Hirtelen szívhalál: figyelmeztető jelek, elsősegélynyújtás

Rövid áttekintés

  • Tünetek: Hirtelen eszméletvesztés, nincs légzés, nincs pulzus, kitágult pupillák; előre figyelmeztető jelek, például nyomás- vagy szorító érzés a mellkasban, szédülés és ájulás, légszomj és vízvisszatartás, szívritmuszavar
  • Okok és kockázati tényezők: Többnyire hirtelen fellépő kamrafibrilláció, amelyet általában (nem diagnosztizált) szívbetegség okoz, kiváltó okok közé tartozik az akut infarktus, fizikai megterhelés (például sport), érzelmi stressz, gyógyszerek vagy drogok
  • Diagnózis: A légzés és pulzus akut hiánya, az EKG vagy AED kamrafibrillációt észlel; a szívbetegség előzetesen (megelőzően) fizikális vizsgálattal, stresszel vagy tartós EKG-val, ultrahanggal, szívizom szcintigráfiával és egyéb vizsgálatokkal kimutatható
  • Kezelés: akut azonnali kardiopulmonális újraélesztés, ideális esetben AED (automatikus külső defibrillátor) támogatása
  • Prognózis: Kardiopulmonális újraélesztés nélkül az áldozat meghal; a sikeres újraélesztés prognózisa a szívmegállás és az újraélesztés közötti időtől függ

Mi a hirtelen szívhalál?

A hirtelen szívhalál (másodlagos halál) a szakértők szerint az egyik leggyakoribb halálok. Becslések szerint Európában (és Észak-Amerikában) minden 50 halálesetből 100-1000 a hirtelen szívhalál.

Az esetek abszolút többségében ez a hirtelen szívmegállás súlyos szívbetegségnek tulajdonítható. Sok esetben ez a szívbetegség már előre észrevehető. A hirtelen szívhalál tehát számos esetben megelőzhető lenne időben történő tisztázással és diagnózissal.

Orvosilag váratlan szív- és érrendszeri elégtelenségről van szó, amely kezelés nélkül az első tünetek megjelenése után másodperceken belül, legkésőbb 24 órán belül természetes halálhoz vezet.

A hirtelen szívhalál azonban nagyon ritkán érinti még a teljesen egészséges és jelentős tünetek nélküli fiatalokat is. Néha utólag fedeznek fel egy genetikai betegséget, ami a súlyos szívritmuszavaroknak kedvez. Egyértelmű okot azonban nem minden esetben lehet megtalálni.

Mik a tünetek vagy jelek?

A hirtelen szívhalál kezdetben az érintett személy hirtelen eszméletvesztésében nyilvánul meg. Rövid időn belül a spontán légzés is leáll. Az eszméletvesztést keringési leállás (hirtelen szívmegállás) okozza: A szív már nem pumpál elegendő vért az agyba és más szervekbe.

Az ebből eredő oxigénhiány (hipoxia) az agyműködés kudarcát okozza. Oxigén nélkül az agysejtek néhány perc múlva elpusztulnak. Az érintett személy pulzusa már nem tapintható, pupillái kitágulnak. Ha ezt az állapotot néhány percen belül nem javítják, rövid időn belül halál (hirtelen szívhalál) következik be.

A hirtelen szívhalál gyakran minden figyelmeztetés nélkül következik be. Az Oregon Sudden Unexpected Death Study szerint azonban a másodlagos halált az esetek több mint felében figyelmeztető jelek előzik meg. Ide tartoznak a tünetek, amelyek a szív lehetséges károsodására utalhatnak.

  • Nyomás- vagy szorító érzés a bal mellkasban, különösen erőkifejtés közben: szívkoszorúér-betegségben vagy szívrohamban fennálló krónikus keringési zavar lehetséges jele
  • Szédülés vagy ájulás: néha szívritmuszavar váltja ki, ami enyhe oxigénhiányt okoz az agyban
  • Légszomj és vízvisszatartás (ödéma): Szívelégtelenségre (szívelégtelenség) jellemző.
  • Kifejezett szívritmuszavarok: A túl gyors (tachycardia) vagy túl lassú (bradycardia) pulzus a kialakuló veszélyes szívritmuszavar lehetséges jele.

Ezek a tünetek nem feltétlenül jelzik a közelgő hirtelen szívhalált. A szívritmuszavarok különösen teljesen egészséges embereknél is előfordulnak, és sok esetben ártalmatlanok.

Aki azonban ilyen tüneteket észlel magán, az orvosilag tisztázza a panaszokat. Ezzel gyakran megelőzhető a hirtelen szívhalál vészhelyzetben.

Mik a hirtelen szívhalál okai?

A kamrafibrillációban a szív elektromos gerjesztése teljesen koordinálatlan és kaotikus. Az aszinkron elektromos aktivitás miatt a szívizom már nem a normának megfelelően húzódik össze, hanem nagy gyakorisággal, de érezhető pumpálás nélkül rángat.

A szív megfelelő pumpáló funkciója nélkül a szervek nem kapnak többé vért és így létfontosságú oxigént. Az agyban az oxigénhiány (hipoxia) már néhány másodperc múlva funkcióvesztést okoz, és az érintett személy eszméletét veszti. Agyműködés nélkül a spontán légzés körülbelül egy perc múlva leáll, ami tovább súlyosbítja az oxigénhiányt.

Az esetek abszolút többségében a hirtelen szívhalál súlyos szívbetegségnek tulajdonítható.

  • Nagyon gyakori (az esetek körülbelül 80 százalékában): Szívkoszorúér-betegség (CHD).
  • Gyakori (az esetek 10-15 százaléka): A szívizom betegségei (kardiomiopátiák, szívizomgyulladás) vagy szerkezeti hibák (szívbillentyű-károsodás).

A kutatók azt gyanítják, hogy ezeken a hajlamosító állapotokon túlmenően a hirtelen szívhalál bekövetkezéséhez speciális kiváltó ok is szükséges. Például a tudósok a következő helyzeteket és anyagokat a hirtelen szívhalál lehetséges kiváltóiként tartják számon, ha szívbetegség áll a háttérben:

  • A szívkoszorúerek akut keringési zavara („miokardiális infarktus”), általában már meglévő koszorúér-betegséggel
  • Kifejezett fizikai megterhelés, például intenzív sport
  • Érzelmi stresszhelyzetek
  • Olyan gyógyszerek, amelyek befolyásolják az impulzusok átvezetését a szívben (például az úgynevezett QT-időt megnyújtó gyógyszerek)
  • Kábítószerek, például alkohol, kokain és amfetaminok
  • Vérsók eltolódása (elektrolit-egyensúlyzavar)

A hirtelen szívhalál elvileg minden helyzetben lehetséges, például alvás közben, előfordult már futballistáknál a pályán, vagy a gyalogos zónán való séta kellős közepén éri el az embereket „a semmiből”, például.

Vizsgálatok és diagnózis

Akut vészhelyzetben a hirtelen szívhalál csak a mögöttes szívritmuszavar azonnali és helyes diagnosztizálásával előzhető meg.

Az elsősegélynyújtásban vagy a kardiopulmonális újraélesztésben képzett laikusok a légzés és a pulzus hiánya alapján felismerik a vészhelyzetet. Például, ha az eszméletlen személy nem reagál egy fájdalomingerre (például a szegycsont ököllel való dörzsölésére), el kell kezdeni a kardiopulmonális újraélesztést (lásd alább). A kamrafibrillációt is diagnosztizálja az AED, egy automatizált külső defibrillátor, amely számos nyilvános helyen megtalálható laikusok számára.

A hirtelen szívhalált elősegítő állapotok azonban gyakran még azelőtt diagnosztizálhatók, mielőtt egy ilyen életveszélyes esemény bekövetkezne.

Különösen, ha valakinek már vannak szívbetegségre utaló tünetei, és így potenciálisan fennáll a hirtelen szívhalál veszélye, sürgősen orvosi felvilágosítást kell kérni. Ez segíthet a súlyos szívbetegség diagnosztizálásában és kezelésében, mielőtt az súlyossá válna.

Orvos-beteg konzultáció

A szívbetegségre utaló tünetekkel az első kapcsolattartó egy háziorvos vagy egy belgyógyász és kardiológus szakorvos (kardiológus).

  • Észrevesz nyomást vagy szorító érzést a mellkasában, amikor fizikailag megerőlteti magát?
  • Ez az érzés kisugárzik a tested más területeire is, például a nyakra, az állkapcsodra vagy a bal kardra?
  • Volt-e olyan helyzet a közelmúltban, amikor konkrét ok nélkül szédült?
  • Elájultál mostanában?
  • Észrevett-e vízvisszatartást magán, például a bokáján?
  • Légszomjat tapasztal, amikor fizikailag megerőlteti magát, például lépcsőzéskor?
  • Észrevette a „szívdobogás”-t?

Fizikális vizsgálat

A fizikális vizsgálat során az orvos első benyomást kap az Ön szívműködéséről azáltal, hogy megtapintja a pulzusát, és meghallgatja szívét sztetoszkópjával (auszkultáció). Ily módon megállapítja, hogy a szív rendszeresen és megfelelő ütemben (pulzusszám) ver-e, valamint hogy észrevehető-e a strukturális szívproblémák (például beteg szívbillentyűk) által okozott kóros szívzörej.

Ezenkívül a fizikális vizsgálat során vízvisszatartás (ödéma) is kimutatható. Az ödéma a lábfejben és különösen a lábakban a szívelégtelenség lehetséges jele.

További vizsgálatok

A kórelőzmény és fizikális vizsgálat eredményétől függően a kezelőorvos további vizsgálatokat rendel el a további tisztázás érdekében. Az orvos szinte mindig elektrokardiogramot (EKG) végez. Ezzel számos kóros elváltozás észlelhető a szívben, amelyek elősegítik a hirtelen szívhalált.

Mivel a normál EKG csak néhány szívverést rögzít, bizonyos esetekben 24 óránál hosszabb felvételre van szükség (hosszú távú EKG). Ez különösen akkor hasznos, ha szívritmuszavarról van szó.

Nagyon gyakran az orvos a szív ultrahangvizsgálatát (UKG, echokardiográfia) is elrendeli. Ez különösen hasznos olyan szerkezeti szívbetegségek kimutatására, mint a megvastagodott szívfal, megnagyobbodott szív vagy a szívbillentyűk károsodása. A mellkas röntgenvizsgálata (mellkasröntgen) is hasznos a szív és a tüdő kóros elváltozásainak felmérésére.

Ha szívkoszorúér-betegségre utaló jelek mutatkoznak, további vizsgálatokra lehet szükség, például szívkatéterezésre (= koszorúér angiográfia), stressz echokardiográfia vagy további képalkotás, például szívizom szcintigráfia (a szívizom nukleáris orvosi vizsgálata). A hirtelen szívhalált messze a leggyakrabban a koszorúér-betegség (CAD) okozza.

Kezelés

A sok lehetséges ok ellenére végül egy súlyos szívritmuszavar mindig a hirtelen szívhalál közvetlen kiváltó oka. A legtöbb esetben ez úgynevezett kamrafibrilláció, ritkábban lassú (bradycardiás) szívritmuszavar vagy hirtelen szívleállás (asystolia).

A közelgő hirtelen szívhalál abszolút vészhelyzet, amely azonnali helyes diagnózist és azonnali ellenintézkedéseket igényel. Ellenkező esetben az érintett személy néhány percen belül meghal. Az elsősegélynyújtás jelentősen növeli a túlélési esélyeket.

A következő eljárás javasolt az elsősegélynyújtóknak, ha egy személy hirtelen eszméletlenül esik össze, és hirtelen szívhalál fenyeget:

  • Hívjon segélyhívást, és kérjen segítséget a közelben lévőktől.
  • Ha nincs pulzus és nincs légzés, azonnal kezdje meg a kardiopulmonális újraélesztést: Váltakozva 30 mellkasi kompressziót a szegycsont felett és két szájból szájba vagy szájból orrba történő újraélesztést. Ha két vagy több elsősegélynyújtó tartózkodik a helyszínen, minden 30:2-es ciklus után váltogatniuk kell a fáradtság elkerülése érdekében.
  • Ha rendelkezésre áll, az elsősegélynyújtóknak automatizált külső defibrillátort (AED) kell használniuk. Ezeket ma már sok nyilvános helyen (bankok, városházák stb.) vagy tömegközlekedési eszközökön (metróállomásokon, vonatokon stb.) helyezik el. A készülékek nagyon egyszerűen rögzíthetők és hirdetmény mellett lépésről lépésre végigvezetik a segítőt a szükséges intézkedéseken. Az elektródák csatlakoztatása után az AED függetlenül elemzi a szívritmust, és csak akkor vált ki áramütést, ha defibrillálható szívritmuszavar (kamrafibrilláció, pulzusmentes kamrai tachycardia) áll fenn. A defibrillátor gyors használata sokszor életmentő!

Mit csinál a sürgősségi orvos

Először a helyszínen EKG-t végeznek a szívritmus elemzésére a folyamatos kardiopulmonális újraélesztés során. Ha a defibrilláció nem elegendő, vagy olyan szívritmuszavar áll fenn, amely nem defibrillálható (asisztolia, pulzusmentes elektromos aktivitás), a sürgősségi orvos általában olyan gyógyszerekkel is megpróbálja helyreállítani a normális szívritmust, mint az adrenalin.

A hirtelen szívhalál gyakran megelőzhető képzett mentők azonnali beavatkozásával.

A betegség lefolyása és prognózisa

Közelgő hirtelen szívhalál esetén a betegség lefolyását és a prognózist döntően befolyásolja, hogy a szív- és érrendszeri leállást követően milyen gyorsan tesznek megfelelő ellenintézkedéseket. A keringési leállás kezelés nélkül néhány percen belül halált okoz az agy visszafordíthatatlan károsodása miatt. Ha túl sok idő telik el a keringésleállás és a sikeres újraélesztés között, általában súlyos agykárosodás marad, ami miatt az érintett ápolási esetté válhat.

Megelőzés

Először is, nem szabad figyelmen kívül hagyni a lehetséges szívbetegségre utaló tüneteket. Egyszerű vizsgálatokkal korai stádiumban diagnosztizálhatók és kezelhetők a fenyegető szívbetegségek, amelyek gyakran felelősek a hirtelen szívhalálért.

Akut esetekben megnő a hirtelen szívhalál túlélési esélye, ha egy defibrillátor gyorsan kéznél van, és mielőbb használatba veszi a megfelelő kardiopulmonális újraélesztést. Mindkettőt elsősegélynyújtó tanfolyamokon tanulják meg, amelyeket rendszeresen meg kell ismételni (a szakértők szerint legalább két-három évente). Csak így lehet vészhelyzetben hatékonyan segíteni annak, akit hirtelen szívhalál fenyeget.

A hirtelen szívhalálban elhunytak barátai és hozzátartozói számára az esemény általában sokkoló – de mivel családi okok is lehetnek (genetikai betegségek), egy hozzátartozó ismeretlen okból bekövetkezett hirtelen szívhalála után érdemes megfontolni az egész család szűrését. tagjait egy ilyen betegségre elővigyázatosságból.