Mi az a csontszcintigráfia?
A csontszcintigráfia a szcintigráfia egyik altípusa. A csontok és anyagcseréjük nagyon jól felmérhető vele. Ebből a célból radioaktívan jelölt anyagot (radionuklidot) fecskendeznek a betegbe vénán keresztül. Minél nagyobb a helyi metabolikus aktivitás, annál inkább lerakódik a csontban. Ezután a radionuklid által kibocsátott sugárzás mérhető és képként megjeleníthető.
Bizonyos esetekben elegendő az egyes csontokat vagy a csontváz egyes szakaszait szcintigráfiával (részleges testvázszcintigráfia) megvizsgálni. Ez csökkenti az egész szervezet sugárterhelését. Más esetekben az egész testet érintő vázszcintigráfia szükséges, például rákos daganatok (pl. emlő-, prosztata-, tüdő- vagy vesedaganat) áttétek kimutatására.
Mikor végeznek csontszcintigráfiát?
A csontok számos betegsége és sérülése fokozott vagy csökkent metabolikus aktivitással jár, ezért szcintigráfiával könnyen kimutatható.
Például megnövekedett anyagcsere mérhető a csonttörés területén. A csontszcintigráfia tehát alkalmas a csonttörések vizualizálására, bár ehhez az esetek túlnyomó többségében elegendő a normál röntgenfelvétel.
- Csontrák és csontáttétek
- Csontgyulladás (osteomyelitis, spondylodiscitis)
- Rheumatoid arthritis (reuma)
- Csont infarktus
- Csontanyagcsere-rendellenességek, például Paget-kór vagy osteomalacia (fájdalmas csontlágyulás)
Ezenkívül a tisztázatlan csont- és ízületi panaszokat, valamint az ízületi protézisek panaszait (lazulás, gyulladás) gyakran csontszcintigráfia segítségével tisztázzák.
