Szinonimák
Influenza, valódi influenza, vírusinfluenza Az influenza elleni egyetlen hatékony megelőzés az oltás. Ezt azonban évente meg kell ismételni a megfelelő új oltással, mint befolyásolja vírusok gyorsan megváltozik, és ezáltal az immunitás (betegség elleni védelem) elvész az oltás vagy egy betegség után. Influenza vírusok nagyon gyorsan szaporodnak, és nagyon gyakran apró változásokat (pontmutációkat) hajtanak végre a hemagglutinin és a neuraminidáz felületi komponensein.
Ezeket a változásokat antigénsodródásnak is nevezik, és ezek a immunrendszer már nem ismeri fel a vírusok, amelyek ilyen módon csak minimálisan módosulnak, és így már nem tudnak ilyen sikeresen harcolni velük. Ilyen antigén sodródások már előfordulhatnak a influenza szezonban, és a legrosszabb esetben a szezon elején végzett oltás már nem biztosíthat megfelelő védelmet a vírus ellen. Nagyobb eltérések fordulhatnak elő a különböző vírustípusok közötti genetikai információcserén keresztül, például amikor a madarak és sertések influenzavírusai cserélnek információt.
Ezt a fajta mutációt antigén eltolódásnak nevezik, amely még nagyobb változásokat okoz, mint az antigén sodródás. Az influenza vírusok teljesen új alcsoportjai hozhatók létre, amelyek járványokat vagy járványokat okozhatnak. Bár az oltás nem nyújt teljes garanciát az influenza ellen, ajánlott az influenza vírusok elleni rendszeres oltás, mivel a betegség súlyos szövődményes lefolyása megelőzhető, különösen nagy kockázatú és gyengébb betegek esetén. immunrendszer.
Azt is feltételezzük, hogy a test vészhelyzet esetén a vírusantigénekkel való rendszeres érintkezés révén jobban kijön egy fertőzéssel. Az oltás különösen ajánlott idős emberek, csecsemők, krónikusan beteg és terhes nők, valamint a Egészség szolgáltatás. Valójában minden ember részesül az oltásból, mint tüdőgyulladás és egyéb szövődmények ritkábban fordulnak elő, és csökken a halálozási arány.
Az oltást szeptembertől novemberig, a tél elején évente kell beadni influenza évad. Maga az oltás során az oltást (oltást) intramuszkulárisan (izomba) injektálják (injektálják), általában a a felkar az úgynevezett deltoid izomban. Két hét után a immunrendszer általában eleget termelt antitestek hogy megvédje a testet az influenza vírusoktól.
A mellékhatások azonban általában egy ilyen influenza elleni oltás után jelentkeznek. Az influenza elleni vakcinák előállítása nagyon összetett és körülbelül hat hónapot vesz igénybe. Minden év elején a WHO (World Egészség Szervezet) dönt arról, hogy mely vakcinákat kell előállítani az elkövetkező időszakra influenza évad.
Ezeket aztán csirke tojásfehérjéből állítják elő. Ebből a célból influenzavírusokat visznek be a tyúktojásokba, majd a petéket inkubálják. A vírusok szaporodnak, néhány nap múlva eltávolíthatók és felhasználhatók az oltások előállítására.
Az influenza elleni oltás során leggyakrabban alkalmazott oltóanyag az úgynevezett split vakcina (split vakcina). Csak a vírusok olyan összetevőit tartalmazza, mint a neuraminidáz és a hemagglutinin felszíni molekulái, funkcionális vírusokat azonban nem. Az osztott vakcinák gyakran tartalmaznak erősítőt, más néven adjuváns vagy immunerősítőt.
Az adjuvánsok hozzáadása fokozza az immunrendszer válaszát a vakcinára, sokkal kevesebb vírusrészecskét kell hozzáadni. Ez azt jelenti, hogy több vakcina állítható elő rövidebb idő alatt, és csökkennek az előállítás költségei. Az adjuvánsokat azonban kritika éri.
Azzal vádolják őket, hogy felelősek az erősebb gyulladásos tünetekért az injekció beadásának helyén és olyan mellékhatásokért, mint pl fejfájás, hidegrázás és a láz. Az adjuvánsokat tartalmazó vakcinák tapasztalatok hiánya miatt gyermekek és terhes nők számára nem ajánlottak. Ezekre vannak vakcinák, oltásfokozók hozzáadása nélkül.
Egy újonnan kifejlesztett élő vakcina, amelyben funkcionális vírusokat alkalmaztak a orrnyálkahártya, ideiglenes arcbénulás miatt ki kellett vonni a svájci piacról. Általánosságban azonban az élő vakcinák hatékonyabbak, mint a hasított vakcinák, mivel erősebb immunrendszeri reakciót váltanak ki, és ezáltal jobb védelmet nyújtanak a betegségekkel szemben is. További védelem a leggyakoribb szövődmény, a baktériumok ellen tüdőgyulladás, pneumococcus oltással érhető el. A pneumococcusok az egyik leggyakoribb oka felülfertőződés by baktériumok influenzában szenvedő embereknél.
Ez az oltás különösen kisgyermekek, 65 évesnél idősebb felnőttek és olyan betegek számára ajánlott, akiknél ez megtörtént lép eltávolítva. A profilaxis nagyon hatékony és egyszerű módja a gyakori és alapos kézmosás szappannal. Arra is ügyeljen, hogy csak tiszta kézzel érintse meg az arcát.
Ha ezeket az intézkedéseket következetesen hajtják végre, akkor a vírusok jelentős átviteli útja, mégpedig szennyezett (szennyezett) felületeken keresztül, már megszűnik. Az influenza elleni vakcinák előállítása nagyon összetett és körülbelül hat hónapot vesz igénybe. Minden év elején a WHO (World Egészség Szervezet) dönt arról, hogy mely oltásokat kell gyártani a következő influenzaszezonban.
Ezeket aztán csirke tojásfehérjéből állítják elő. Ebből a célból influenzavírusokat visznek be a tyúktojásokba, majd a petéket inkubálják. A vírusok szaporodnak, néhány nap múlva eltávolíthatók és felhasználhatók az oltások előállítására.
Az influenza elleni oltás során leggyakrabban alkalmazott oltóanyag az úgynevezett split vakcina (split vakcina). Csak a vírusok olyan összetevőit tartalmazza, mint a neuraminidáz és a hemagglutinin felszíni molekulái, funkcionális vírusokat azonban nem. Az osztott vakcinák gyakran tartalmaznak erősítőt, más néven adjuváns vagy immunerősítőt.
Az adjuvánsok hozzáadása fokozza az immunrendszer válaszát a vakcinára, sokkal kevesebb vírusrészecskét kell hozzáadni. Ez azt jelenti, hogy több vakcina állítható elő rövidebb idő alatt, és csökkennek az előállítás költségei. Az adjuvánsokat azonban kritika éri.
Azzal vádolják őket, hogy felelősek az erősebb gyulladásos tünetekért az injekció beadásának helyén és olyan mellékhatásokért, mint pl fejfájás, hidegrázás és a láz. Az adjuvánsokat tartalmazó vakcinák tapasztalatok hiánya miatt gyermekek és terhes nők számára nem ajánlottak. Ezekre vannak vakcinák, oltásfokozók hozzáadása nélkül.
Egy újonnan kifejlesztett élő vakcina, amelyben funkcionális vírusokat alkalmaztak a orrnyálkahártya, ideiglenes arcbénulás miatt ki kellett vonni a svájci piacról. Általában azonban az élő vakcinák hatékonyabbak, mint a hasított oltások, mivel erősebb immunrendszeri reakciót váltanak ki, és ezáltal jobb védelmet nyújtanak a betegségekkel szemben is. További védelem a leggyakoribb bakteriális szövődmény ellen tüdőgyulladás, pneumococcus oltással érhető el.
A pneumococcusok az egyik leggyakoribb oka felülfertőződés by baktériumok influenzában szenvedő embereknél. Ez az oltás különösen kisgyermekek, 65 évesnél idősebb felnőttek és olyan betegek számára ajánlott, akiknél ez megtörtént lép eltávolítva. A profilaxis nagyon hatékony és egyszerű módja a gyakori és alapos kézmosás szappannal. Arra is ügyeljen, hogy csak tiszta kézzel érintse meg az arcát. Ha ezeket az intézkedéseket következetesen hajtják végre, akkor a vírusok jelentős átviteli útja, mégpedig szennyezett (szennyezett) felületeken keresztül, már megszűnik.
A sorozat összes cikke:
