Hogyan diagnosztizálják a vastagbélrákot?

Bevezetés

Ha bél rák gyanúja merül fel, a beteg kórtörténet (anamnézis) először el kell venni. Különösen érdekesek a betegségnek a gyanú szerint daganatos tünetei, valamint a család kórtörténet a colorectalis megbetegedések fokozott előfordulásának lehetséges jeleivel rák. Ezután a páciensnek alaposan át kell esnie fizikális vizsgálat. A legfontosabb vizsgálat a végbél.

Általános információk

A daganatok akár 60% -a is rektális tapintással tapintható. Magasabban fekvő daganatok esetén a hasi daganattömeg néha tapintható. Haemoccult tesztet használnak a keresésre vér keverékek a székletben, amelyek a daganattal összefüggő vérveszteség következtében jelentkezhetnek a gyomor-bél traktusban.

50 éves kortól ez a teszt is ajánlott a vastagbél rák. Akiknek a bélrákban szenvedő családtagjaik gyakoriak, azok genetikai tesztet is végezhetnek, hogy jobban értékeljék a rák kialakulásának egyéni kockázatát. Amikor az vér elemzik (laboratóriumi értékek), bizonyos vérértékek tumorbetegségre utalhatnak.

Például egy alacsony vér pigmenttartalom (hemoglobin) krónikus vérveszteséget jelezhet, ami különösen gyakori az ilyen típusú daganatoknál. Az úgynevezett tumormarkerek olyan anyagok a vérben, amelyek bizonyos ráktípusokban gyakrabban fordulnak elő, és ezért rákra utalhatnak. A tumormarkereket vagy maguk a daganatok képezik, vagy azok stimulálják őket.

Nem játszanak jelentős szerepet az a kezdeti diagnózisában vastagbél carcinoma, mivel gyakran találnak hamis pozitív eredményeket (pozitív tumor marker, de rák nincs). Ha azonban egy műtét előtt megállapítják, hogy egy bizonyos tumor marker értéke megemelkedik, amely a műtét után eltűnik, akkor ez a marker különösen jól alkalmazható a daganat megújult kitörésének (daganat kiújulása) gyors diagnosztizálására. vérvizsgálat. A diagnózis végleges megerősítését a kolonoszkópia szövetmintavétellel. Képek a kolonoszkópia a téma alatt látható Vastagbél Rák.

kolonoszkópia

kolonoszkópia a választott módszer a nyálkahártya károsodásának közvetlen értékelésére és osztályozására, és bélrák gyanúja esetén kell elvégezni. E vizsgálat során a képeket egy tubusos kamerán (endoszkóp) keresztül továbbítják a monitorra. Ebből a célból a kamera a vastagbél végéig (vakbél) halad előre, majd lassan visszahúzódva megmérik a nyálkahártyát.

A kolonoszkópia során további szövetmintákat (biopszia) lehet venni a gyanús területekről nyálkahártya. A tükrözés különösen alkalmas a nagyobb nyálkahártya-növekedések eltávolítására (polipok) hevederrel. A mikroszkóp alatti szövetvizsgálat (szövettani leletek) sokkal értelmesebb, mint a szabad szemmel rögzített (makroszkopikus) eredmények.

Csak a szövettani vizsgálatban lehet meghatározni a daganat típusát, valamint annak terjedését a bélfal rétegeiben. Ettől meg kell különböztetni az úgynevezett rektoszkópiát (recto-sigmoidoscopy). Ez a módszer lehetővé teszi a bél alsó szakaszainak (végbél, végbél és sigmoid) merev csövön keresztül nézhetők meg. Mivel ez a vizsgálat csak a belek végét látja, nem nyújt előnyt a kolonoszkópiával szemben, ezért rutinszerűen nem alkalmazzák a tumor diagnosztikájában.