Rövid áttekintés
- Leírás: Lázról akkor beszélünk, ha a testhőmérséklet 38 Celsius fok fölé emelkedik. Egyéb jelek közé tartozik a száraz és forró bőr, a fényes szemek, a hidegrázás, az étvágytalanság, a felgyorsult légzés, a zavartság, a hallucinációk.
- Kezelés: Házi gyógymódok (pl. bőséges folyadékivás, borjúborogatás, langyos fürdő), lázcsillapító gyógyszeres kezelés, alapbetegség kezelése.
- Diagnózis: Orvosi konzultáció, lázmérés végbélnyílásban, nyelv alatt, fülben, hónalj alatt, testfelszínen infravörössel, intenzív osztályon hólyagban vagy artériákban is katéterek segítségével, fizikális vizsgálat, szükség esetén vérvizsgálat és képalkotó eljárások
- Okok: Fertőzések (pl. influenza, tüdőgyulladás, tuberkulózis, covid-19, mandulagyulladás, kanyaró, vérmérgezés), gennyfelhalmozódás (tályog), gyulladások (például vakbél, vesemedence, szívbillentyűk), reumás betegségek, krónikus gyulladásos bélbetegségek , stroke, daganatok.
- Mikor kell orvoshoz fordulni? Felnőttek: Magas, elhúzódó vagy visszatérő láz esetén. Gyermekek: Ha a láz egy napnál tovább tart, egyéb panaszokkal (pl. szédülés, kiütés, hányás) társul, a lázcsillapító intézkedések nem segítenek, vagy lázgörcs lép fel. Csecsemők: Ha a hőmérséklet 38 Celsius fok felett van.
Mi a láz?
A testhőmérséklet szabályozása az agyban történik: a testhőmérséklet célértékét beállító hőszabályozó központ a hipotalamuszban található. A környezeti és szervi hőmérsékletet hideg- és hőérzékelők határozzák meg a bőrben és a testben. Ily módon az alapjel összehasonlításra kerül az aktuális testhőmérséklet „tényleges értékével”.
Ha a „tényleges érték” és a célérték eltér, a hőmérsékletet megkísérlik a célértékhez igazítani.
Ha a testhőmérséklet a beállított érték alatt van, lefagyunk. Ez libabőrt, izomremegést és a végtagok ereinek összehúzódását okozza. Ez például hideg kezekhez és lábakhoz vezet. Ez a test kísérlete a test belsejében lévő hőmérséklet emelésére.
Ha a „tényleges érték” az alapjel fölé emelkedik, a felesleges hő eloszlik. Ez elsősorban az izzadás és a bőr fokozott véráramlása révén következik be a végtagokon vagy akár a füleken.
A szervezet a hőtermelő vagy hőfenntartó folyamatokat, a külső hőmérsékleti hatásokat és a „hűtő” ellenintézkedéseket úgy koordinálja, hogy az alapjel folyamatosan megmarad.
A szervezet ma már a hőtermelő és hőfenntartó folyamatokat részesíti előnyben. Az ember fagyni kezd (remeg), és a hőmérséklet emelkedik, amíg el nem éri az új alapértéket. Ez – néha hirtelen – lázhoz vezet. Amikor a beállított érték visszaesik a normál értékre – azaz amikor a láz alábbhagy –, a beteg jobban izzad, hogy visszacsökkentse a hőmérsékletét.
A megnövekedett hőmérséklet felgyorsítja és elősegíti a szervezetben azokat a folyamatokat, amelyek a kórokozók vagy egyéb káros behatások elleni védekezést szolgálják.
A láz tehát alapvetően nem fenyegető, hanem a szervezet természetes reakciója, amely a káros hatások elleni védekezést szolgálja. Így a láz valójában jó jel, mivel azt jelenti, hogy a szervezet visszavág.
Ha azonban túl magasra (41 Celsius-fok fölé) emelkedik a hőmérséklet, a magas hőmérséklet szintén károsíthatja a szervezetet.
A láz önmagában nem fertőző, hiszen egyéni reakció egy adott ingerre. Ha azonban egy ilyen inger kórokozó, például baktériumok vagy vírusok, ezek nagyon könnyen fertőzőek lehetnek, és fertőzés esetén lázat is okozhatnak más emberekben.
Mikor kezd lázas lenni az ember?
Bizonyos körülmények között a testhőmérséklet több mint egy fokkal is ingadozhat. A normál testhőmérséklet átlagosan 36.0 és 37.4 Celsius fok között van (rektálisan mérve). De még itt is, a mérési módszer pontosságától függően, az értékek néha kissé eltérnek.
Ennek a dinamikának megfelelően a láz este a legmagasabb, ha szükséges, és látszólag „alvás közben” emelkedhet. Aztán az éjszaka közepén vagy reggel gyakran ismét leesik a hőmérséklet, akár lázzal is. Az esti erősebb láz azonban egyes betegségek, például a tuberkulózis vagy a szepszis egyik jellemzője is.
A nők testhőmérséklete körülbelül 0.5 Celsius-fokkal emelkedik az ovuláció és a terhesség alatt.
Ha a testhőmérséklet a normál szint fölé emelkedik, az orvosok a következő fokozatokat különböztetik meg:
- Emelkedett hőmérséklet (subfebril): A 37.5 és 38 Celsius-fok közötti hőmérsékletet subfebrilnek nevezzük. Lehetséges okok a baktériumok vagy vírusok által okozott fertőzések, de a hőguta vagy az intenzív sportolás is.
- Enyhe láz: 38 Celsius foktól az orvosi kifejezés láz. 38.1 és 38.5 Celsius-fok közötti mért értékeknél enyhe láz jelentkezik.
- Mérsékelt láz: A 38.6 és 39 Celsius-fok közötti hőmérséklet mérsékelt láznak számít.
- Nagyon magas láz: 40 Celsius-foknál magasabb testhőmérsékletre utal.
- Extrém láz (hiperláz): A természetes láz ritkán éri el a 41 Celsius-fok feletti értéket. 41.1-től hiperláziás lázról beszélünk.
A nagyon magas és szélsőséges láz szövet- vagy szervkárosodást okozhat, és veszélyessé válhat. A 42.6 Celsius-fok feletti testhőmérséklet általában végzetes.
Lázas fázisok
Orvosilag a láz különböző szakaszokra vagy fázisokra osztható:
- Láznövekedés (stage incrementi): A hőmérséklet emelésére – többek között lúdtalp és borzongás segítségével – az alapjel emelésével próbálnak meg emelni. Például hidegrázás vagy hideg kéz jelentkezik. A letakarás és a meleg italok most már kellemesek. Az erre hajlamos gyermekeknél ebben a fázisban lázgörcsök léphetnek fel.
- Lázmagasság (fastigium): Ritka, extrém magas láz esetén lázas delírium lép fel a tudat és az érzékek elhomályosulásával.
- Lázcsökkenés (defervescence, stage decrementi): A láz csökkenése lassan (napok alatt) vagy gyorsan (órák alatt) következik be. Gyakori a folyadékvesztéssel járó izzadás – a kezek, a fej és a lábak is melegek lehetnek. Ha a csökkenés nagyon gyors, időnként keringési problémák lépnek fel.
Progresszió
- Folyamatos láz: a hőmérséklet több mint négy napig körülbelül egyformán emelkedett, eléri a 39 Celsius-fok feletti értékeket, és legfeljebb egy fokkal ingadozik napközben. Ez a lefolyás gyakran előfordul bakteriális fertőzésekkel, mint például skarlát, tífusz vagy bakteriális tüdőgyulladás.
- Remittens láz: gyakorlatilag egész nap lázas a beteg, de reggel kevésbé, mint este (egy-két fok a különbség). Remittens láz figyelhető meg például egyes vírusfertőzések, tuberkulózis, hörghurut, gennyfelhalmozódás és reumás láz esetén.
- Időszakos láz: Ebben az esetben a láz még erőteljesebben ingadozik a nap folyamán. A testhőmérséklet reggel normális, majd estére néha magas lázra emelkedik. Ez a mintázat megfigyelhető például vérmérgezés (szepszis), de bizonyos körülmények között daganatos betegségek (például Hodgkin-kór) esetén is.
- Hullámzó láz: A láz hullámszerű (hullámos) lefolyása például brucellózisban fordul elő. Limfómáknál (például Hodgkin-kór) a láz hullámzó is lehet, több napig tartó lázas fázisok váltakoznak a hozzávetőleg azonos hosszúságú lázmentes fázisokkal. Az orvosok ezt Pel-Ebstein-láznak nevezik.
- Kétcsúcsos (kétfázisú) láz: Néhány napos láz után a hőmérséklet visszaesik a normál értékekre, mielőtt egy második, több napig tartó lázfázis következik. Ilyen kétcsúcsos lázgörbe időnként előfordul, például kanyaróban vagy meningococcusok okozta vérmérgezésben (meningococcus szepszis).
Régen ezek a tanfolyamok nagy jelentőséggel bírtak. Manapság ritkán figyelhetők meg ebben a tipikus formában, mivel a láz általában korai stádiumban csillapítható megfelelő intézkedésekkel.
A láz időtartama erősen függ az alapbetegségtől és az érintett személy reakciójától. Az időtartam néhány órától több napig vagy akár néhány hétig terjed.
A hipertermia
A láztól a túlmelegedést (hipertermiát) kell megkülönböztetni. Ebben az esetben a pirogének hatására a testhőmérséklet nem emelkedik, és hőmérsékleti alapértékük emelkedik. Inkább a beállított érték változatlan marad, de már nem tartható fenn a test hőelvezetésével.
Ez történik például fizikai tevékenység során vagy kimerültség miatt, különösen nagy melegben vagy páratartalomban, vagy ha olyan ruházatot viselnek, amely izzadással korlátozza a hűtést. Ezenkívül, ha túl keveset iszunk, megnő a hipertermia kockázata.
Ehelyett célszerű az érintetteket árnyékos helyre vinni, szükség esetén levenni a felesleges ruházatot, és hűvös borogatással, italokkal lassan csökkenteni a hőmérsékletet. Jég vagy jéghideg italok használata nem tanácsos, mivel a gyors, extrém hőmérséklet-különbségek nagyon megterhelik a keringést.
Hogyan csökkenthető a láz?
Mi segít a lázon? A láz a szervezet fontos és természetes védekező reakciója a káros hatásokkal szemben. A vírusok és baktériumok rosszabbul szaporodnak magas hőmérsékleten. Ezért a lázat nem minden esetben kezelik.
Általános szabály, hogy lázas állapot esetén elengedhetetlen az ágyban maradás! Ne menjen dolgozni lázzal (38 Celsius-fok felett). Amellett, hogy a produktivitás is megsínyli a magasabb lázat, fennáll annak a veszélye is, hogy esetleg fertőző betegséggel megfertőzzék a kollégákat.
Az, hogy mikor van értelme a láz csökkentésének, többek között az októl, a fizikai állapottól, az esetlegesen fennálló betegségektől és a személyes szenvedés mértékétől függ. Például, ha egy gyermeket súlyosan érint a láz, és szenved, ez elég ok arra, hogy megpróbálja csökkenteni a lázát már 38.5 és 39 Celsius fok között.
Házi gyógymódok láz ellen
Borjúpakolás
A borjútekercs a láz ellen régóta bevált intézkedés. Eltávolítják a felesleges hőt a szervezetből. A betegek általában nagyon kellemesnek találják a borogatást.
Ehhez nedvesítse meg a vékony vászon- vagy pamutszövetet hideg vízzel. Felnőtteknél a hőmérséklet 16 és 20 Celsius-fok között lehet, a borjútekercseknél csecsemőknél valamivel magasabb (kb. 28-32 Celsius-fok).
Tekerje szorosan a kendőket a kinyújtott lábak vádlijai köré, és rögzítse őket egy vagy két réteg száraz kendővel. A lábakat és a test többi részét ideálisan melegen tartják.
Öt perc elteltével távolítsa el a borjúpakolást. Két-három alkalommal azonban megújíthatók. Ügyeljünk arra, hogy a borjútekercsekkel ne csökkentsük túl gyorsan a lázat, mert ez feleslegesen megterhelheti a keringést. Kerülje a vádli pakolást is, ha hidegrázás van!
Az alkalmazásról a Borjútömörítés című cikkben olvashat bővebben.
Kvark borogatás
A hideg vagy testmeleg túróborogatás vagy pakolás szintén segít a lázon. Ehhez terítsen 250-500 gramm hideg vagy enyhén felmelegített, ujjnyi vastagságú túrót egy borogatásra, és hajtsa össze egyszer az anyagot. Ideális esetben a kvark és a bőr közé egy védőszövetréteget is kell tenni.
Helyezze a túróborogatást a vádli köré, és rögzítse gézkötéssel vagy törölközővel. Hagyja hatni 20-40 percig.
Has és pulzus tömörítés
Egy másik lázcsillapító otthoni gyógymód a pulzuspakolás. Ehhez áztassa hideg vízbe a pamut kendőket, csavarja ki, és tekerje körbe a csuklóját és a bokáját. A pakolás különösen jó lázas babáknak. A haspakolás is segít ezeken az érzékeny betegeken.
Mindig ügyeljen arra, hogy a babák testhőmérséklete ne csökkenjen túl gyorsan vagy túl messzire.
Erről bővebben a Pakolások, borogatások és borogatások című cikkben olvashat.
Fürdés lázzal
A láz hűsítő fürdővel is csökkenthető: Ehhez először töltse fel a fürdőkádat meleg vízzel (a hőmérséklet legjobb esetben körülbelül egy Celsius-fokkal a testhőmérséklet alatt van). Ezután fokozatosan adjunk hozzá hideg vizet a kád lábához, amíg a fürdővíz hőmérséklete két-három fokkal nem csökken.
Tíz perc múlva hagyja abba a fürdőt. Utána jól szárítsd meg és tedd le az ágyba.
Azonnal hagyja abba a fürdőt, ha a beteg reszketni kezd vagy lefagy.
A hipertermiás fürdő szintén segíthet a hőmérséklet csökkentésében lázas fertőzés esetén. Elősegíti az izzadást és serkenti az anyagcserét. Ez a hideg fürdő enyhe láz esetén hasznos.
Ha a fürdés során keringési problémák lépnek fel, vagy a hőmérséklet kényelmetlenné válik, azonnal állítsa le a fürdőt. A túlfűtött fürdő bizonyos szívbetegségek, idegrendszeri betegségek és kisgyermekek számára nem alkalmas.
Hasonló hatások érhetők el a zuhanyozás során, de a fej és a végtagok közötti hőmérséklet-különbségek nehezebben szabályozhatók. Ezen túlmenően, az állva hideg zuhany vételekor fellépő keringési problémák súlyosabb következményekkel járhatnak (például szédülés és elesés). Ezért általában a fürdő a jobb alternatíva.
Mindenesetre ügyeljen arra, hogy ne okozzon extrém, hirtelen hőmérséklet-különbséget, és olyan hőmérsékletet válasszon, amelyben jól érzi magát.
A fürdőkről bővebben a Hidroterápia című cikkben olvashat.
Homeopátia
Számos homeopátiás gyógyszer létezik, amelyek – az októl függően – segíthetnek a láz különböző formái ellen, ilyen például az „Aconitum” vagy a „Belladonna”.
A homeopátia fogalma és specifikus hatékonysága azonban ellentmondásos a tudományban, és tanulmányok nem bizonyítják egyértelműen. Ha kérdése van ezzel kapcsolatban, a legjobb, ha olyan orvoshoz fordul, aki kiegészítő gyógymódokat is kínál.
Italok lázra
Láz esetén fontos a megfelelő folyadékbevitel biztosítása. Ennek szabálya: 37 Celsius-fokos testhőmérséklettől további 0.5-1 liter folyadék szükséges minden egyfokos emelkedéshez (a normál napi 1.5-2.5 literes ivómennyiség mellett).
A láz emelkedése során az ember általában jobban érzi magát a meleg italokhoz (hideregéshez). Később a szobahőmérsékletű italok jók, például víz vagy cukrozatlan tea. A hársfa- és bodzavirágteák különösen ajánlottak – izzasztó és lázcsillapító hatásúak. A rétifűből készült tea szintén csökkentheti a lázat.
Láz elleni gyógyszer
Magas láz és a beteg gyengesége esetén hasznosak lehetnek a lázcsillapító szerek tabletták, infúziók, gyógylevek vagy kúpok formájában. A hatékony összetevők közé tartozik a paracetamol, az ibuprofen és az acetilszalicilsav. Az ilyen gyógyszerek alkalmazását és adagolását előzetesen beszélje meg gyógyszerészével vagy orvosával.
Soha ne adjon lázas gyermekeknek a népszerű fájdalomcsillapítót és lázcsillapító acetilszalicilsavat (ASA)! Vírusfertőzésekkel kapcsolatban időnként az életveszélyes Reye-szindrómát váltja ki.
Láz: vizsgálatok és diagnózis
Mivel a láz csupán tünet, meg kell találni az alapbetegséget.
A beteg vagy a szülők (beteg gyermekek esetén) részletes kikérdezése (anamnézis) ad támpontokat az orvosnak a láz lehetséges okaira. Például fontos tudni, hogy mióta áll fenn a láz, van-e egyéb panasz, volt-e közelmúltban érintkezés beteg emberekkel, állatokkal, vagy külföldön volt-e.
A fizikális vizsgálat gyakran több információval szolgál. Például az orvos meghallgatja a páciens szívét és tüdejét, megméri a vérnyomást és a pulzust, kitapintja a hasi és nyaki nyirokcsomókat, vagy megnézi a szájat, a torkot és a füleket.
Néha további vizsgálatokra van szükség, ha a korábbi leletek nem egyértelműek, vagy ha egy adott betegség gyanúja merül fel. Például laboratóriumi vér-, vizelet- vagy székletvizsgálatok, képalkotó technikákkal végzett vizsgálatok (például röntgen, ultrahang) vagy speciális vérvizsgálatok (például tuberkulózisra).
