A mutációk normálisak
Az új vírusváltozatok megjelenése nem szokatlan: a vírusok – köztük a Sars-CoV-2 kórokozó – többször is véletlenszerűen változtatják genetikai anyagukat a replikáció során. A legtöbb ilyen mutáció értelmetlen. Néhányan azonban előnyösek a vírus számára, és meghonosodnak.
Ily módon a vírusok gyorsan képesek alkalmazkodni a környezethez és a gazdájukhoz. Ez evolúciós stratégiájuk része.
A WHO a következő kategóriák szerint osztályozza az új változatokat:
- Monitoring alatt lévő változatok (VBM) – Genetikai változásokkal rendelkező változatok, amelyek magasabb kockázatot jelenthetnek, de a hatások még mindig tisztázatlanok.
- Érdeklődési változat (VOI): Olyan változatok, amelyek genetikai jellemzői magasabb átviteli képességet jeleznek előre, megkerülve az immunitást vagy a diagnosztikai teszteket, vagy súlyosabb betegséget a korábbi formákhoz képest.
- Nagy következményekkel járó változat (VOHC) – Nagy következményekkel járó változat: Olyan változat, amely ellen a jelenlegi vakcinák nem nyújtanak védelmet. A mai napig nem volt SARS-CoV-2 változat ebben a kategóriában.
A vírusvariációkat úgynevezett kládokba vagy vonalakba csoportosítják – a kutatók így szisztematikusan rögzítik és dokumentálják a „koronavírus családfáját”. Minden változatot örökletes tulajdonságai alapján jellemeznek, és betű-szám kombinációt rendelnek hozzá. Ez a megjelölés azonban nem jelzi, hogy egy adott vírustörzs veszélyesebb-e, mint egy másik.
Hogyan változik a koronavírus?
A koronavírusnak két módja van a „sikeres” fejlődésnek: úgy változik, hogy jobban be tud jutni az emberi sejtbe, ezáltal fertőzőbbé válik, vagy alkalmazkodva próbálja „megszökni” immunrendszerünktől:
Menekülési mutáció: Ezek olyan változások, amelyek lehetővé teszik a koronavírus számára, hogy „meneküljön” az immunrendszerből. A vírus ekkor megváltoztatja külső alakját oly módon, hogy a kezdeti fertőzés vagy oltás ellenanyagai (már kialakult) már kevésbé képesek „felismerni” és semlegesíteni. Ezt „menekülési mutációnak” vagy „immunszökésnek” is nevezik. Így a második fertőzések valószínűbbé válhatnak.
Hogyan alakulnak ki a vírusváltozatok?
Minél tovább tart a járvány, annál több a fertőzés, annál több a koronavírus variációja és mutációja.
A koronavírus-járvány immár bő két éve tart: 05. január 2022-én a Johns Hopkins Coronavirus Resource Center (CRC) mintegy 296 millió fertőzéses esetet jelentett világszerte.
Elegendő lehetőség arra, hogy a koronavírus többszörös változást (variációt) halmozzon fel a genetikai anyagban.
Ez a hatalmas számú eset – és a Sars-CoV-2 ezzel járó genetikai változásai – tükröződik számos új vírusváltozat mára kiterjedt terjedésében:
Delta: A B.1.617.2 vonal
A Sars-CoV-1.617.2 delta-változata (B.2) Németországban is gyorsan elterjedt az elmúlt hónapokban (2021 őszén). Először Indiában fedezték fel, és három alváltozatra oszlik, amelyek több jellegzetes változást egyesítenek.
Egyrészt ezek a tüskefehérje változásai, amelyet az emberi sejt „kulcsának” tartanak. Másrészt a B.1.617 olyan változásokat is mutat, amelyeket (lehetséges) szökési mutációként tárgyalnak.
Pontosabban, a B.1.617 a következő releváns mutációkat egyesíti, többek között:
D614G mutáció: fertőzőbbé teheti a koronavírust. A kezdeti modellezés azt sugallja, hogy emiatt a B.1.617 legalább olyan könnyen átvihető, mint a rendkívül fertőző alfa-változat (B.1.1.7).
P681R mutáció: A kutatók valószínűleg fokozott virulenciával is összefüggésbe hozhatók.
E484K mutáció: A béta-változatban (B.1.351) és a gamma-variánsban (P.1) is megtalálható. Feltételezhető, hogy kevésbé érzékennyé teszi a vírust a már kialakult semlegesítő antitestekkel szemben.
L452R mutáció: Lehetséges menekülési mutációként is tárgyalják. Az L452R mutációval rendelkező koronavírus törzsek részben rezisztensek voltak bizonyos antitestekkel szemben a laboratóriumi kísérletekben.
Az Európában eddig uralkodó delta-változatot szintén nagy lépésekben kiszorítani látszik a rendkívül fertőző omikron variáns.
Omikron: A B.1.1.529 vonal
Az Omikron variáns a legújabb koronavírus-mutáció, amelyet először Botswanában fedeztek fel 2021 novemberében. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) immár hivatalosan is a probléma új változatának minősítette.
Eris: Az EG.5 vonal
A koronavírus EG.5 változata az Omikron nemzetségből származik. Először 2023 februárjában észlelték. Azóta a világ különböző országaiban terjed, és sok helyen uralja a fertőzések színterét. Erisznek is nevezik, a viszály és viszály görög istennője után.
Az EG.5 az XBB omikronos változatoktól származik.1.9.2. és XBB.1.5, de van egy új mutációja is a tüskeproteinben (F456L). Az EG.5.1 alvonal egy másik Q52H mutációt is hordoz.
Az EG.5 veszélyesebb, mint az előző változatok?
Az EG.5 megjelenésével ismét emelkedik a koronafertőzés és ezzel együtt a kórházi kezelések száma. A WHO szerint egyelőre nem számoltak be a betegség súlyosságának változásáról. A WHO ezért az EG.5-öt érdekes variánsnak (VOI) minősítette, de nem aggodalomra okot adó változatnak (VOC).
Az őszi emlékeztető oltások nem pontosan az EG.5-re vonatkoznak, hanem egy szorosan kapcsolódó víruscsaládra (XBB.1.5 ). A korai klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy az emlékeztető oltás az EG.5 ellen is hatásos.
Pirola: A BA.2.86 vonal
A BA.2.86 vírusváltozat szintén omikron származék. Feltételezett elődjétől, a BA.2-től a tüskeprotein 34 új mutációjával különbözik, ami hasonlóan eltér a korábbi formáitól, mint legutóbb az Omicron.
Mennyire gyakori a BA.2.86?
Eddig csak néhány embernél találták meg a változatot. Összességében azonban jelenleg kevés tesztelést végeznek. Különösen ritkák az olyan bonyolult tesztek, amelyek meghatározzák az adott vírusváltozatot. Az a tény, hogy az ismert esetek három kontinensről (Észak-Amerika, Ázsia és Európa) származnak, és nincs közvetlen összefüggésük, arra utal, hogy a Pirola már észrevétlenül elterjedt.
A BA.2.86 veszélyesebb, mint az előző változatok?
Hatékonyak az adaptált vakcinák a BA.2.86 ellen?
A szeptembertől kapható vakcinák az XBB.1.5 változatra vannak optimalizálva. Tüskefehérje 36 metszetben különbözik a Piroláétól. Ezért valószínűleg csökken a fertőzés elleni védelem. A szakértők azonban úgy vélik, hogy a súlyos lefolyások elleni védelem továbbra is fennáll.
Egyéb ismert vírusváltozatok
További Sars-CoV-2 vírusváltozatokat is kifejlesztettek, amelyek eltérnek a vad típustól – de a szakértők jelenleg nem sorolják őket a VOC-k közé. Ezeket a vírustörzseket „érdekes változatoknak” (VOI) nevezik.
Egyelőre nem világos, hogy ezek a kialakuló VOI-k milyen hatással lehetnek a járványra. Amennyiben érvényesülnek a már keringő vírustörzsek ellen, és felülkerekednek azokkal szemben, akkor azokat is fel lehet fejleszteni a megfelelő VOC-kra.
Különös érdeklődésre számot tartó változatok
- BA.4: Omicron altípus, először Dél-Afrikában fedezték fel.
- BA.5: Omicron altípus, először Dél-Afrikában fedezték fel.
Változatok figyelés alatt
Kibővített fókuszban az úgynevezett „Változatok monitorozás alatt” (VUM) állnak – ezekről azonban még mindig hiányoznak a megbízható, szisztematikus adatok. A legtöbb esetben csak puszta létezésük bizonyítéka áll rendelkezésre. Ide tartoznak a szórványosan előforduló változatok, valamint a már ismert mutációk „módosított” leszármazottai.
Az ECDC szerint ezek a ritka VUM-ok jelenleg a következők:
- XD – a változatot először Franciaországban észlelték.
- BA.3 – az Omikron variáns altípusa, amelyet először Dél-Afrikában észleltek.
- BA.2 + L245X – az omikron változat ismeretlen eredetű altípusa.
Leminősített vírusváltozatok
Amilyen dinamikusan fejlődnek a folyamatban lévő korona-járvány fertőzési eseményei, olyan dinamikusan fejlődik a világjárvány különböző szakaszaiban elterjedt vírusváltozatok tudományos megértése és értékelése is.
Alfa: A B.1.1.7 vonal
A koronavírus Alfa-változata (B.1.1.7) tisztségviselők szerint már alig terjed Európában. Az Alfát először az Egyesült Királyságban észlelték, és Délkelet-Angliától kezdve 2020 ősze óta egyre inkább elterjed az európai kontinensen.
A B 1.1.7 vonalban feltűnően sok génváltozás volt, 17 mutációval. Ezen mutációk közül több érintette a tüskeproteint – nagyon jelentős mértékben, beleértve az N501Y mutációt is.
Úgy gondolják, hogy a B.1.1.7 körülbelül 35 százalékkal fertőzőbb volt, mint a vad típusú Sars-CoV-2, és a fertőzésből eredő mortalitási arány (előzetes oltás nélkül) szintén nőtt. A rendelkezésre álló vakcinák azonban erős védelmet nyújtottak.
Az Alpha erősen csökken a hivatalos ügynökségekkel (ECDC, CDC, valamint WHO) egyetértésben.
Béta: A B.1.351 származás
A mutáns nagy valószínűséggel a dél-afrikai lakosság vírussal való magas fertőzöttségének eredményeként alakult ki. Dél-Afrikában már 2020 nyári hónapjaiban is nagyszabású koronajárványokat regisztráltak. A vírus valószínűleg a településeken talált ideális feltételeket a rohamos terjedéshez.
Ez azt jelenti, hogy nagyon sokan már immunisak voltak a Sars-CoV-2 eredeti formájával szemben – a vírusnak meg kellett változnia. A kutatók egy ilyen helyzetet evolúciós nyomásnak neveznek. Ennek eredményeként egy új vírusváltozat érvényesült, amely felülmúlta az eredeti formát, mert többek között fertőzőbb.
Az előzetes adatok arra utalnak, hogy a Comirnaty vakcina a B.1351 törzs ellen is nagy hatékonysággal rendelkezik. A VaxZevria viszont csökkenthette a hatékonyságot Madhi et al. szerzők előzetes nyilatkozata szerint.
A béta erősen hanyatlóban van a hivatalos ügynökségekkel (ECDC, CDC, valamint a WHO) való egyetértésben.
Gamma: A P.1 vonal
Egy másik, P.1 nevű VOC-t – korábban B.1.1.28.1 néven, ma Gamma néven – először 2020 decemberében fedeztek fel Brazíliában. A P.1 genomjában a fontos N501Y mutáció is megtalálható. Így a P.1 vírustörzs erősen fertőzőnek tekinthető.
A gamma eredetileg az Amazonas régióban fejlődött ki és terjedt el. A változat terjedése egybeesik a Covid-19-hez kapcsolódó kórházi kezelések számának megugrásával ebben a régióban 2020. december közepén.
Az ECDC, a CDC és a WHO szakértőivel egyetértésben a gamma meredeken csökken.
További de-eszkalált változatok
Bár mára számos új vírusváltozat vált ismertté, ez nem jelentett automatikusan nagyobb veszélyt. Az ilyen változatok hatása a (globális) fertőzési gyakoriságra kicsi volt, vagy elnyomott. Ezek tartalmazzák:
- Epsilon: B.1.427, valamint B.1.429 – először Kaliforniában fedezték fel.
- Eta: Sok országban észlelték (B.1.525).
- Theta: Korábban P.3-nak nevezték, most leminősítették, először a Fülöp-szigeteken fedezték fel.
- Kappa: Először Indiában észlelték (B.1.617.1).
- Lambda: Először Peruban fedezték fel 2020 decemberében (C.37).
- Mu: Először Kolumbiában fedezték fel 2021 januárjában (B.1.621).
- Iota: Először az USA-ban fedezték fel a New York-i nagyvárosban (B.1.526).
- Zeta: Korábban P.2-nek nevezték, most leminősítették, először Brazíliában fedezték fel.
Milyen gyorsan mutálódik a Sars-CoV-2?
A jövőben a Sars-CoV-2 mutációk révén továbbra is alkalmazkodni fog az emberi immunrendszerhez és a (részben) beoltott populációhoz. Az, hogy ez milyen gyorsan történik, nagyban függ az aktívan fertőzött populáció méretétől.
Minél több a fertőzéses eset – regionális, országos és nemzetközi szinten –, annál jobban szaporodik a koronavírus – és annál gyakrabban fordulnak elő mutációk.
Más vírusokhoz képest azonban a koronavírus viszonylag lassan mutálódik. A Sars-CoV-2 genom teljes hossza körülbelül 30,000 XNUMX bázispár, a szakértők havonta egy-két mutációt feltételeznek. Összehasonlításképpen, az influenzavírusok (influenza) kétszer-négyszer olyan gyakran mutálnak ugyanabban az időszakban.
Hogyan védekezhetek a koronavírus-mutációk ellen?
Nem lehet kifejezetten megvédeni magát az egyes koronavírus-mutációktól – az egyetlen lehetőség, hogy ne fertőződjön meg.
Hogyan észlelhető a koronavírus mutációja?
Németországban szorosan összefüggő jelentési rendszer működik a keringő Sars-CoV-2 vírusok megfigyelésére – ezt „integrált molekuláris felügyeleti rendszernek” nevezik. Ennek érdekében az illetékes egészségügyi hatóságok, a Robert Koch Intézet (RKI) és a speciális diagnosztikai laboratóriumok szorosan együttműködnek.
Hogyan működik a jelentési rendszer mutációk gyanúja esetén?
Mindenekelőtt minden szakszerűen elvégzett pozitív koronavírus-tesztet kötelező jelenteni az illetékes népegészségügyi osztálynak. Ez magában foglalja a vizsgálóközpontban, az orvosi rendelőben, a gyógyszertárban vagy akár állami intézményekben – például iskolákban – végzett koronavírus-teszteket. A privát öntesztek azonban nem tartoznak ide.
Az öntesztelés céljára szolgáló gyors koronavírus-tesztekkel kapcsolatos további információkért olvassa el a koronavírus-önteszt speciális témakörünket.
Az RKI ezután álnéven hasonlítja össze a közölt adatokat és a szekvenciaanalízis eredményét. Az álnevesítettség azt jelenti, hogy nem lehet következtetéseket levonni egy személyről. Azonban ezek az információk képezik az adatbázist a tudósok és az egészségügyi ellátórendszer szereplői számára ahhoz, hogy pontos áttekintést kaphassanak a fennálló pandémiás helyzetről. Ez lehetővé teszi a helyzet lehető legjobb értékelését a szakpolitikai intézkedések levezetése érdekében (ha szükséges).
Mi az a szekvenáló genomelemzés?
A szekvenáló genom elemzés egy részletes genetikai elemzés. Megvizsgálja az egyes RNS építőelemek pontos sorrendjét a vírusgenomban. Ez azt jelenti, hogy a Sars-CoV-2 genom, amely körülbelül 30,000 XNUMX bázispárt tartalmaz, dekódolásra kerül, és összehasonlítható a vad típusú koronavírus genomjával.
Csak így lehet molekuláris szinten azonosítani az egyes mutációkat – és lehetséges a „koronavírus családfán” belüli hozzárendelés.
Ez azt is egyértelművé teszi, hogy a világ nem minden országa képes részletesen nyomon követni a koronavírus-változatok pontos terjedését. Ezért a rendelkezésre álló jelentési adatokban némi bizonytalanság valószínű.
