Májelégtelenség

Májelégtelenség - köznyelven máj kudarc - (Tezaurusz szinonimák: Akut sárga máj atrófia; Akut májgyulladás val vel máj kudarc; Akut májdisztrófia; Akut parenchymás májdegenerációs ank; Akut máj kudarc; Krónikus sárga máj atrófia; Krónikus májdisztrófia; Krónikus májelégtelenség; Kóma hepaticum; Encephalopathia hepatica; Fulmináns májgyulladás val vel májelégtelenség; Sárga máj atrófia; Máj dekompenzáció; hepatikus encephalopathia; Májelégtelenség; Hepatoencephalopathia; Icterus maligne; Máj atrófia; Májelégtelenség eszik; Májdisztrófia; Májkóma; Máj elhalás; Májelégtelenséggel járó májelhalás; Máj parenchymás nekrózis; Máj parenchymás atrófia; Májsejt-degeneráció; Májsejtekrózis; Májelégtelenséggel járó májsejtekrózis; Rosszindulatú májgyulladás májelégtelenséggel; Portocaval encephalopathia; Praecoma hepaticum; Szubakut sárga máj atrófia; Szubakut parenchymás máj degenerációs ank; ICD-10-GM K72.0: Akut és szubakut májelégtelenség, ICD-10-GM K72.1: Krónikus májelégtelenség, ICD-10-GM K72.9: Krónikus hepatitis, nem meghatározott) a máj funkcionális rendellenességét írja le metabolikus funkcióinak részleges vagy teljes kudarca. A májelégtelenség a májelégtelenség legsúlyosabb formája. Ez akut életveszélyt jelent feltétel. A májelégtelenség következő formái különböztethetők meg:

  • Hiperakut májelégtelenség - kevesebb, mint 7 nap van a megjelenés és az encephalopathia között (a kóros (kóros) agy).
  • Akut májelégtelenség (ALV; akut májelégtelenség, ALF) [ICD-10-GM K72.0: Akut és szubakut májelégtelenség - a kezdet és az encephalopathia között 7 és 28 nap között van; fulmináns: <7 nap, elhúzódó> 4 hét
  • Szubakut májelégtelenség (SALV; SALF) [ICD-10-GM K72.0: Akut és szubakut májelégtelenség] - több mint 28 nap (legfeljebb 6 hónap) a megjelenés és az encephalopathia között.
  • Az akut-krónikus májelégtelenség (ACLF) a fennálló krónikus májbetegség akut májdekompenzációját jelenti, egymást követő szervelégtelenséggel. A rövid távú túlélés nagyon gyenge és szakaszfüggő. A kiváltó okok bakteriális fertőzések (mint pl tüdőgyulladás/ tüdőgyulladás, húgyúti fertőzések vagy spontán bakteriális hashártyagyulladás (SBP) / ascites (hasi folyadék) fertőzés bélelváltozás jelenléte nélkül („a belet érintő sérülés”), amely ebben az esetben vezet szisztémás gyulladásig (gyulladás). Ez egy viszonylag új entitás.
    • Akut dekompenzáció jelenléte.
    • A szervelégtelenség azonosítása objektiválható standardok alapján
    • Magas rövid távú halálozás, több mint 15%.
  • Krónikus májelégtelenség (CLV; CLF) [ICD-10-GM K72.1: Krónikus májelégtelenség].

A májelégtelenségnek számos különböző oka lehet. Európában a hepatitis (májgyulladás) dominál fő okként; Amerikában, Angliában és Skandináviában a méreganyagok (mérgek) vannak túlsúlyban. Nemi arány: Úgy tűnik, hogy az akut májelégtelenség gyakrabban érinti a nőket, mint a férfiakat. Az akut májelégtelenség viszonylag ritka betegség. Németországban évente körülbelül 200-500 eset fordul elő. Etetés és prognózis: Az akut májelégtelenség prognózisa számos tényezőtől függ: Etiológia (ok), korábbi betegség, valamint az akut májelégtelenség kialakulásának sebessége (fulmináns (hirtelen vagy gyors) prognosztikailag jobb, mint késleltetett). A halál leggyakoribb oka az agyi ödéma (agy duzzanat; az esetek 70% -ában). A betegek igénylik májtranszplantáció (LTx) az esetek 50% -ában. Az akut májelégtelenségben a halálozás (a halálozás a betegségben szenvedők teljes számához viszonyítva) 50-75%. Azok a betegek, akik túlélik az akut májelégtelenséget, általában teljesen felépülnek.