Mi a petrous csont?
A kőzetcsont, a pars petrosa, egyike a halántékcsontot alkotó három csontnak. A másik két csont a pars tympanica és a pars squamosa. A kőzetcsont nagyrészt a csontos koponya belsejébe nyúlik be (kivétel: mastoid folyamat).
A pars petrosa nevét annak köszönheti, hogy a csont helyenként olyan kemény, mint egy szikla – ez a legkeményebb csont az emberi koponyában. Több részre oszlik: egy elülső oldal (facies anterior), egy hátsó oldal (facies posterior) és egy alsó oldal (facies inferior), valamint egy csúcs (apex) és a mastoid folyamat. Ez utóbbi a fül mögötti kiemelkedésként jól tapintható. Számos kis periosteummal bélelt légkamrát tartalmaz, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a dobüreggel.
Mi a kőzetcsont funkciója?
Hol található a halántékcsont?
A kőzetcsont háromoldalú piramisként fekszik a sphenoid csont (Os sphenoidale) és a nyakszirtcsont (Os occipitale) között. A csúcsa felé. A kőzetcsont elülső felületén található a dobüreg teteje.
Milyen problémákat okozhat a kőzetcsont?
A koponyaalapi törés a kőcsont területén (otobazális törés) a mastoid nyálkahártya, a fülkagyló és néha a hátsó garatfal vérzése alapján ismerhető fel.
A kőzetcsont hosszanti törése a dobhártya szélén szakadást eredményez. Ezzel szemben a kőcsont keresztirányú törésekor a dobhártya sértetlen marad, de a vér a garatba áramlik. Ezenkívül a tekintet oldalra fordul, töréssel, az arcideg bénulásával és a belső fül károsodásával (belső fülsüketséggel, rotációs szédüléssel és nystagmussal). Ha a piramis csúcsa megsérül, gyakran az V. és VI. agyidegek is károsodnak.
A mastoid folyamat és a középfül közelsége miatt a középfülgyulladás gyakran e csont gyulladásához (masztoiditisz) vezet.
A középfülgyulladás ritka, de veszélyes szövődményeként kialakulhat a petrusos piramis gennyedése.
Krónikus gennyes középfülgyulladásban a külső hallójárat hámszövete a középfülbe nőhet, és a dobüreg és a kőzetcsont környékén elpusztulhat. Az orvosok ezt cholesteatomának nevezik.
