Hogyan diagnosztizálják az AV fistulákat
An diagnózisához AV sipoly, a képalkotó vizsgálat vér hajók végre kell hajtani. Különféle módszerek léteznek ezeknek az úgynevezett angiográfiáknak, például a DSA (digitális szubtraktív angiográfia), amelyben röntgensugarakat használnak a vizualizációra hajók. Alternatív megoldás az MR angiográfia (mágneses rezonancia), amely nem igényel röntgensugarat vagy más ionizáló sugárzást.
Mindkét eljárás során kontrasztanyagot kell bevezetni a véráramba. Ezenkívül a diagnózist egy speciális is elvégezheti ultrahang szükség esetén vizsgálat. Az úgynevezett Doppler-effektus még a kóros mérését és meghatározását is lehetővé teszi vér áramlása jellemző egy AV sipoly.
Egy másik egyszerű módszer a lehetséges észlelésére AV sipoly sztetoszkóppal hallgatja az orvost. A felületesen elhelyezkedő AV fisztulákat, például az ágyékban lévőeket, jellegzetes áramlási zaj észlelheti. A diagnózis felállításához azonban a fent említett képalkotó eljárások közül legalább egyet el kell végezni.
AV fistula okai
Három különböző típusú AV fisztula létezik. - Először is, ez lehet veleszületett rendellenesség, amely csak hosszú évek után válhat észrevehetővé, vagy soha nem okozhat tüneteket. Ezután meghatározható például a képalkotó vizsgálat során véletlenszerű találatként.
- Az AV másik formája fekély az egy mesterségesen létrehozott kapcsolatai ütőér és a ér mert dialízis kezelés (vér mosás) súlyos esetekben vese diszfunkció. Ezt az érrendszeri kapcsolatot általában a-nak is nevezik dialízis shunt. Ennek célja a magas véráramlás biztosítása dialízis.
- A harmadik típusú AV fekély a megszerzett forma. Ez általában sérülés vagy érbetegség eredménye. Például egy AV fekély a agy eredménye lehet koponya-bázis törés súlyos baleset okozta.
Az ágyékban lévő AV fistulák a legtöbb esetben orvosi beavatkozás által okozott sérülés következményei. Például egy szívkatéter előrehaladt az inguinalin keresztül ütőér sérülést okozhat az érfalban, ami AV fisztula kialakulásához vezet. A dialízis („vérmosás”) egy vesepótló eljárás, amelyet súlyos betegség esetén alkalmaznak vese zavar.
Minden egyes kezelési időpontnál érrendszeri hozzáférést kell létrehozni a szúrás egy ér. Ez könnyen a véredény és vérrögök képződhetnek. Végül hegesedés fordulhat elő, ami a veszteséghez vezet ér funkciót.
A dialízis megakadályozza ezeket a következményeket azáltal, hogy érműtéten keresztül kifejezetten arteriovenous fistulát hoz létre. Ebből a célból az an ütőér és a szomszédos vénát általában a karon készítik. Ez a véna tágulását és a véráramlás növekedését okozza.
A véredény most már könnyen szúrható a tűvel minden dialízis kezelés során. A gyorsabb véráramlás miatt a vérrög nem alakul ki olyan gyorsan. Ennek ellenére a mesterségesen előállított AV sipoly (általában söntnek hívják) idővel elzáródhat, vagy meggyulladhat az ismételt szúrások miatt.
Ilyen esetben egy újabb artériát és vénát kell használni, hogy új AV fisztulát hozzon létre a dialízishez. Az AV fisztula kialakulása a szív katéterezése után lehetséges tipikus szövődmény, száz esetben körülbelül egynél fordul elő. Az eljárás során a szív a katétert általában a szúrás a két inguinalis artéria egyikében és feljebb jutott a koszorúerek.
Alternatív megoldásként a hozzáférési út a kar artériáján keresztül vezet. Lehetséges, hogy az érfalat a behelyezett műszer átszúrja, és a szomszédos vékonyabb falú véna is megsérül. Ez közvetlen véráramlást eredményez a vérhordó artériából és a vérkibocsátó vénából, megkerülve az alsó testrészeket és a kisebb vért hajók.
A vénán keresztül áramló vér magas nyomása miatt a létrejövő kapcsolat önmagában nem gyógyul meg, hanem ép marad. Annak érdekében, hogy az a szív katéter korai szakaszában, az orvos megvizsgálja az ágyék régióját (vagy karját) a műtét után. Az AV fistula jelenléte gyakran már tapintással és a sztetoszkóppal történő hallgatással is kimutatható. Képalkotó vizsgálat alapján eldönthető, hogy az AV fistulát további művelettel el kell-e távolítani.
