Rövid áttekintés
- Tünetek: Mély kimerültség, nincs lehetőség „kikapcsolásra”, pszichoszomatikus panaszok, az elismerés hiányának érzése, „kötelesség a könyv mellett”, elzárkózás, cinizmus, teljesítménycsökkenés, szükség esetén depresszió.
- Kezelés: Különféle módszerek, pszichoterápia, viselkedésterápia, testterápia, relaxációs technikák elsajátítása, szükség esetén depresszió elleni gyógyszeres kezelés
- A betegség lefolyása és prognózisa: Korai kezeléssel jó esély a gyógyulásra, kezelés nélkül maradandó munkaképtelenség fenyeget.
- Okok: Önmegerőltetés vagy külső körülmények miatti stressz, perfekcionizmus, teljesítményből és elismerésből táplálkozó önbizalom, „nem”-mondás vagy korlátok felállítása
Mi a kiégés?
A kiégés az érzelmi és fizikai kimerültség állapota. A kiégés nem szerepel külön betegségfogalomként a diagnózisok nemzetközi osztályozási katalógusában (ICD-10). Ott a kiégést az „élettel való megküzdési nehézségekkel kapcsolatos problémák” kóddal írják le.
A kiégés különböző lelki és testi betegségek kockázati tényezője. A rendellenességet nem ritkán depresszió is kíséri, de ennek nem feltétlenül kell jelen lennie.
A kiégés gyakrabban fordul elő a segítő, szociális szakmákban dolgozóknál. Azonban sok embernél más szakmában is előfordul.
Mik a kiégés tünetei?
A kiégés fő tünete azonban a mély kimerültség érzése.
A kiégés tünetei a korai szakaszban
A kiégés korai szakaszában az érintett általában rendkívül sok energiát fordít a feladataira. Ez olykor önként, idealizmusból vagy ambícióból, de néha kényszerből is megtörténik – például többszörös terhek miatt, mint például a rokonok gondozása vagy az állásuk elvesztésétől való félelem.
Egyéb kiégési tünetek a korai szakaszban:
- A nélkülözhetetlenség érzése
- Az az érzés, hogy soha nincs elég idő
- Saját szükségletek megtagadása
- A kudarcok és csalódások visszaszorítása
- A közösségi kapcsolatok korlátozása ügyfelekre, betegekre, ügyfelekre stb.
Hamarosan megjelennek a kimerültség első kiégési jelei. Ezek tartalmazzák:
- Nyugtalanság
- Erőtlenség
- Az alváshiány
- Fokozott balesetveszély
- Fokozott fogékonyság a fertőzések iránt
2. fázis: Csökkentett elkötelezettség
Belső felmondás: Az érintettek a szokásosnál hosszabb szünetet tartanak, későn jönnek dolgozni és túl korán távoznak. Egyre inkább a „belső beletörődés” állapotába kerülnek. A munka iránti erős vonakodás arra készteti őket, hogy csak azt tegyék, ami szükséges – ha egyáltalán megteszik.
Hatások a családra: A kiégés ilyen jelei gyakran befolyásolják a családi életet. Az érintettek egyre nagyobb követelményeket támasztanak partnerükkel szemben anélkül, hogy bármit is visszaadnának. Már nincs erejük és türelmük ahhoz, hogy a gyerekeikkel töltsenek időt.
A tipikus kiégési tünetek ebben a fázisban a következők:
- Csökkenő idealizmus
- Az elkötelezettség csökkentése
- A megbecsülés hiányának érzése
- Kizsákmányoltság érzése
- Virágzás a szabadidőben
- Csökken a másokkal való együttérzés képessége
- Érzelmi hidegség és cinizmus
- Negatív érzelmek a kollégákkal, ügyfelekkel vagy felettesekkel szemben
3. érzelmi reakciók – depresszió, agresszió, mások hibáztatása
A kiégési tünetek érzelmi reakciókban is megnyilvánulnak. Ahogy a túlzott elköteleződés lassan frusztrációba csap át, gyakran kiábrándultság támad. Az emberek rájönnek, hogy a valóság nem felel meg saját kívánságaiknak.
A kiégés depressziós tünetei a következők:
- A tehetetlenség és a tehetetlenség érzése
- A belső üresség érzése
- Összeomló önbecsülés
- Pesszimizmus
- Szorongás
- Levertség
- Kedvetlenség
A kiégés agresszív tünetei a következők:
- mások, kollégák, felettesek vagy „a rendszer” hibáztatása
- rosszkedv, ingerlékenység, türelmetlenség
- Gyakori konfliktusok másokkal, intolerancia
- Harag
4. degradáció, csökkenő hatékonyság
- Hanyatló kreativitás
- Képtelen megbirkózni az összetett feladatokkal
- Problémák a döntések meghozatalában
- “Könyv szerinti kiszolgálás”
- Differenciálatlan fekete-fehér gondolkodás
- A változás elutasítása
Közelebbről megvizsgálva, az utolsó két kiégési tünet is a teljesítmény csökkenésén alapul. A differenciált gondolkodáshoz és a változáshoz ugyanis erő kell, de a kiégésben szenvedők már nem tudják összeszedni.
5. ellaposodás, érdektelenség
6. pszichoszomatikus reakciók
A hatalmas pszichés stressz a testi panaszokban is megmutatkozik. Az ilyen pszichoszomatikus jelek már a kiégés kezdeti fázisában megjelennek. A fizikai tünetek a következők:
- Alvási zavarok és rémálmok
- Izomfeszülés, hátfájás, fejfájás
- Fokozott vérnyomás, szívdobogásérzés és mellkasi szorító érzés
- Hányinger és emésztési problémák (hányás vagy hasmenés)
- Szexuális problémák
- A nikotin, az alkohol vagy a koffein fokozott fogyasztása
- Fokozott érzékenységet a fertőzés
7. és utolsó szakasz: Kétségbeesés
A kiégés utolsó szakaszában a tehetetlenség érzése általános kilátástalansággá fokozódik. Az élet ebben a szakaszban értelmetlennek tűnik, és öngyilkossági gondolatok merülnek fel. Semmi sem okoz többé örömet, és minden közömbössé válik. Az érintettek súlyos kiégési depresszióba süllyednek.
Mi a kiégés kezelése?
Mit tegyünk a kiégés ellen?
A kiégési terápia számos különböző összetevőből áll, amelyek egyénileg a páciens problémáihoz és személyiségéhez igazodnak. A stresszgyógyítás és a pszichoterápiás támogatás mellett a gyógyszeres kezelés segíthet a kiégésben – különösen, ha depressziós tünetek jelentkeznek.
Kiutak a kiégésből – az elején van rálátás a betegségre
- Mennyire járulok hozzá én magam a nehéz helyzethez?
- Hol lépem túl a határaimat?
- Milyen környezeti tényezők játszanak szerepet?
- Melyiken lehet változtatni, melyiken nem?
Azok a kiégett emberek, akik nem ismerik el saját hozzájárulásukat a helyzethez, maguknak nem sikerül eljutniuk a probléma gyökeréhez. Ha más kiégésben szenvedőkkel beszélgetünk, például önsegítő csoportokban vagy élménybeszámolókon keresztül, az segít megtalálni a kiégésből való kiutat.
Ha a kiégési folyamat még a kezdeti fázisban van, első kiégési segítségként gyakran elegendő egy krízisintervenció vagy egy rövid, néhány órás terápia. A cél a konfliktus- és problémamegoldó készségek fejlesztése, valamint a saját rugalmasság határainak finomabb érzékelése.
Az olyan relaxációs technikák, mint az autogén tréning vagy a Jacobson szerint progresszív izomlazítás, néha szintén hasznosak a kiégés kezelésében.
A stresszgyógyászat viszonylag új terület a pszichoszomatikán belül. Holisztikus megközelítéssel a személyiséget, az egyéni környezetet és a genetikai szempontokat is bevonja a diagnózisba és a terápiába. A stressz okozta hormonális változásokat laboratóriumi értékek segítségével is vizsgálják.
A stresszgyógyászat magában foglalja a pszichológia, az immunológia, a neurológia és a hormonrendszer szempontjait. Az autonóm idegrendszerbe beavatkozó akupunktúra (főleg a NADA fülakupunktúra) is néha sikert hoz.
Pszichoterápia
Viselkedésterápia
A kognitív viselkedésterápia segítségével feloldhatók azok a tévhitek, viselkedési minták, amelyeket a kiégett betegek gyakran internalizáltak.
Mélylélektani módszerek
Sok kiégésben szenvedő számára a hangsúly a stabilabb önértékelés kialakításán van. Ahogy nő az önbecsülésük, úgy csökken a külső elismeréstől való függőségük. Gyakran ez a titkos motor a saját erők kimerülése mögött.
Csoportos terápia
A csoportterápia is fontos támogatást nyújt a kiégéshez, ha szükséges. Sok beteg számára kezdetben ismeretlen, hogy megosztja saját problémáit egy csoport idegennel. Általában azonban enyhítő hatású, ha eszmét cserélnek más szenvedőkkel.
Testterápia és sport
A fizikai aktivitás is támogatja a felépülési folyamatot – mutatják ki különböző tanulmányok. Pozitív hatással van a test közérzetére és az önbizalomra.
Kiégési klinikákon kínált terápia
A terápiás tervet egyénre szabottan, a betegre szabják. A fekvőbeteg-környezet lehetővé teszi a betegek számára, hogy intenzíven foglalkozzanak problémáikkal, feltárják az okokat, és új viselkedési és gondolkodási mintákat gyakoroljanak. A betegek megtanulják, hogy hosszú távon jobban kezeljék erőforrásaikat.
Gyógyszer kiégés ellen
A kiégés megelőzése
Még azoknál az embereknél is fennáll a kiégés veszélye, akik általában jól kezelik a problémákat, ha súlyos stressznek vannak kitéve. A jó hír az, hogy nem vagy tehetetlen ezzel a folyamattal szemben. A „kiégést” a következő kiégés-megelőzési stratégiák használatával akadályozhatja meg:
Fedezze fel az alapvető szükségleteket: A kiégés a frusztrációból fakad. Keressen olyan feladatokat, ahol az egyéni alapvető szükségletei kielégítik. Kreativitás, például hírnév, sokrétű társadalmi kapcsolat vagy gyakorlat. Ezért a munkaválasztásnál fontos, hogy pontosan ismerje a napi rutint a kívánt szakmában.
Önismeret: A kiégést általában nem veszik észre. Rendszeresen kérdezd meg magadtól, hogy mennyi a stressz benned, és mennyire vagy elégedett az életeddel.
Társadalmi kapcsolatok: A közösségi hálózatépítés fontos tényező a kiégés megelőzésében. Szánjon időt barátaira és családjára. A közeli emberekkel való kapcsolattartás biztosítja a szükséges egyensúlyt a munkához.
Határozzon meg világos életcélokat: Tudja meg, mely célok igazán fontosak számodra az életben. Így célzottan fogja felhasználni energiáját. Próbálj meg búcsút mondani azoktól az ötletektől is, amelyeket mások öntöttek beléd. Így nem fogsz belefásulni olyan energiatakarékos projektekbe, amelyek végül nem elégítenek ki.
Egészséges életmód: Az egészséges életmód a kiégés megelőzésében is segít. Ez magában foglalja a kiegyensúlyozott étrendet, de mindenekelőtt a rendszeres sportot és a sok mozgást – ez segít csökkenteni a stresszt. Korlátozza a stimulánsok (például nikotin, koffein) vagy stimulánsok (például alkohol, cukor) fogyasztását. Ettől nemcsak fittebbnek fogod érezni magad, de nagyobb valószínűséggel kerülöd is, hogy túllépd a személyes határaidat.
A kiégés megelőzése – mit tegyünk a munkahelyen?
Mivel a kiégési szindróma gyakran a munkahelyi elégedetlenséggel együtt alakul ki, fontos, hogy a fenti stratégiákat a munkahelyen is alkalmazzuk. A következő pontok segítenek megelőzni a kiégést és javítani a munkahelyi légkört:
Cél az autonómia: Azok az emberek, akik rugalmasan osztják be feladataikat és munkaidejüket, sokkal kevésbé vannak kitéve a kiégésnek. Próbáljon meg egy olyan munkaidő-modellt egyeztetni a munkáltatójával, amely a lehető legrugalmasabb.
Nemet mondani: A feladat elutasításának képessége fontos profilaxis a kiégés ellen. Ellenkező esetben gyorsan túl sokat vállal. Ez vonatkozik azokra a feladatokra, amelyeket kívülről bíznak rád, de azokra is, amelyeket magadra róttál.
Élet és munka egyensúlyban: A „munka és a magánélet egyensúlya” kifejezés – a munka és a szabadidő egyensúlya – magában foglal egy alapvető emberi szükségletet. Azok, akik nem biztosítanak maguknak megfelelő szabadságot, nagyobb valószínűséggel esnek a kiégés csapdájába.
A kiégés megelőzésére a kiégésre szakosodott edzők is segíthetnek a munkahelyi stratégiák megvalósításában.
Mi a prognózis és milyen késői hatásai vannak a kiégésnek?
A tanulmány a kiégés miatti átlagos időveszteség növekedését is kimutatta: míg 2005-ben 13.9 tagból 1,000 nap munkaképtelenséget okoztak a kiégési diagnózisok, addig 2019-ben 129.9 betegség miatt kiesett nap volt.
Arról azonban nem lehet általános megállapítást tenni, hogy mennyi ideig beteg a kiégés miatt. Általános szabály, hogy minél korábban részesülnek kezelésben, annál rövidebb a távollét időtartama.
Az érintettek azonban több energiát fektetnek a feladataikba, mint amennyivel hosszú távon meg tudnak birkózni. Ez néha az idealizmusból ered, de néha a szorongásból is.
Gyakori figyelmeztető jelzés, hogy az érintettek munka után már nem tudnak kikapcsolni, és nincs többé gyógyulási érzetük. Ebben a fázisban azonban ritkán ismerik fel a kiégés veszélyét.
A kimerültség, az irritáció és a frusztráció ezután követi az (ön)túlzott igényeket. A hatalmas lelki megterhelés nem hagy nyomot a testen. Éppen ezért a pszichoszomatikus panaszok, mint például a fejfájás, a gyomorfájás vagy az alvászavarok a kiégési szindróma jelei.
A kiégésre ugyanaz vonatkozik, mint sok más betegségre és rendellenességre: minél hamarabb felismerik és kezelik a problémát, annál jobban orvosolható.
A fogyatékosság veszélye
A kiégés következtében kialakuló részleges vagy akár teljes rokkantság sem ritka. Ezért a közelgő kiégést komolyan kell venni, és gyorsan kezelni kell.
Kiégés: Mik az ismert okok?
A kiégés okai sokrétűek. A burnout szindróma kialakulásában mindig közrejátszanak belső (személyiség) és külső tényezők (környezet).
Kit érint a kiégés?
A betegséget először önkéntesek, valamint gyógyító és ápolói szakmában dolgozó emberek írták le. Az ezekben a szakmákban dolgozó emberek gyakran magas fokú idealizmust hoznak le az asztalra, fizikai és érzelmi határaikon túlmenően megerőltetik magukat anélkül, hogy cserébe sok elismerést kapnának.
A rugalmasság kérdése
Mások még a nagyon nehéz helyzetekkel is jól megbirkóznak. De vannak olyan helyzetek is, amelyek objektíve annyira megterhelőek és kilátástalanok, hogy kevesen élik túl őket anélkül, hogy kiégnének. Ez utóbbit a szakértők „ware out”, „lemorzsolódás” vagy „passzív kiégés” néven is emlegetik.
A kiégés okai
A kiégés okai egyénileg annyira különböznek, mint ahogyan az emberek maguk is érintettek. Minden ember szükségletei és céljai egyediek az adott konstellációban. Ugyanolyan más a környezet, amelyben élnek.
A kiégés kockázati tényezői
Alapvetően úgy tűnik, hogy kétféle ember van, akiknél fokozott a kiégés kockázata:
- Ugyanígy a burnout jelöltek között is találunk dinamikus, nagyon határozott embereket, akik nagy ambícióval, idealizmussal és elkötelezettséggel szeretnének egy magas célt elérni.
Ez a két típus nagyon ellentétes, és mégis vannak közös vonásai. Mindkét típusnak nehézségei vannak az érzéseik kifejezésében, és erős a vágy, hogy környezete elismerje.
A kiégés belső kockázati tényezői is:
- Kételyek saját tettei értelmével kapcsolatban
- Irreálisan magas célok, amelyeket nem, vagy csak aránytalanul sok energiával lehet elérni.
- Olyan célok, amelyek nem a saját igényeinek, hanem mások elvárásainak felelnek meg
- Magas elvárások egy adott cél elérését követő jutalommal szemben
- Nehéz beismerni a személyes gyengeséget és tehetetlenséget
Külső okok, amelyek növelik a kiégés kockázatát
Sok kiégési folyamat akkor indul be, amikor az élethelyzet alapvetően megváltozik. Ilyen például a tanulmányok kezdete, pályakezdés, munkahelyváltás vagy új felettes. Az ilyen kiégési fázisokban a saját énkép olykor erősen megrendül, az elvárások csalódnak vagy akár az életcélok is megsemmisülnek.
A kiégés kockázatát növelő külső tényezők:
- Munka túlterheltsége
- Az irányítás hiánya
- Az autonómia hiánya
- Az elismerés hiánya
- Az igazságosság hiánya
- Elégtelen jutalom
- Bürokratikus akadályok
- Konfliktus a saját értékek és hiedelmek és követelmények között
- Társadalmi támogatás hiánya a magánéletben
- Megoldatlan konfliktusok felettesekkel vagy munkatársakkal
Hogyan diagnosztizálja az orvos a „kiégést”?
A kiégés gyanúja esetén feltehető kérdések a következők:
- Úgy érzed, soha nem pihensz?
- Úgy érzed, sok olyan feladat van, amit csak te tudsz elvégezni?
- Többet dolgozol mostanában a szokásosnál?
- Jól alszol éjszaka?
- Gyakran érzi magát fáradtnak napközben?
- Úgy érzi, megbecsülik a munkáját?
- Úgy érzed, hogy kihasználnak?
- Kedvetlennek érzi magát?
- Van más testi panaszod?
Melyik orvos a megfelelő kapcsolat a kiégéshez?
Ha azonban beigazolódik a kiégés gyanúja, a háziorvos szakorvoshoz irányítja. Ebben az esetben ez egy pszichológiai vagy orvosi pszichoterapeuta.
Kiégési tesztek
A pszichoterapeuta egy klinikai interjú során kérdéseket fog feltenni annak tisztázására, hogy a tünetei valóban kiégési szindrómára utalnak-e.
Maslach Burnout Inventory (MBI)
- Szakmai érzelmi kimerültség
- Deperszonalizáció/cinizmus (személytelen/cinikus hozzáállás az ügyfelekkel, kollégákkal és felettesekkel szemben)
- Személyes teljesítés/teljesítményelégedettség
A tipikus kijelentések a következők: „Érzelmileg kimerültnek érzem magam a munkám miatt”, „A munka végzése óta közömbösebb lettem az emberek iránt”, „Úgy érzem, az eszem végén vagyok”.
Unalmas mérték (kiégési mérték)
A fárasztó mérték, más néven a kiégés mértéke, 21 kérdésből áll. Egytől hétig terjedő skálán az érintettek jelzik, hogy az egyes kérdések milyen mértékben vonatkoznak rájuk (1 = soha nem vonatkozik; 7 = mindig vonatkozik).
Kiégési tesztek az interneten
Az interneten számos ingyenes kiégési teszt található. Egy ilyen kiégési önteszt azonban soha nem helyettesíti az orvosi vagy pszichológiai diagnózist. Az online ellenőrzés azonban segíthet a stressz és a munkahelyi frusztráció tudatosításában.
Ha kiégésre utaló jelek vannak, tanácsos orvoshoz vagy pszichológushoz fordulni.
Differenciáldiagnózis kiégés
A kiégés tünetei átfednek más betegségek tüneteivel, például a krónikus fáradtság szindrómával (fáradtság). Mindenekelőtt azonban átfedések vannak a depresszióval, ami megnehezíti a diagnózist.
Kiégés vagy depresszió?
Egyes szakértők elvileg kételkednek abban, hogy a kiégés független betegség. Azt feltételezik, hogy az ilyen betegségben szenvedők alapvetően depresszióban szenvednek.
A kiégés számos tünete, különösen a mély érzelmi kimerültség valójában a depresszióra is jellemző. Az olyan jelek, mint az érdeklődés és a motiváció elvesztése, szintén a depresszió jellemzői.
Egyes szakértők a kiégést a mentális egészségügyi problémák kockázati tényezőjének tekintik, nem pedig önálló betegségnek. Mások úgy írják le a betegséget, mint egy olyan folyamatot, amely, ha nem állítják le, kimerültségi depresszióhoz vezet. Így a kiégés és a depresszió közötti határ elmosódott marad.
Önsegély
Néhány kiégett ember önsegítő csoportokban talál támogatást és tapasztalatcserét, például itt:
- Önsegítő csoportok kezdeményezésének és támogatásának nemzeti kapcsolattartó és információs központja (NAKOS): https://www.nakos.de
