Mi az elektromiográfia?
Az elektromiográfia magában foglalja az izomrostok elektromos aktivitásának mérését, és úgynevezett elektromiogramként történő rögzítését. Különbséget tesznek a következők között:
- Felületi EMG: Itt a mérőelektródák a bőrhöz vannak ragasztva.
- Tű EMG: Itt az orvos egy tűelektródát helyez az izomba.
Mindkét esetben az izom aktivitását mozgás közben és nyugalomban is mérjük. A mért tevékenység típusa és intenzitása alapján az orvos következtetéseket vonhat le a betegség eredetére és mértékére vonatkozóan.
Elektromos izomtevékenység
Ha egy izmot meg kell mozgatni, az agy egy idegen keresztül elektromos impulzust továbbít az úgynevezett neuromuszkuláris véglemezhez – a motoros ideg és az izomsejt „érintkezési pontjához”. Itt az impulzus hatására hírvivő anyagok szabadulnak fel, amelyek az ioncsatornák megnyitásához vezetnek az izomsejt membránjában. Az így létrejövő ionáramlás a membránon keresztül elektromos feszültséget hoz létre: az úgynevezett izom akciós potenciál (MAP) szétterjed az izomsejtekben, apró izomrángásokat okozva, és potenciálként mérhető.
Mikor csinálsz elektromiográfiát?
Mindeközben a biofeedbackben – a viselkedésterápia egy speciális módszerében – is alkalmazzák az elektromiográfiát, amely olyan izomfeszültségekről adhat információt a páciensnek, amelyeket ő maga nem észlel. Így megtanulja célzottan befolyásolni őket.
Az elektromiográfia leggyakoribb okai a következők:
- Izomgyulladás (myositis)
- Izombetegségek (miopátiák)
- izomgyengeség (myasthenia)
- kórosan elhúzódó izomfeszültség (myotonia)
Mit csinálsz az elektromiográfia során?
A tű EMG az elektróda izomba való behelyezésével kezdődik, ami az elektromiogramon rövid, levezethető elektromos potenciálként jelenik meg. Ha nem mérünk potenciált, ez izomsorvadást jelez. Ha a potenciál jelentősen meghosszabbodik, az orvos gyulladást vagy izombetegséget feltételez.
Ezután mérjük az izomaktivitást nyugalomban. Mivel az egészséges izom nem bocsát ki elektromos impulzusokat, nem szabad izomaktivitást mérni, kivéve a kisebb, nagyon rövid potenciálokat.
Az izom tartós gerjesztése akkor fordulhat elő, ha az ideg és az izom kapcsolata megszakad, vagy maga az ideg károsodik.
Ezzel szemben a tapadó elektródákkal ellátott felületi EMG nem az egyes izomrostokat rögzíti, hanem a teljes izmot vagy izomcsoportot. Ezt a fajta elektromiográfiát főleg a sportélettanban vagy a biofeedbackben alkalmazzák. Az elektródák a bőrhöz vannak rögzítve. A potenciálokat feszültség alatt és nyugalomban mérik.
Milyen kockázatokkal jár az elektromiográfia?
Az elektromiográfia viszonylag egyszerű vizsgálat. Mivel a tű EMG tűelektródája vékonyabb, mint a hagyományos tű, a legtöbb ember csak egy rövid szúrást érez, amikor izomba szúrják, mint az akupunktúrás tűnél. Az izmok megfeszítése enyhe fájdalmat okozhat.
Az elektromiográfia nem sérti az izmokat vagy az idegeket. Ritka esetekben fertőzések vagy vérzés lép fel a tűs EMG következtében. Ezért a vérzési hajlamot előre ki kell zárni.
A tapadó elektródák bőrirritációt okozhatnak. tapasz allergia is lehetséges.
Mit kell figyelembe vennem elektromiográfia után?
Az ambuláns elektromiográfia után hazamehet. Ha a vizsgált testterületen bőrpír vagy gyulladás lép fel, azonnal értesítse orvosát.
