Mi az a kolposzkópia?
A kolposzkópia a nőgyógyászati vizsgálat része. Az eljárás során az orvos kolposzkóppal – egy nagyítóként működő orvosi műszerrel – vizsgálja meg a hüvelyt és a méhnyakot: hat-40-szeres nagyítása lehetővé teszi a megvilágítás mellett nehezen értékelhető szöveti elváltozások észlelését. szabad szemmel.
A vizsgálat során az orvos speciális oldatokkal bekenheti a méhnyakot. Ez megfest bizonyos sejteket, ami lehetővé teszi a következtetések levonását bármilyen rosszindulatú sejtelváltozásra (rák vagy rákmegelőző elváltozások) – a kolposzkópia fontos eszköz a méhnyakrák korai felismerésében.
Mikor van kolposzkópia?
A nőgyógyászok a kolposzkópiát a nőgyógyászati szűrés szokásos részeként végzik. Ezenkívül a vizsgálatot a méhnyak és a hüvely betegségeinek vagy rendellenességeinek diagnosztizálására használják. Ezek tartalmazzák:
- Rák gyanúja
- rákmegelőző elváltozások gyanúja
- gyanús citológiai kenet, pl. PAP kenet
- A rák követése
- bizonyított fertőzések
- változások a méhnyakban
- ismeretlen eredetű vérzés
- tartós váladékozás a hüvelyből
- gyulladások
Ha daganatok gyanúja merül fel, a kolposzkópia során szövetmintát lehet venni a biopszia részeként.
A kolposzkópia ambuláns eljárás – a nők ezután hazamehetnek.
Egy nappal a kolposzkópia előtt tartózkodniuk kell a tampon használatától és a nemi érintkezéstől. A vizsgálat sem eshet egybe a menstruációval.
Az orvos először felveszi a beteg kórtörténetét, beleértve az esetleges panaszokat és az esetleges korábbi betegségeket.
A kolposzkópiához a beteg nőgyógyászati székben ül. Az orvos vizsgálóműszerrel kitágítja a hüvelyt, elé helyezi a kolposzkópot – nincs behelyezve – és fókuszál. Ezután megvizsgálja a méhnyak nyálkahártyáját, különös figyelmet fordítva a felszíni egyenetlenségekre és az erek rendellenességeire.
Speciális megoldások segítségével vizualizálhatóak a szövet sérülései, elváltozásai. Ezt az ecetsav teszttel és a Schiller-jód teszttel végezzük.
Ecetsav teszt
Az orvos három-öt százalékos ecetsavoldattal keni be a nyálkahártyát, ami enyhe égő érzést okozhat. Az egészséges szövet nem változik, míg a megváltozott sejtek fehéres színűvé válnak. Ezt a leletet „ecetfehérnek” is nevezik.
Schiller-jód teszt
A tágított kolposzkópiához jódos oldatot kenünk be. Az egészséges nyálkahártya megbarnul, azaz jódpozitív. A megváltozott nyálkahártya viszont nem, vagy csak kis mértékben változtatja meg a színét.
Végül megvizsgálják a hüvelyt és a külső nemi szerveket. Ha bármilyen rendellenességet észlel, az orvos kis csipesszel szövetmintát vesz a finomszöveti laboratóriumi vizsgálathoz. Mivel a méh szinte érzéketlen a fájdalomra, a mintát általában érzéstelenítés nélkül veszik.
Milyen kockázatokkal jár a kolposzkópia?
A kolposzkópia komplikációmentes, biztonságos vizsgálat. Valószínűleg az ecetsav enyhe égő érzést okoz. Ritka esetekben vérzés léphet fel a szövetminta eltávolítása miatt. Nagyon ritkán fertőzések fordulnak elő. Ha jódintoleranciában vagy pajzsmirigy-túlműködésben szenved, a kolposzkópia előtt tájékoztassa kezelőorvosát. Terhesség esetén a kolposzkópia nem jelent veszélyt a gyermekre.
