Rövid áttekintés
- Tünetek: Gyakran tünetmentes, esetleg fájdalom, húzás vagy nyomás a hasizmok megfeszítésekor. A hirtelen erős fájdalom, hányinger és hányás a szervek esetleges életveszélyes beszorulását jelzi a sérvzsákban.
- Kezelés: nincs kezelés tünetmentes kis sérv esetén, nagyobb sérv esetén műtét vagy vészhelyzet esetén, ha a szervek beszorulnak
- Okok és kockázati tényezők: Veleszületett vagy szerzett kötőszöveti gyengeség, a kisebb sérvek megnagyobbodhatnak nehéz terhek emelésekor, erős nyomásnál, köhögésnél; kockázati tényezők: elhízás, terhesség, daganatok vagy vízvisszatartás miatti magas hasi nyomás; családokban fut.
- Diagnózis: has tapintása köhögéssel, erőlködéssel és anélkül, ritkán kiegészítő ultrahang vizsgálat
- Prognózis: Kis sérvek esetén általában ártalmatlan betegség kezelés nélkül, nagyobb sérvek esetén műtét után jól gyógyítható, elegendő pihenéssel a gyógyuláshoz
- Megelőzés: Kerülje az olyan kockázati tényezőket, mint a túlsúly, ügyeljen a jó emelési technikára nehéz terhek emelésekor
Mi az epigasztrikus sérv?
A sérv vagy veleszületett, vagy később szerzett. Az epigasztrikus sérv gyermekeknél és felnőtteknél fordul elő, jellemzően a szegycsont és a köldök között – esetenként több helyen egyszerre.
Az epigasztrikus hernia megkülönböztethető a lágyéksérvtől és az úgynevezett rectus diastasistól. Férfi csecsemőknél és kisgyermekeknél előforduló lágyéksérvben a herezacskó és a hasüreg közötti kapcsolat megmarad, mivel a herék az első életévben későn vándorolnak a herezacskóba. Egyes esetekben a szervek becsúsznak ebbe a kapcsolatba, és az állapotot inguinális sérvnek (inguinalis hernia) nevezik.
Rectus diastasisban az egyenes hasizom bal és jobb oldali szála (hatpack, rectus abdominis izom) szétválik. Ez a köldök és a szegycsont közötti középvonal (linea alba) egyenlő megemelkedését eredményezi. Ez nem sérv, mert nincs sérvzsák. Fennáll a zsigerek bezárásának veszélye. A műtét elsősorban esztétikai okokból történik.
Epigasztrikus sérv: Mik a tünetek?
A hasfali sérv gyakran nem okoz kényelmetlenséget vagy fájdalmat. Ennek ellenére tanácsos orvoshoz fordulni a további tisztázás érdekében. A hasfali sérv tipikus panasza általában a felső hasban jelentkező krónikus nyomási kellemetlenség vagy égő, fájdalom vagy húzó érzés. A kellemetlen érzés gyakran felerősödik felülés, tüsszögés vagy székletürítés közben.
A nagy hasfali sérv gyakran jól látható, és gyakran pszichés megterhelést jelent az érintettek számára.
Az olyan tünetek, mint a hirtelen fellépő fájdalom a sérv területén, azt jelzik, hogy a hasi szervek beszorultak a sérvzsákba. Lehetséges, hogy a szerv vérellátása megszakad – ami életveszélyes lehet. Ebben az esetben sürgősen forduljon orvoshoz. Az émelygés és a hányás egyéb jellemző tünetek.
Hányingerrel és hányással járó hirtelen erős hasi fájdalom esetén ne hagyja, hogy az idő múljon, és kétség esetén értesítse a mentőszolgálatot. A hasfal sérvén kívül ezek a tünetek más súlyos vagy életveszélyes betegségeket is rejthetnek.
Epigasztrikus sérv esetén csak alacsony a hasi szervek beszorulásának általános kockázata. Az esetek többségét kitevő kisebb felső hasi sérvek általában tünetmentesek maradnak. Az orvos általában csak tünetek esetén javasolja a kezelést, és ha a szervek egy nagyobb sérvbe szorulnak, ami orvosi vészhelyzet.
Ebben az esetben a sebész a műtét során eltávolítja a sérvzsákot, és a sérvzsák tartalmát visszahelyezi a hasba. A sebész gyakran használ műanyag hálót a hasfal megerősítésére, hogy megakadályozza az újabb sérvzsákot. Gyakran a varrat elegendő a sérv hosszú távú lezárásához.
A bebörtönzött sérv általában vészhelyzet, ezért sürgősségi orvosi szolgálatot kell hívni.
Okai és kockázati tényezők
Bár egyes gyermekek epigasztrikus sérvvel születnek, valójában idősebb embereknél fordul elő. Ennek az az oka, hogy a kötőszövet időskori gyengülése kedvez a sérv állapotának. A túlsúlyos embereknél is gyakran legyengül a kötőszövet, így fokozott a szakadás és a sérv előfordulása.
A daganatok vagy a víz felhalmozódása a hasüregben egyes betegségekben ("zsír" vagy "tágult has") szintén elősegíti a hasfali sérvek és más sérvek kialakulását. A terhes nőket is gyakrabban érintik. Nehéz emelés, erős köhögés vagy lökdösődés olyan tényezők, amelyek gyakran megnövelik a meglévő kis sérvet.
Vizsgálatok és diagnózis
Ha arra gyanakszik, hogy epigasztrikus sérvben szenved, a legjobb, ha felkeresi háziorvosát vagy gasztroenterológusát. Először megpróbál beszélni veled (anamnézis). Ezt fizikális vizsgálat követi. Az orvos megkéri a beteget, hogy köhögjön vagy feszítse meg a hasát, hogy érezze a változásokat. A megnövekedett hasi nyomás általában lehetővé teszi a dudor érzékelését. Ez a nyomás alatt kidudorodó sérvzsák megerősíti az orvos számára a hasfali sérv diagnózisát.
Ezen felül ultrahang vizsgálatra csak néhány esetben van szükség.
Epigasztrikus sérv: a betegség lefolyása és prognózisa
Viselkedés hasfali sérv műtét után
A hasfali sérv műtét (hasfali sérvműtét) általában nem jelentős beavatkozás. A műtét után azonban a sebnek ideje békében gyógyulni, nehogy újabb sérv keletkezzen.
Az operált sérv méretétől függően az orvosok általában két-három hétig javasolják a fizikai aktivitás elkerülését. A műtét után legfeljebb három hónapig az orvosok azt tanácsolják, hogy ne emeljenek nehézkeseket.
A betegszabadságot általában hét és 14 nap közötti időtartamra adják, a műtét nagyságától és előrehaladásától függően. Az, hogy a hasfali sérv műtét után mennyi ideig van ténylegesen munka nélkül, természetesen a tevékenység típusától függ. Ezt követően legfeljebb három hónapig nem lehet nehéz fizikai munkát végezni.
Megelőzés
Alapvetően a megelőzés érdekében célszerű elkerülni a kockázati tényezőket, például a túlsúlyt vagy a nehéz emelést. Segítenek a megfelelő emelési technikák („guggoló helyzetből álló helyzet helyett”) vagy a nagy terhek emelésére szolgáló hasi övek.
