Az agy és az immunrendszer közötti kommunikáció többek között olyan hormonokon keresztül történik, mint a stresszhormon, a kortizol. A védekező sejtek interleukinként ismert hírvivő anyagokat is termelnek: szabályozzák az immunrendszer tevékenységét, és – ha nagy mennyiségben vannak jelen a vérben – jelzik az agynak, hogy például fertőzés tombol a szervezetben. Az agy ezután megemeli a testhőmérsékletet, és a beteget gyengének és kedvetlennek érzi – így nyugodtan veszi a dolgot. Ha az agy azt észleli, hogy az interleukinszint és ezáltal az immunrendszer aktivitása túl nagy, akkor ismét leállítja a szervezet védekezőképességét.
Az ilyen hírvivő anyagokon kívül az autonóm idegrendszer kommunikációs médiumként is szolgál, üzeneteket küld a szervezetből az agyba és fordítva.
Riasztott immunsejtek
A krónikus stressz gyengíti az immunrendszert
A krónikus stressznek viszont más hatása van: a vér kortizolszintje ekkor tartósan megemelkedik. A stresszhormon bizonyos fehérvérsejtek felszínén található receptorokhoz kötődik. Ennek eredményeként ezek a sejtek kevesebb interleukin-1-béta-t választanak ki. Ez a hírvivő anyag általában serkenti az immunsejtek szaporodását. Az interleukin-1-béta emellett növeli a természetes ölősejtek aktivitását, és elősegíti bizonyos kórokozókra specializálódott antitestek képződését. Ha ennek a hírvivő anyagnak a szintje csökken, az immunrendszer hatékonysága is csökken.
Aki folyamatosan „hatalom alatt” van, az ne lepődjön meg, ha ismételten megbénítja valamilyen fertőzés. A stresszes időkben sok embernél kiújulnak a bosszantó herpesz-hólyagok, amelyek kórokozóit általában az immunrendszer kordában tartja. A sebek is lassabban gyógyulnak, ha a sérült stresszes helyzetben van.
A sport mint stresszfék
Minden, ami ellensúlyozza a stresszt, viszont erősíti az immunrendszert. A sport például csökkenti a vér kortizolszintjét. A rendszeres fizikai aktivitás így erősíti az immunrendszert.
A célzott relaxációs technikák, mint például az autogén tréning, a progresszív izomlazítás vagy a mindfulness gyakorlatok tehát szintén támogatják a szervezet védekezőképességét.
A negatív érzelmek végzetes ereje
A negatív érzelmek negatív hatással vannak az immunrendszerre is. A depresszióban vagy szorongásban szenvedők ezért érzékenyebbek a fertőzésekre. Ennek a hatásnak a mértékét többek között a rákos betegeken végzett vizsgálatok mutatják. Egy tanulmány szerint például a szintén depresszióban szenvedő emlőrákos betegek fele öt éven belül meghalt – a nem depressziós daganatos betegeknek azonban csak a negyede.
Ennek az lehet az oka, hogy a mentálisan stabil betegek vérében több természetes gyilkos sejt található. A kórokozók mellett ezek is nyomon követhetik és elpusztíthatják a degenerált sejteket.
Pozitív energianövelés
A pozitív érzelmek viszont erősíthetik az immunrendszert, sőt a rákból való felépülés esélyeit is javíthatják. Ezért a pszicho-onkológia célja a rákkal kapcsolatos pszichés stressz ellensúlyozása. A kezelés részeként viselkedésterápiás technikákat alkalmaznak a pozitív gondolatok erősítésére és a negatív gondolatok hatástalanítására. A vizualizációs technikákat is alkalmazzák a pozitív hangulat megteremtésére.
Hiperaktív immunsejtek
Ennek valószínűleg a kortizolhiány az oka, vélik a szakértők. A kortizol általában gátolja az interleukin-2 termelődését, de ha a kortizol szintje alacsony, az interleukin-2 termelése megnő. Ez több T-sejtet indít működésbe, amelyek a szervezet saját sejtjeit is megtámadják az autoimmun betegségek összefüggésében. Ezt az elméletet támasztják alá többek között azok a megfigyelések, amelyek szerint egyes rheumatoid arthritises terhes nőknél a tünetek hirtelen megszűnnek – terhesség alatt a kortizolszint megemelkedik.
Allergia fokozódás a stressz miatt
Hasonló mechanizmus azt jelenti, hogy az allergiás betegségek tünetei stressz hatására súlyosbodhatnak. Ez előfordulhat például neurodermatitisz és asztma esetén. Az érintettek immunrendszere túlzottan stimulált, és nagyobb mennyiségű immunglobulin E-t termel. Ezek az antitestek az allergiás reakciók során a bőrhöz tapadnak. Allergiás betegeknél ezek az antitestek az úgynevezett hízósejtekhez (a leukociták egy alcsoportjához) kötődnek, amelyek aztán hisztamint szabadítanak fel. Ez az anyag olyan tipikus allergiás tüneteket okoz, mint a viszketés, a bőr kipirosodása és a szövetek duzzanata (ödéma).
A relaxációs gyakorlat elsajátítása tehát az allergiások életét is megkönnyítheti, amint azt a vizsgálatok kimutatták: az asztmában szenvedőket ritkábban kapják meg a rohamok, javul a neurodermatitises betegek bőre, és a szénanáthás betegek is jól járnak a célzott relaxációval.
