Rövid áttekintés
- Leírás: Folyadék felhalmozódás (ödéma) a retina legélesebb látási pontján (macula), viszonylag gyakran fordul elő diabetes mellitusban, kezeletlenül látásvesztéshez vezet.
- Kezelés: Az októl függően lézerterápia, szembe adott injekció, ritkán szemcsepp.
- Prognózis: A korai diagnózis általában jól kezelhető, kezeletlen látásvesztés lehetséges
- Tünetek: Gyakran alattomosan jelentkezik, homályos és bizonytalan látás
- Okok: Diabetes mellitus vagy a retina-vérgát zavarai, valamint szemműtét és gyulladás
- Diagnózis: Tünetek alapján szemészeti vizsgálat réslámpával, optikai koherencia tomográfia és fluoreszcein angiográfia
- Megelőzés: A diabetes mellitus lehető legjobb terápiája, rendszeres retinavizsgálat, szemműtéteknél a kockázati tényezők figyelembe vétele
Mi a makula ödéma?
Míg a cystoid makulaödéma a javuló sebészeti technikák miatt egyre kevésbé gyakori, a cukorbetegség előfordulása növekszik. A Robert Koch Intézet szerint a cukorbetegség előfordulási gyakorisága csaknem tízszeresére nőtt az 1960-as évek óta. Különösen a 65 év feletti korosztályban körülbelül minden ötödik ember szenved diabetes mellitusban (nők: 17.6%, férfiak: 21.1%). A 20 és 65 év közötti embereknél a cukorbeteg makulaödéma a látásromlás vagy vakság vezető oka.
Mi az a diabetikus makulaödéma?
A cukorbetegség hosszú távú érkárosodást okoz, beleértve a szem retináját ellátó kis erek károsodását is. Amikor ez a szövődmény cukorbetegeknél fordul elő, az orvosok diabéteszes retinopátiának nevezik. Ha nem kezelik, a cukorbetegség okozta retinabetegség sok esetben vaksághoz vezet.
A diabéteszes makulaödéma okozta látásromlást a retinán felhalmozódó folyadék és a makulaközpont vagy annak közelében lévő retina megvastagodása okozza. A vakság kockázata attól függ, hogy milyen súlyosan érintettek a retina erei, és a makula helyétől, ahol az ödéma fellép: minél közelebb van a makula központjához, annál súlyosabb a látásvesztés.
Mi az a cisztoid makulaödéma?
A műtét után folyadék halmozódik fel a szem retinájában, és kis cisztákban vagy hólyagokban halmozódik fel a makulában. Súlyos esetekben több ilyen ciszta összezárul, és mélyen károsítja a retinát.
Bizonyos körülmények között a cystoid makulaödéma más okokból is ered, például gyulladásból.
Hogyan kezelhető a makulaödéma?
A makulaödéma kezelése az adott októl függ, például diabetes mellitustól vagy szürkehályog-műtéttől.
Diabéteszes makulaödéma kezelése
Mindenekelőtt az alapbetegség, a diabetes mellitus kezelése, különös tekintettel a vércukorszint és a vérnyomás szabályozására és optimális beállítására.
Diabéteszes makulaödéma esetén az orvos a kezelési lehetőségeket a makulaödéma súlyosságára és mértékére alapozza. Alapvetően két módszer létezik a diabetikus makulaödéma kezelésére:
Lézeres kezelés
A lézeres kezelést a diabetikus makulaödéma kezelésére használják, amely nem érinti a retina központját (fovea). Ennek a kezelésnek az elsődleges célja a látásromlás progressziójának megállítása és a látásélesség stabilizálása.
Intravitreális injekciók/injekciók a szembe
Ha a diabéteszes makulaödéma a retina központját (fovea) érinti, az orvosok általában először azt javasolják, hogy injekció formájában adják be a gyógyszert a szembe. A kezelés célja a makulaödéma csökkentése és a látás javítása.
Ezt a kezelést speciális szemészeti rendelőkben vagy szemklinikákban is végzik, általában járóbeteg alapon. Az intravitrealis injekciók általában nem járnak fájdalommal, mivel a szemet az injekció beadása előtt érzéstelenítik. Az úgynevezett VEGF-inhibitorokat elsősorban injekcióban alkalmazzák.
A VEGF a „Vascular Endothelial Growth Factor” rövidítése. Ez a faktor biztosítja az új erek képződését, és a VEGF-inhibitorok injekciója gátolja. Ezek a gyógyszerek a makulaödéma újabb terápiái közé tartoznak.
Az injekciókat a legtöbb esetben havonta, évente legfeljebb tizenkét alkalommal adják be. A terápia több évig is végezhető, általában az éves injekciók száma csökken.
A terápia időtartama itt jóval rövidebb: az érintettek három-hat havonta kapnak injekciót orvosuktól. Ma már létezik olyan kortikoszteroid implantátum is, amely akár három évig is kitart.
Ugyanakkor a terápiának vannak mellékhatásai is: Az orvossal közösen mérlegelni kell például a megnövekedett szemnyomás és a szürkehályog kialakulásának kockázatát.
Diabéteszes makulaödéma esetén, amely a retina központját érinti, lézerterápia is alkalmazható vagy kiegészíthető.
Cisztoid makulaödéma kezelése
A legtöbb esetben a cystoid makulaödéma szürkehályog műtét után fordul elő. Sokan maguktól gyógyulnak, és nem igényelnek terápiát. Az orvosnak azonban rendszeresen meg kell vizsgálnia a fejlődést. A cisztoid makulaödéma többek között gyulladásból vagy elzáródott erekből ered. Ha ezt észleli, az orvos egyénileg állítja be a terápiát.
Ha a cystoid makulaödémát kezelni kell, a szemész például kortizon tartalmú gyulladáscsökkentő szemcseppet ír fel, vagy kortizon injekciót ad a szembe.
Mi a makulaödéma prognózisa?
A diagnózis oka és időpontja befolyásolja a makulaödéma prognózisát. Minél korábban diagnosztizálják, annál hamarabb kerül sor a kezelésre, és annál kedvezőbb a prognózis.
Diabéteszes makulaödéma esetén a makulaödéma korai felismerése, a terápiára adott válasz és az érintett kiindulási helyzete (korábbi betegségek stb.) döntő tényező a betegség prognózisában. Megfelelő kezeléssel a látás sok esetben stabilizálódik, egyes esetekben ismét javul a látás.
Mik a makulaödéma tünetei?
A makulaödéma tünetei többek között a súlyosságától és mértékétől függenek. Sok érintett ember észreveszi a változásokat, különösen olvasás vagy vezetés közben, hirtelen homályosnak és életlennek látják. A makulaödémában szenvedő betegek látásfoltosságot vagy a színek érzékelésének romlását is tapasztalják. Egyes esetekben nincsenek tünetek; másoknál alattomosan kezdődnek, és csak enyhe látászavarokat okoznak. A makulaödéma jeleit gyakran későn észlelik.
Különösen, ha cukorbetegségben szenved, tanácsos rendszeresen ellenőrizni a makulaödémát a szemorvosnál.
Mi az oka a makula ödémának?
Emellett a diabetes mellitus alapbetegségének különböző jellemzői is szerepet játszanak. Így a diabetikus makulaödéma gyakrabban fordul elő, minél hosszabb ideig fennáll a cukorbetegség, és minél súlyosabb a diabéteszes retinopátia. Úgy tűnik, hogy a cukorbetegség során a szervezetben fellépő gyulladásos folyamatok is befolyásolják a makulaödéma kialakulását.
Még nem teljesen tisztázott, hogy miért jelentkezik a cisztoid makulaödéma (CME) a műtét után. Jelenleg az orvosok a gyulladásos folyamatok és a műtét során felszabaduló neurotranszmitterek jelenlétét tekintik a fő oknak, amelyek az erek áteresztőképességét is befolyásolják.
Hogyan diagnosztizálható a makulaödéma?
A szemész az ismertetett tünetek, a látásvizsgálat és a különböző szemészeti vizsgálatok alapján diagnosztizálja a makulaödémát. Egy réslámpa (a szemészek által használt speciális mikroszkóp) használható a retina megtekintésére és értékelésére, valamint a makulaödéma diagnosztizálására.
Ezenkívül elvégezhető egyfajta ultrahangvizsgálat, az úgynevezett optikai koherencia tomográfia (OCT). Ez lehetővé teszi az orvos számára a szemszövet pontosabb felmérését. A közegészségbiztosítók sok esetben nem fedezik ezt a vizsgálatot. Az OCT-t gyakran használják a makulaödéma progressziójának nyomon követésére.
Ezekhez a vizsgálatokhoz a pupillákat előzetesen tágítani kell. Ez bizonyos szemcseppek beadásával történik. Ne feledje, hogy ebben az időszakban a szeme fényérzékeny lehet; napszemüveg segít. Ezenkívül tanácsos utána néhány óráig nem autózni vagy kerékpározni, amíg a cseppek hatása el nem múlik.
Hogyan előzhető meg a makulaödéma?
A diabetikus makulaödéma megelőzése elsősorban az alapbetegség, a diabetes mellitus kezelésével történik. Itt a rendszeres ellenőrzés, valamint a vércukorszint és a vérnyomás megfelelő beállítása a meghatározó. A makulaödéma profilaxisának része továbbá a rendszeres szemorvosi kontrollvizsgálat.
Főleg szürkehályog vagy egyéb szemműtétek után fellépő cystoid makulaödéma esetén fontos a gondos előzetes kivizsgálás. Ebben a tekintetben sebésze különös figyelmet fog fordítani a kockázati tényezőkre. Ezek tartalmazzák:
- Meglévő állapotok, például diabetes mellitus vagy magas vérnyomás
- Anatómiai jellemzők, amelyek nehezítik a műtétet
- A szem bizonyos, már meglévő állapotai, például uveitis (a szem mediális felszínének gyulladása) vagy a kórelőzményben szereplő retinavéna elzáródás
- Bizonyos gyógyszerek (pl. prosztaglandin analógok glaukóma kezelésére)
