A meghatározás a sejtek differenciálódásának egyik lépése, amely hozzájárul a szövetek specializációjához. A folyamat létrehoz egy fejlesztési programot a következő sejtek számára, és megfosztja a mindenható sejteket a különböző sejttípusok létrehozásának képességétől. Minél specializáltabb a szövet, annál kisebb a regenerációs képessége.
Mi az elszántság?
A meghatározás a differenciálás egyik lépése, és az organizmusok alakját adja, hozzájárulva a sejtek és szövetek specializációjához. A fejlődési biológia nyomon követi a sejtek és szövetek evolúcióját egy speciálisabb állapotba. Ebben a fejlődésben a szövet egyes sejtjei sok változáson mennek keresztül, amíg el nem jutnak a specializációig. A változás több irányban is előfordulhat, és visszafordíthatatlan. A differenciálódás és a sejtosztódás így egy többsejtű organizmusnak ad formát. Ennek az alakítási folyamatnak az egészét morfogenezisnek nevezzük. A megtermékenyített petesejt a morfogenezis kiindulópontja. A differenciálódási folyamatok során különböző sejttípusok és szövettípusok komplex struktúrájává válik. A zigótának totipotenciája van. Ezért képes a szervezet minden sejttípusának kialakítására. Az egyes leánysejtek a zigótából sejtosztódás útján fejlődnek ki. Ezek a leánysejtek származásuktól függően bizonyos szerepekre szakosodnak. Ezt a sejtosztódási lépést az úgynevezett meghatározás kíséri. A specializáció iránya epigenetikusan továbbadódik az összes következő sejtgenerációnak. Következésképpen a meghatározás meghatározza a következő sejtek fejlesztési programját.
Funkció és feladat
A meghatározás a differenciálás egyik lépése, és az organizmusok alakját adja, hozzájárulva a sejtek és szövetek specializációjához. Ez a specializáció az embriogenezis során fordul elő, hogy segítsen meghatározni a sejtek és szövetek befektetési szokásait. Feltehetően a meghatározás a megfelelő aktiválásával valósul meg gén készlet. A fejlődésbiológia megkülönbözteti a stabil és a labilis meghatározást. Egy elszánt sejt mindig fenntartja fejlesztési programját. Ez akkor is igaz, ha az eredeti helyről a szervezet másik helyére vándorol, vagy oda ültetik át. Egy adott sejtvonal hatékonyságát a determinancia tovább korlátozza. A pluripotens őssejtek a embrió továbbra is bármilyen sejttípust előidézhet. A multipotens szomatikus őssejtek már nem képesek előidézni a szövetek összes típusát, csakis. A meghatározási folyamat végén vannak a visszafordíthatatlanul differenciált és funkcionális szomatikus sejtek, amelyek gyakran már nem képesek megosztódni, és csak korlátozott élettartammal rendelkeznek. A meghatározás különböző irányokban történhet. Vagyis a sejtek bizonyos körülmények között megváltoztathatják az elszántságot. Ezt a folyamatot transzdeterminációnak is nevezik. Ebben a folyamatban a sejtek elveszítik differenciálódásukat, azaz dedifferenciálódnak. A dedifferenciálás után bizonyos körülmények között újra differenciálódhatnak. Az új differenciálást akkor transzdifferenciálódásnak nevezzük. Ezek a jelenségek részt vesznek sebgyógyulás és karcinogenezis. A növények meghatározása és megkülönböztetése tekintetében különböznek az állatoktól. Merisztematikus sejtjeik vannak, amelyek specializálódtak az új szövetek felosztására és létrehozására. A növények differenciált sejtjei azonban, ellentétben az állatokkal, gyakran nem meghatározóak vagy korlátozott programozásúak. Így a legtöbb növényi sejt megőrzi a különféle sejttípusok felosztásának és létrehozásának képességét.
Betegségek és rendellenességek
Minél differenciáltabb egy adott szövet, annál rosszabbul áll helyre a károsodásból és sérülésből. A teljes regeneráció csak a sejtosztódásra képes szövetekben fordulhat elő. Így a sérült szövet regenerációs képessége a specializáció mértékétől függ. A regenerálás lehet teljes, hiányos vagy hiányozhat. A differenciálódás növekedésével a regenerációs képesség csökken. Az idegszövetekben és a szívpéldául szívizomsejtek és különösen magas fokú specializációjú idegsejtek találhatók. Ezek a sejtek már nem oszthatók fel. A szív vagy a központi idegrendszer, ezért csak a hibák gyógyulása fordul elő. Ellentétben, vér a sejtek és a hámsejtek kevésbé differenciáltak. Végül regenerálódnak a rosszul differenciált sejtekből. A jobb gyógyítási eredmények elérése érdekében a modern orvoslás az úgynevezett őssejtekre támaszkodik terápia. Ezt terápia A módszer magában foglalja az összes olyan orvosi terápiás eljárást, amely az őssejteket használja a kezelés központi elemeként. A legrégebbi és legismertebb őssejt terápia is leukémia kezelés. Az őssejteket mind az embrionális, mind a felnőtt szövetekből el lehet különíteni. Az embrionális őssejtek még mindig mindenhatóak, így megkülönböztethetők minden szövetben. Az embrionális őssejtek gyorsan nagy mennyiségű sejtet termelnek, amelyek beilleszthetők az összes sérült szövetbe. Az embrionális őssejtek magas osztódási aránya azonban összefügg az daganatos betegségek. Így a determináció vizsgálata a tumoros betegségek összefüggésében is fokozott szerepet játszik a szövetburjánzásban. A meghatározás ugyanúgy releváns a különféle rendellenességek vagy mutációk figyelembevétele szempontjából. Ha a meghatározáskor rendelkezésre álló sejtek nem fedik le az összes fejlesztési programot, akkor a legrosszabb esetben előfordulhat, hogy egy adott szövettípusú sejtek nem fejlődnek ki. A meghatározási hibáknak ennek megfelelően súlyos következményei lehetnek. A transzdetermináció lehetősége miatt azonban a meghatározási hibák bizonyos mértékig kijavíthatók. Ha nem történik korrekció, vagy ha a korrekció helytelenül halad, akkor bizonyos szövetek túlfejlődhetnek, míg mások fejletlenek.
