Hogyan működik a pipamperon
Kémiailag a pipamperon egy úgynevezett butirofenon, és így a haloperidollal azonos hatóanyag-osztályba tartozik. A haloperidollal ellentétben azonban a pipamperonnak csak gyenge antipszichotikus hatása van, de erősebb nyugtató és depresszív hatása van.
A hírvivő anyagok egyensúlya megbomlik azokban az emberekben, akik alvászavarban vagy fizikai nyugtalanságban szenvednek. A Pipamperon helyreállíthatja a dopamin egyes dokkolási helyeinek (receptorainak) blokkolásával – a beteg nyugodtabbá válik és jobban tud aludni.
A kedvező mellékhatásprofil (beleértve a szájszárazság, székrekedés, látásproblémák hiányát) a pipamperont az idősek számára előnyös gyógyszerré teszi.
Felszívódás, lebontás és kiválasztódás
A lebomlás ezután a májban megy végbe. A bomlástermékek ezután a vesén keresztül a vizelettel ürülnek ki.
Mikor használják a pipamperont?
A pipamperon használatára vonatkozó javallatok (javallatok) a következők:
- Alvászavarok
- pszichomotoros izgatottság
Hogyan kell alkalmazni a Pipamperont?
Milyen mellékhatásai vannak a pipamperonnak?
Nagyon gyakran, azaz a kezeltek több mint tíz százalékánál jelentkezik álmosság és az úgynevezett „fogaskerekű jelenség”. A betegek már nem tudják kinyújtani karjukat és lábukat áramló mozdulattal, csak kis egyéni mozdulatokkal rángatózva.
Ritkán, azaz a kezeltek kevesebb mint 0.1 százalékánál a pipamperon alkalmazása görcsöket, fejfájást és emlőmirigy-váladékot okoz.
Nagyon ritkán alakul ki az úgynevezett „rosszindulatú neuroleptikus szindróma”. Ilyenkor remegés és magas láz lép fel. Ennek eredményeként izomleépülés léphet fel, amelyet azonnal kezelni kell. Az esetek mintegy 20 százalékában a rosszindulatú neuroleptikus szindróma a kezelés ellenére végzetes.
Ellenjavallatok
A pipamperont tartalmazó gyógyszerek nem alkalmazhatók:
- Parkinson kór
- központi idegrendszeri tompa állapotok
Gyógyszerkölcsönhatások
Egyidejű bevétel esetén a pipamperon és a következő anyagok fokozhatják egymás hatását:
- antidepresszánsok
- fájdalomcsillapítók
- központi depresszánsok (pl. altatók, pszichotróp szerek, antihisztaminok)
A pipamperont tartalmazó gyógyszerek csökkentik a levodopa és a bromokriptin hatását. Mindkét szert Parkinson-kórban alkalmazzák.
A pipamperonnal történő egyidejű alkalmazás csökkentheti a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatását. Kerülni kell az olyan egyéb gyógyszerekkel való kombinációt, amelyek szintén meghosszabbíthatják a QT-intervallumot (pl. antiaritmiás szerek, makrolid antibiotikumok, maláriaellenes szerek), vagy káliumhiányhoz (hipokalémiához) vezethetnek (például bizonyos vízhajtók).
A pipamperonnal végzett gyógyszeres kezelés ronthatja a reakcióképességet. Ezért a kezelés alatt nem szabad aktívan részt venni a közúti forgalomban, és nem szabad nehézgépeket kezelni.
Korhatárok
A 18 év alatti gyermekek és serdülők csak az előny-kockázat orvos általi szigorú mérlegelése után kaphatnak pipamperont.
Terhesség és szoptatás
A jobban bevált alternatívák a prometazin (nyugtalanság és izgatottság kezelésére), valamint az amitriptilin és a difenhidramin (alvászavarok kezelésére).
Hogyan szerezzünk be gyógyszereket pipamperonnal
A pipamperont tartalmazó gyógyszerekhez Németországban és Svájcban receptre van szükség, ezért csak orvosi vényre kaphatók a patikákban. Németországban a hatóanyag tabletta, gyümölcslé vagy belsőleges oldat formájában kapható, míg Svájcban csak tabletta formájában.
Mióta ismert a pipamperon?
A pipamperon hatóanyag a régóta használt hatóanyagok csoportjába tartozik (első generációs antipszichotikumok). Időközben ennek alapján fejlesztették ki a második generációs antipszichotikumokat (ún. „atipikus antipszichotikumok”).
