Mi a memória?
A memória felfogható folyamatnak vagy struktúrának, amely segít az embereknek információkat tárolni és később visszakeresni. A memória több különböző kategóriába van felosztva, attól függően, hogy mennyi időbe telik a memóriatartalom lekéréséhez.
Ultra-rövid távú memória
Az újonnan érkező információk gyorsan kiszorítják az aktuális tartalmat a közvetlen memóriából. Az érzékszervi memóriából csak kis mennyiségű információ kerül át a rövid távú memóriába.
Rövidtávú memória
A rövid távú memória lehetővé teszi az adatok néhány másodperctől néhány percig tartó tárolását. Például röviden emlékezhet egy számra, amelyet kinézett, amíg le nem írta.
Hosszú távú memória
A hosszú távú memóriába kerül minden olyan fontos információ, amelyet érdemes megőrizni, és amely egyébként a rövid távú memória „túlcsordulását” okozná. Az emlékezés ezen formáját általában akkor értjük, amikor emlékezetről beszélünk.
Deklaratív és nem deklaratív emlékezet
A hosszú távú memóriát deklaratív és nem deklaratív memóriára osztják:
A deklaratív memória (explicit memória) az a kifejezés, amelyet az orvosok annak a résznek a leírására használnak, amely explicit, azaz tudatos, nyelvileg visszakereshető tartalmat tárol. Továbbra is fel van osztva:
- epizodikus emlékezet (önéletrajzi tudás, azaz saját személyünkről és tapasztalatainkról való tudás)
A nem deklaratív memória (más néven implicit memória) implicit tartalmakat tárol. Ezek a tudat számára közvetlenül nem hozzáférhetők, ezért nyelvileg nem is előhívhatók. Ide tartoznak például az olyan erősen automatizált készségek, mint az autóvezetés, a kerékpározás, a síelés vagy a cipőfűző megkötése (eljárási memória).
Hogyan működik a memória?
Az agyban nincs egyértelműen körülhatárolt struktúra a memória számára. Inkább az agy különböző területein átnyúló idegsejtek hálózata felelős az emlékezés és felidézés képességéért. A memóriafolyamatokban ezért az agy különböző területei egyszerre aktívak.
A memóriafolyamatokért felelős agyterületek
A jobb agyfélteke frontális és temporális régiói felelősek az epizodikus memória feldolgozásáért, míg a bal félteke ugyanezen régiói a szemantikus memória tartalom feldolgozásáért. Erősödő vagy gyengülő mértékben a kisagy is érintett.
A memóriatartalmak visszanyeréséhez fontos a corpora mammillaria (amely a diencephalonhoz tartozik) működése.
Milyen problémák okozhatják a memóriát?
Memóriazavarok esetén az emlékezés vagy felidézés képessége károsodik. A kiváltó oka lehet például trauma, például baleset.
Ha a rövid távú memória meghiúsul, az érintettek nem emlékeznek közvetlenül a megelőző beszélgetésekre vagy eseményekre, míg a régebbi események, amelyek közül néhány évekkel ezelőtt történt, pontosan emlékeznek. A rövid távú memória az életkorral egyre inkább csökken. Az érintettek ezután inkább a régen történt eseményekre koncentrálnak.
Az amygdala károsodása esetén az érzelmekhez kapcsolódó memóriatartalom zavart szenved. Az érintettek csak tiszta tényekre emlékezhetnek, érzelmi tartalom nélkül.