Rövid áttekintés
- Mi az encephalitis? Az agy gyulladása. Ha az agyhártya is gyulladt, az orvosok meningoencephalitisnek nevezik.
- Okok: Többnyire vírusok (pl. herpesz vírusok, TBE vírusok), ritkábban baktériumok, gombák, paraziták vagy autoimmun betegség.
- Diagnózis: Kezdetben kikérdezés, fizikális vizsgálat, mágneses rezonancia képalkotás (MRI), számítógépes tomográfia (CT), elektroencephalográfia (EEG) alapján. A vér és az agy-gerincvelői folyadék elemzése után egyértelműen meghatározhatók a kórokozók.
- Kezelés: A triggertől függően pl. vírusos agyvelőgyulladás esetén vírusos gyógyszerek (virustatikumok) infúzió útján; kiegészítő tüneti kezelés (lázcsillapító és fájdalomcsillapító).
Encephalitis: Leírás
Az agyvelőgyulladás az agy gyulladásának orvosi elnevezése. Ezt általában vírusok okozzák. Az agyvelőgyulladást azonban más kórokozók is okozhatják, például baktériumok, gombák vagy paraziták. Ritka esetekben a páciens saját védekező rendszere megtámadja az egészséges agyszövetet (autoimmun reakció).
A legtöbb esetben a gyulladás akut, ami azt jelenti, hogy a betegség gyorsan kitör és gyorsan fejlődik. Vannak azonban krónikus agyi gyulladások is, mint például a szubakut szklerotizáló panencephalitis (SSPE) és a progresszív rubeola panencephalitis (PRP). Gyakorlatilag csak gyermekeknél és serdülőknél fordulnak elő, és nem gyógyíthatók. Az autoimmun agyvelőgyulladás is általában lassabban alakul ki, mint az akut esetek.
Encephalitis: tünetek
A betegek kezdetben gyakran általános, influenzaszerű tüneteket mutatnak, mint például láz, fejfájás, fáradtság, izomfájdalmak és hányinger. Ezt követően az encephalitis specifikus tünetei alakulnak ki. A tünetek a következők:
- Károsodott tudat (pl. eszméletvesztés vagy zavartság).
- A koncentráció és a memória hirtelen romlása.
- Hányás
- Neurológiai rendellenességek (pl. beszéd-, nyelv-, szaglás és/vagy ízérzés zavarai, szemmozgási korlátozások, egyes végtagok bénulása)
- Görcsrohamok
- Ha az agyhártya is gyulladt (meningoencephalitis): a nyak és/vagy a hát fájdalmas merevsége (meningismus)
Figyelmeztető jelek, például hirtelen fellépő magas láz, hányingerrel, fejfájással és tudatzavarral, azonnal vigye magát kórházba!
Encephalitis: Okok és kockázati tényezők.
Az agyvelőgyulladást általában vírusok okozzák. Gyakran a vírusok először a test egy másik részét fertőzik meg, és olyan betegségeket váltanak ki, mint a rubeola, a kanyaró, a mumpsz vagy a háromnapos láz. Később a vírusok bejutnak az agyba.
Németországban az agyvelőgyulladást elsősorban a következő vírusok okozzák:
- Herpes simplex vírusok
- Varicella zoster vírusok
- Ebstein-Barr vírusok
- Kanyaró vírusok
- Mumpsz vírusok
- Rubeola vírusok
- Enterovírusok
- TBE (kora nyári meningo encephalitis) vírusok
Világszerte vannak más vírusok is, amelyek az agyvelőgyulladás lehetséges kórokozói:
- Lyssavírusok (veszettség)
- Nyugat-nílusi vírusok
- Arbovírusok (japán agyvelőgyulladás)
- Zika vírusok
- Ebola vírusok
Encephalitis - fertőzés
De más átviteli utak is lehetségesek: a TBE-vírusok (a nyár eleji meningoencephalitis kórokozója) kullancscsípés útján terjednek az emberre. Az állatok harapása (például denevérek) megfertőzheti az embereket veszettséget okozó lyssavírusokkal. A (szub)trópusi területeken a szúnyogok gyakran hozzájárulnak az agyvelőgyulladást okozó vírusok terjedéséhez. A fertőzött vérrel történő fertőzés is lehetséges.
Az encephalitis egyéb okai
- Baktériumok (pl. a szifilisz, a tuberkulózis vagy a Lyme-kór kórokozói)
- Paraziták (például férgek vagy a toxoplazmózis kórokozói)
- Gombák
- autoimmun betegségek (pl. sclerosis multiplex)
A baktériumok vagy a véren keresztül jutnak el az agyba (például egy korábbi fejgyulladás esetén), a bőrön keresztül (például a fejen lévő bőrfurunkuluson keresztül), vagy közvetlenül (például a fejen végzett műtét során). fej).
Különleges eset: európai alvásbetegség (encephalitis lethargica)
Egy agyi gyulladás, amelynek oka jelenleg még nem tisztázott, az úgynevezett európai alvásbetegség (encephalitis lethargica). Főleg 1917 és 1927 között fordult elő világszerte. Az érintett személyek nagyon álmosak, és a Parkinson-kórhoz hasonló mozgászavarban szenvednek.
Megjegyzés: A betegséget nem szabad összetéveszteni az afrikai alváskórral (tryponosomiasis). Olyan paraziták okozzák, amelyek a cetse legyek harapása révén jutnak be a szervezetbe. Az agyvelőgyulladás azonban a betegség második szakaszára is jellemző.
Az encephalitis kockázati tényezői
Encephalitis: vizsgálatok és diagnózis
Az encephalitis diagnosztizálásához az orvos megkérdezi a beteg tüneteit és kórtörténetét. Ennek során a beteget és hozzátartozóit egyaránt megkérdezi (külső anamnézis). Erre azért van szükség, mert az agyvelőgyulladásban szenvedő személyek gondolkodási, észlelési és kommunikációs képessége korlátozott. Az orvos többek között olyan tipikus panaszokról érdeklődik, mint a fejfájás és a magas láz. Ezen kívül további kérdéseket tesz fel, mint pl.
- Volt mostanában vírusfertőzése?
- Megcsípett egy rovar?
- Nyaraláson voltál?
- Volt már kapcsolata agyvelőgyulladásban szenvedőkkel?
Vér- és cerebrospinális folyadékvizsgálatok
Ha az orvos agyvelőgyulladásra gyanakszik, vért és agy-gerincvelői folyadékot (CSF) vesz le a betegtől. A cerebrospinális folyadék az agyon és a gerincvelőn keresztül áramlik, és tartalmazhat néhány kórokozót. Az orvos ebből a folyadékból lumbálpunkcióval mintát vesz. Ez magában foglalja a tű beszúrását a páciens gerinccsatornájába az ágyéki gerinc szintjén.
Leképezés
Az orvos mágneses rezonancia képalkotást (MRI) is végez a fejen, hogy kizárjon más agyi betegségeket, például agyvérzést vagy agytályogot. Néha számítógépes tomográfiás (CT) vizsgálatot is végez. Ez azonban általában csak a betegség előrehaladtával mutat látható változásokat.
Ezenkívül az orvos elektroencefalográfiát (EEG) végez. Ez lehetővé teszi számára, hogy korai stádiumban meghatározza, hogy a gyulladás befolyásolja-e az agyműködést, és ha igen, hogyan. Kivételes esetekben EEG-n keresztül is meghatározza a kórokozót.
Encephalitis: Kezelés
Fertőző encephalitis kezelése
Ha a baktériumok okozta gyulladás korai stádiumban nem zárható ki, az orvos ezen kívül különféle antibiotikumokat (baktériumellenes gyógyszereket) ad be – közvetlenül a vénába is. Az orvos csak akkor hagyja abba a nem megfelelő szerek alkalmazását, és ha lehetséges, olyan gyógyszereket ad be, amelyek kifejezetten a kórokozót célozzák.
Autoimmun encephalitis kezelése
Bizonyos esetekben ez a kezelés nem elegendő az autoimmun encephalitis ellen. Az orvosok ezután más, az immunrendszert lelassító gyógyszereket, például rituximabot vagy ciklofoszfamidot adnak be. Ha egy rák autoimmun reakciókat vált ki, a szóban forgó rákterápia is segíthet.
Az encephalitis tüneti kezelése
Encephalitis: a betegség lefolyása és prognózisa
Az agyvelőgyulladásból való felépülés esélye a betegség súlyosságától, az azt okozó kórokozótól és a kezelés megkezdésének gyorsaságától függ. Fontos, hogy komolyan vegyék az olyan figyelmeztető jeleket, mint a hirtelen fellépő láz, hányingerrel, fejfájással és tudatzavarral, és azonnal orvosolják azokat a kórházban.
Az Európában ritkán előforduló csírák is különösen problémásak. Ide tartoznak a veszettség, a japán encephalitis és a nyugat-nílusi betegség kórokozói. Nincs specifikus kezelés ellenük. Gyakrabban végzetesek (a veszettség szinte mindig), vagy maradandó agykárosodást okoznak.
Egy mögöttes autoimmun betegség esetén az encephalitis prognózisa túlnyomórészt jó.
Szövődmények
Az agyvelőgyulladás szövődményessé válhat, ha például a roham továbbra is fennáll (status epilepticus) vagy az agy duzzanata alakul ki (agyödéma). Ezek a szövődmények potenciálisan életveszélyesek.
Encephalitis: Megelőzés
Ez magában foglalja az olyan területek lakóinak TBE elleni védőoltását, ahol a kullancsok gyakran terjesztik a TBE-vírusokat (TBE-területek). A Délkelet-Ázsiába utazóknak is célszerű beoltatniuk magukat a japán agyvelőgyulladás ellen, ha hosszabb ideig terveznek ott maradni, vagy vidékre utaznak.
