Rövid áttekintés
- Tünetek: Általában nem jelentkeznek korai tünetek, később a csökkent vizeletkibocsátás miatti folyadékvisszatartás, magas vérnyomás és gyomor-bélrendszeri panaszok
- Okok és kockázati tényezők: Különféle betegségek, különösen a cukorbetegség és a magas vérnyomás, de bizonyos gyógyszerek is
- Diagnózis: Különböző vér- és vizeletértékek, esetenként képalkotó eljárások, például ultrahang vagy szövetbiopszia alapján
- Kezelés: A fő hangsúly a vesekárosodást okozó alapbetegség kezelésén van
- Lefolyás és prognózis: A betegség általában lassan, évek vagy akár évtizedek alatt halad előre. Sok szenvedőnek időnként dialízisre vagy veseátültetésre van szüksége.
- Megelőzés: A krónikus veseelégtelenséget legjobban a potenciálisan kiváltó betegségek, például a cukorbetegség optimális kezelésével lehet megelőzni.
Mi a krónikus veseelégtelenség?
Európában évente 13 14 emberből körülbelül 100,000-XNUMX embernél alakul ki krónikus veseelégtelenség. A betegség kialakulásának kockázata az életkorral növekszik. A krónikus veseelégtelenségnek különféle, esetleg veszélyes hatásai vannak a szervezetre. Ha nem kezelik, a betegség veseelégtelenséghez, végső esetben halálhoz vezethet.
Következmények a szervezet számára
Minden vese több mint egymillió vesetestből (glomerulusból) áll. Ezek a kicsi, gömb alakú szerkezetek apró erek gubancát tartalmaznak, amelyek falai szűrőszerkezettel rendelkeznek. Ezeken a szűrőedényeken keresztül a vesék megszabadítják a vért a különféle anyagcseretermékektől, amelyekre a szervezetnek már nincs szüksége. Az orvosok az ilyen anyagokat vizeletanyagnak nevezik.
A krónikus veseelégtelenség lehetetlenné teszi a vér megfelelő szűrését és tisztítását, mert különböző betegségek következtében a vesetestek egy része elpusztul. Ha a betegség előrehaladtával túl sok vesetest károsodik, a vesék már nem képesek teljesen eltávolítani a mérgező anyagcseretermékeket – ezek összegyűlnek a vérben, és vizeletmérgezést (urémiát) okoznak.
A vesének a kiválasztó funkciója mellett egyéb feladatai is vannak. Segít szabályozni a vérnyomást, a csontanyagcserét, a vérsókat (elektrolitokat) és a sav-bázis egyensúlyt. Különféle hormonokat is termel, amelyek többek között a vérképzés szempontjából is fontosak. Így a krónikus veseelégtelenség más fontos testi funkciókat is érint.
A krónikus veseelégtelenség súlyossága
A krónikus veseelégtelenség súlyosságától függően az orvosok öt különböző betegségi szakaszt különböztetnek meg. A glomeruláris filtrációs ráta (GFR) a döntő tényező. Ez a vese által adott idő alatt megszűrt vér mennyiségének mértéke. Krónikus vesebetegségben a GFR a betegség súlyosságától függően különböző mértékben csökken.
Erről bővebben a Veseelégtelenség szakaszai című cikkben olvashat.
Mik a krónikus veseelégtelenség tünetei?
A krónikus veseelégtelenség gyakran csak a betegség későbbi szakaszában okoz egyértelmű tüneteket, amikor a veseműködés már súlyosan károsodott.
A krónikus veseelégtelenség tüneteiről a Veseelégtelenség tünetei című cikkben olvashat.
A vesetestek károsodásának leggyakoribb okai krónikus veseelégtelenségben a következők:
- Diabetes mellitus: Az esetek mintegy 35 százalékában a krónikus veseelégtelenséget a cukorbetegség okozza.
- Magas vérnyomás (hipertónia): Egyrészt fontos oka a krónikus veseelégtelenségnek, mert károsítja a vesetesteket. Másrészt ennek következménye is, hiszen a vesefunkció romlásával gyakrabban termelődnek a vérnyomást emelő hormonok.
- Vesegyulladás: Mind a vesetestek gyulladása (glomerulonephritis), mind a húgytubulusok és az azokat körülvevő tér gyulladása (intersticiális nephritis) egyes esetekben krónikus veseelégtelenséget okoz.
- Cisztás vese: Ebben a veleszületett fejlődési rendellenességben számos folyadékkal telt üreg alakul ki a vesékben, ami súlyosan korlátozza működésüket.
- Gyógyszerek: A vesekárosító gyógyszerek közé tartoznak a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók, mint a paracetamol, ibuprofen vagy diklofenak. Különösen hosszan tartó használat esetén krónikus veseelégtelenséget okozhatnak.
Ezen okok mellett számos kockázati tényező is létezik. Bár közvetlenül nem váltják ki a betegséget, növelik a krónikus veseelégtelenség valószínűségét. Ezek közé tartozik pl
- idősebb korban
- férfi nem
- Fehérjék kimutatása a vizeletben
- elhízottság
- nikotin fogyasztás
Vizsgálatok és diagnózis
A pácienssel folytatott részletes megbeszélés során az orvos először felveszi a beteg kórtörténetét. Többek között a meglévő vesekárosodásra, krónikus betegségekre, gyógyszerhasználatra és a családban előforduló vesebetegségekre kérdez rá. Ezt fizikális vizsgálat követi vérnyomás és pulzusméréssel.
Vér- és vizeletvizsgálat
Ha a beteg fehérjét is választ a vizelettel, ez megerősíti a vesegyengeség gyanúját. Egy másik laboratóriumi érték, a glomeruláris filtrációs ráta (GFR) segítségével az orvos meghatározza a betegség súlyosságát.
További vizsgálatok
A „krónikus veseelégtelenség” diagnózisának felállítása után megkezdődik az okok keresése. A feltételezett diagnózistól függően az orvosok további vizelet- és vérvizsgálatokat, valamint képalkotó vizsgálatokat, például ultrahangot (szonográfiát) végeznek. Néha szövetmintát kell venni a veséből (vesebiopszia). A vizsgálatok a veseelégtelenség lehetséges másodlagos betegségeit is keresik, például vérszegénységet (vesevérszegénységet).
Kezelés
A krónikus veseelégtelenség kezelése annak okaitól és súlyosságától függ. A cél az ok lehetőség szerinti megszüntetése, vagy legalábbis a lehető legjobb kontrollálása, hogy a krónikus vesegyengeség ne haladjon tovább. A már elpusztult veseszövetet azonban nem lehet helyreállítani.
- Bőséges folyadékbevitel (két-két és fél liter) és vizelethajtó gyógyszerek alkalmazása.
- A vérsók (elektrolitok) és a testtömeg rendszeres ellenőrzése
- A magas vérnyomás gyógyszeres kezelése (különösen ACE-gátlók és AT1-blokkolók)
- A proteinuria, azaz a fehérjék vizelettel történő kiválasztását csökkentő gyógyszeres kezelés
- A vér lipidszintjét csökkentő gyógyszerek (lipidcsökkentő gyógyszerek) szedése
- Vesegyengeség által okozott vérszegénység (veseszegénység) kezelése
- Csontbetegségek (veseelégtelenség miatti D-vitamin-hiány) kezelése
- Kerülje a vesét károsító gyógyszereket
- Megfelelő étrend
A kezelés ellenére a krónikus veseelégtelenség sok esetben tovább fejlődik, és végül mesterséges vérmosásra (dialízisre), vagy végső szakaszában veseátültetésre van szükség.
Táplálkozás krónikus veseelégtelenségben
A táplálkozás is befolyásolja a krónikus veseelégtelenség lefolyását. Erről bővebben a Táplálkozás veseelégtelenségben című cikkben olvashat.
A betegség lefolyása és prognózisa
A krónikus veseelégtelenség általában gyorsabban fejlődik a férfiaknál és az időseknél, mint a nőknél és a fiatalabbaknál. A magas vércukor- és vérnyomásszint, valamint az elhízás és a dohányzás is negatívan befolyásolja a betegség lefolyását.
A krónikus veseelégtelenség lerövidítheti az érintettek várható élettartamát. Ez különösen akkor fordul elő, ha a cukorbetegség a veseelégtelenség oka. Egyes betegek a beteg vesék által okozott következményes károsodásokba halnak bele, például a szív- és érrendszeri betegségek következtében.
Megelőzés
A krónikus veseelégtelenség leggyakoribb oka a cukorbetegség és a magas vérnyomás. A vércukorszint és a vérnyomás megfelelő szabályozása ezért megelőzheti a krónikus veseelégtelenséget.
