pleurális térbe, hogy az érintett szinte észre sem veszi.
A pneumothorax formái
- külső légmell: Itt kívülről jut be a levegő a mellkasfal és a tüdő közé – például egy balesetnél, amikor valami mellkasba szúrja.
- belső pneumothorax: Itt a levegő a légutakon keresztül jut be a pleurális térbe, aminek több oka is lehet (lásd alább). A belső pneumothorax gyakoribb, mint a külső.
A pneumothorax a levegő bejutásának mértéke szerint is osztályozható: ha nagyon kevés a levegő a pleurális térben, az orvosok köpeny pneumothoraxnak nevezik. Ebben az esetben a tüdő továbbra is nagymértékben elpusztult, így az érintett személy alig érezhet kellemetlenséget.
A tüdőösszeomlással járó pneumothoraxban viszont az egyik tüdő (részben) összeomlott, ami súlyos kényelmetlenséget okoz.
A pneumothorax súlyos szövődménye az úgynevezett tenziós pneumothorax. A pneumothorax esetek körülbelül három százalékában fordul elő. Tenziós pneumothorax esetén minden lélegzetvétellel több levegő pumpálódik a pleurális térbe, de az nem tud eltávozni. Emiatt a levegő egyre több helyet foglal el a mellkasban – így az érintetlen tüdőt, valamint a szívbe vezető nagy vénákat is összenyomja.
A tenziós pneumothorax életveszélyes állapot, amelyet azonnal kezelni kell!
Pneumothorax: tünetek
Ezzel szemben a tüdőösszeomlással járó pneumothorax a nagyobb légbejutással veszélyes állapot, amely általában egyértelmű tünetekkel jár.
- légszomj (dyspnoe), esetleg felgyorsult (zihálás) légzés
- Irritált köhögés @
- szúró, légzésfüggő fájdalom a mellkas érintett oldalán
- légbuborékok kialakulása a bőr alatt (bőrtágulat)
- a mellkas aszimmetrikus mozgása légzés közben (az érintett oldal „lemaradása”)
A fiatal nőknél a menstruáció körül kialakuló, úgynevezett menstruációs légmellben a mellkasi fájdalmat és a légszomjat jellemzően véres váladék felköhögése (hemoptysis) kíséri.
Tenziós pneumothorax esetén a légszomj tovább növekszik. Ha a tüdő már nem képes elegendő oxigént felvenni a szervezet ellátásához, a bőr és a nyálkahártya elkékül (cianózis). A szívverés sekély és erősen felgyorsult. A tenziós pneumothoraxot mielőbb orvoshoz kell vinni!
Pneumothorax: Okok és kockázati tényezők
Az orvosok az októl függően megkülönböztetik a pneumothorax különböző formáit.
- másodlagos spontán pneumothorax: meglévő tüdőbetegségből alakul ki. A legtöbb esetben COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség), ritkábban egyéb betegségek, például tüdőgyulladás.
- Traumás pneumothorax: A mellkas sérüléséből adódik. Például egy autóbaleset során az ütközés erős nyomása eltörheti a bordákat és megsérülhet a tüdő. Ezután a levegő kívülről juthat be a pleurális térbe. A mellkason lévő szúrt sebek traumás pneumothoraxot is okozhatnak.
- iatrogén pneumothorax: Ilyenkor a pneumothorax orvosi beavatkozás eredménye. Például a szívmegállás újraélesztése érdekében végzett mellkaskompresszió során a bordák eltörhetnek és megsérülhetnek a tüdőben – ezt követően légmell. A levegő véletlenül is bejuthat a pleurális térbe a tüdőből történő szöveteltávolítás (tüdőbiopszia), bronchoszkópia vagy központi vénás katéter elhelyezése során.
Az elsődleges spontán pneumothorax fontos kockázati tényezője a dohányzás – az összes pneumothoraxban szenvedő betegek mintegy 90 százaléka dohányos!
A pneumothorax speciális esetei
A nők általában kisebb kockázatnak vannak kitéve a spontán pneumothoraxnak, mint a férfiak. Bizonyos helyzetekben azonban hajlamosabbak rá:
Fogamzóképes korban a menstruáció előtt vagy után 72 órával felléphet úgynevezett menstruációs légmell. Általában a jobb oldalon alakul ki. A pneumothorax e speciális formájának oka még nem tisztázott. Esetleg endometriózis (az endometrium megtelepedésével a mellkasban) lehet a kiváltó ok, vagy a méhen keresztül a levegő a hasüregbe, onnan a mellkasba juthat. A katamenális pneumothorax nagyon ritka, de nagy a kiújulás kockázata.
Egy másik speciális eset a pneumothorax terhesség alatt.
Pneumothorax: vizsgálatok és diagnózis
Először is, az orvos az Ön kórtörténetét (anamnézist) veszi fel Önnel folytatott beszélgetés során: érdeklődni fog a tüneteinek természetéről és mértékéről, előfordulásuk időpontjáról, valamint az esetleges korábbi eseményekről és meglévő tüdőbetegségekről. Ezenkívül tájékoztatnia kell az orvost a mellkas területén végzett bármilyen orvosi beavatkozásról és sérülésről.
Légmell gyanúja esetén a lehető legrövidebb időn belül mellkas röntgenvizsgálatot (mellkasröntgen) végeznek. A legtöbb esetben a röntgenfelvételen kivehető néhány jellegzetes vonás: A mellhártya térben történő levegő felhalmozódása mellett a röntgenfelvételen esetenként az összeesett tüdő is látható.
Ha a röntgenvizsgálat nem ad egyértelmű leletet, további vizsgálatokra lehet szükség, például ultrahang vizsgálatra, számítógépes tomográfiára vagy a gyanús terület punkciójára (pleura punkció).
Pneumothorax: Kezelés
A pneumothorax kezelése kezdetben a pontos súlyosságától függ.
Enyhe esetekben várjon
Ha csak kis mennyiségű levegő van a pleurális térben (köpeny pneumothorax), és nincsenek súlyos tünetek, a légmell gyakran kezelés nélkül teljesen visszahúzódhat. Ebben az esetben az érintett személy kezdetben orvosi megfigyelés alatt marad, hogy figyelemmel kísérjék a betegség további lefolyását. A rendszeres klinikai vizsgálatok és röntgenvizsgálatok segítenek.
Pleurális drenázs és pleurodézis
Sürgős esetekben – különösen baleset utáni tenziós pneumothorax esetén – az orvos kanüllel átszúrhatja a pleurális teret, hogy kezdetben tehermentesítse a tüdőt, így a bejutott levegő el tud távozni. Ezt később pleurális drenázs követi.
Ha fennáll a kiújuló pneumothorax veszélye, az orvosok néha speciális, pleurodesisnek nevezett műtétet is végeznek. Ezt a beavatkozást a torakoszkópia, a mellüreg vizsgálata keretében végezzük: a tüdőt és a mellhártyát „összeragasztják” (azaz eltávolítják a pleurális teret), hogy a tüdő ne tudjon újra összeroppanni.
Pneumothorax: a betegség lefolyása és prognózisa
A pneumothorax lefolyása az okától, valamint az esetleges sérülés típusától és mértékétől függ.
A leggyakoribb forma, a spontán pneumothorax prognózisa általában jó. Nem túl nagy mennyiségű levegő a pleurális térben (köpeny pneumothorax) gyakran fokozatosan felszívódik a szervezetbe, így a pneumothorax magától megoldódik.
Ezenkívül az érintetteknek a nyomásváltozások miatt nem szabad búvársportot űzniük, és ideális esetben abba kell hagyniuk a dohányzást – mindkettő csökkenti a kiújulás kockázatát. A nagy tüdőtágulási buborékokkal rendelkező betegeknek óvatosnak kell lenniük a légi közlekedésben, és szükség esetén előzetesen konzultálniuk kell orvosukkal.
Traumatikus pneumothorax esetén a prognózis a tüdő és/vagy a mellhártya sérülésétől függ. Ha súlyos sérülések történnek egy baleset után, az élet veszélybe kerülhet.
A tenziós pneumothoraxot mindig azonnal kezelni kell, különben súlyos lefolyás valószínű.
Tüdőpunkcióból eredő iatrogén pneumothorax esetén a levegőnek a pleurális térbe jutásához vezető szöveti károsodás általában nagyon kicsi, és magától gyógyul.
