Csontszcintigráfia: meghatározás, okok, eljárás

Mi az a csontszcintigráfia?

A csontszcintigráfia a szcintigráfia egyik altípusa. A csontok és anyagcseréjük nagyon jól felmérhető vele. Ebből a célból radioaktívan jelölt anyagot (radionuklidot) fecskendeznek a betegbe vénán keresztül. Minél nagyobb a helyi metabolikus aktivitás, annál inkább lerakódik a csontban. Ezután a radionuklid által kibocsátott sugárzás mérhető és képként megjeleníthető.

Bizonyos esetekben elegendő az egyes csontokat vagy a csontváz egyes szakaszait szcintigráfiával (részleges testvázszcintigráfia) megvizsgálni. Ez csökkenti az egész szervezet sugárterhelését. Más esetekben az egész testet érintő vázszcintigráfia szükséges, például rákos daganatok (pl. emlő-, prosztata-, tüdő- vagy vesedaganat) áttétek kimutatására.

Mikor végeznek csontszcintigráfiát?

A csontok számos betegsége és sérülése fokozott vagy csökkent metabolikus aktivitással jár, ezért szcintigráfiával könnyen kimutatható.

Például megnövekedett anyagcsere mérhető a csonttörés területén. A csontszcintigráfia tehát alkalmas a csonttörések vizualizálására, bár ehhez az esetek túlnyomó többségében elegendő a normál röntgenfelvétel.

  • Csontrák és csontáttétek
  • Csontgyulladás (osteomyelitis, spondylodiscitis)
  • Rheumatoid arthritis (reuma)
  • Csont infarktus
  • Csontanyagcsere-rendellenességek, például Paget-kór vagy osteomalacia (fájdalmas csontlágyulás)

Ezenkívül a tisztázatlan csont- és ízületi panaszokat, valamint az ízületi protézisek panaszait (lazulás, gyulladás) gyakran csontszcintigráfia segítségével tisztázzák.

Csontszcintigráfia: kockázatok