A logika megfelel az észen alapuló érvelésnek. Ez a kognitív képesség a bal agyféltekében és a frontálisban helyezkedik el agy régiók. Ezekben a régiókban bekövetkező elváltozások a logika szétválasztását vagy szétesését eredményezik.
Mi a logika?
A logika az emberek kognitív képességei közé tartozik, és megfelel az észen alapuló érvelésnek. A logika az emberek kognitív képességei közé tartozik, és megfelel az értelemen alapuló következményes érvelésnek. A logikai érvelés kifejezetten emberi képesség. Egyetlen másik faj sem gondolkodik így. Hagyományosan a filozófia különösen az emberi logikával foglalkozik, néha tévesen ismeri fel ezt a gondolkodásmódot, mert elveszíti érvényesség az emberi fajon kívül. Az orvostudomány lokalizálja az emberi logikát a agy, ahol a nyelv, a számítás, a szabályok, a törvények és az általános arány található. A. Frontális régiói agy különösen meghatározóak az agy logikája szempontjából. Így az idegtudomány mára felismerte a frontális agyat a kognitív és kifejezetten emberi képességek székhelyeként. Így a frontális agyi régiók idegi áramköre alakítja az egyén személyes logikáját. A konkrét bekötési minták ennek következtében megváltozhatnak tanulás tapasztalatok és drasztikus élmények.
Funkció és feladat
A filozófia a logika különböző megközelítéseit ismeri. Például azt a kijelentést, hogy minden állításnak két igazságértéke van, és igaznak vagy hamisnak mondható, klasszikus logikának nevezik. Ezen kétértékűségi elv mellett a klasszikus logika azt feltételezi, hogy az összetett állítások igazságértékét egyedileg határozza meg részleges állításaik értéke és kombinációjuk. A klasszikus logika bivalenciájának és kiterjesztésének elvein túl a filozófia a kritériumok meghatározásával foglalkozik érvényesség az egyes következtetések és az állítások logikai értéke. A logikának orvosi jelentősége van, különösen az idegtudományokban. A logikus gondolkodás képessége teszi az embert és a bal agyfélteke feladata. A megbeszélések során gyakran kiderül, hogy két ember teljesen más logikai elveket követhet. A logikai gondolkodás általános hajlamát genetikailag minden ember megkapja. Az egyéni logika tényleges kifejezése azonban csak az élet folyamán alakul ki, és személyes tapasztalatok jelentősen befolyásolhatják. Az idegtudomány ezt a hatást a neuronális áramkörök változásaként értelmezi, mivel ezek relevánsak tanulás az egyén tapasztalatai és drasztikus tapasztalatai. Az agy egyedi neuronok hálózatából áll, amelyek között kapcsolat van. A szinaptikus kapcsolatok alapvetően megváltoztathatók, és így a neuronális plaszticitás elvét követik. Az idegtudomány a logikát a frontális agy területére vezeti vissza. A modern orvostudomány szerint ez az agyi régió ad otthont mindazoknak a képességeknek, amelyek emberré teszik az embert. Így a tudat és a társadalmi viselkedés mellett a logika ezen agyi régió szinaptikus kapcsolataiban is megtalálható. A logika tehát sokértékű értelemben megfelel egyfajta gondolkodásmódnak. A gondolkodás viszont az emberi agy egyes idegsejtjei közötti kapcsolat sajátos hálózata.
Betegségek és betegségek
Az agy frontális régióiban bekövetkező elváltozások tartósan megváltoztathatják vagy széteshetik az egyén logikai gondolkodási képességét. Leggyakrabban a frontális agyi elváltozások kiegészülnek karakterváltozásokkal is. Csak ritkán érintik kizárólag a kognitív képességeket. A frontális agy elváltozásai annak lehetnek traumás agyi sérülés, ütés, tumoros betegség, gyulladásos folyamatok, vírusfertőzések vagy degeneratív betegségek. A frontális agy régióját nem feltétlenül kell közvetlenül befolyásolni. Gyakran elegendőek az elváltozások a frontális agy és más agyi régiók közötti vetítési utakban. Az agy ezen régióiban bekövetkező változásokat is megfigyelhetik például az emberek skizofrénia or alkoholfüggőség. Bizonyos esetekben az elváltozások pszeudopszichipátiás vagy pszeudoszociopátiás jellemzőkben nyilvánulnak meg. Néha pszeudodepresszív tulajdonságok is. Mivel a kognitív képességek, mint például a logika, a karakter nagy részét alkotják, a rokonok gyakran leírják a frontális agyi elváltozású emberek karakterváltozásait. A logika elvesztése furcsának tűnő cselekedeteket eredményezhet, és olyan mértékben elidegenítheti az ember gondolkodásmódját, hogy véleménye, meggyőződése és a világ megismerése már nem érthető mások számára. A frontális agy régióban például kijelentéseket vagy intézkedéseket is terveznek. Ezen agyi régió elváltozása esetén az érintett személy cselekedetei néha már nem logikai potenciálon alapulnak. Az érintett már nem ismeri fel a logika hiányát cselekedeteiben és kijelentéseiben, és maga is logikusnak tartja azokat. A logika bomlásának, a megismerés romlásának és végső soron a teljes egobomlásnak példája a frontális agy degeneratív változásai, amelyeket olyan betegségek okozhatnak, mint pl. Alzheimer-kór betegség. Abban az esetben daganatos betegségek, vírusfertőzések vagy gyulladásos elváltozások és agyi vérzések, a logika és az érintett személy tényleges jellege gyakran legalább részben helyreállítható megfelelő terápia.
