Carotis szűkület: Leírás
A nyaki verőér szűkületét az orvosok a nyaki artéria szűkületének (stenosisának) leírására használják. Van egy jobb és egy bal közös nyaki artéria, amelyek a nyak oldalain haladnak a mellkastól a fej felé. Egy belső és egy külső nyaki artériára (belső és külső nyaki artériára) osztódnak körülbelül a nyak felénél. Az artéria carotis belső (ACI) elsősorban az agyat, míg a külső nyaki artéria (ACE) elsősorban a fejbőrt, az arcot és a nyak felső szerveit látja el vérrel. A carotis stenosis általában a bifurkáció területén található.
Carotis szűkület: gyakoriság
A carotis arteria szűkület gyakorisága a beteg életkorával nő. Például az 0.2 év alatti férfiaknak csak körülbelül 50 százalékánál szűkült be a nyaki verőér legalább fele. A 60 év felettiek bő két százaléka, a 80 év felettiek bő hét százaléka szenved ilyen tünetmentes carotis szűkületben. A nőkhöz képest a férfiakat körülbelül kétszer gyakrabban érintik.
Carotis stenosis: tünetek
A carotis szűkület gyakran hosszú ideig nem okoz tüneteket. Az orvosok ezután tünetmentes carotis szűkületről beszélnek. Amikor a tünetek jelentkeznek, azok változhatnak. Példa:
- Látászavarok, például kettős látás vagy látómező-hibák
- Beszéd zavarok
- Fejfájás
- Szédülés támadások
Ezek a carotis stenosis tünetei rohamokban jelentkezhetnek, és percekig vagy órákig is fennállhatnak. Ha ezek elmúlnak, ezt átmeneti ischaemiás rohamnak (TIA) is nevezik, azaz az agy átmeneti vérellátásának hiányának. Ha a tünetek huzamosabb ideig fennállnak, sőt fokozódnak, akkor agyvérzésről (apoplexia, inzultus) van szó.
Carotis stenosis: okok és kockázati tényezők
A nyaki artéria szűkületének leggyakoribb oka az erek meszesedése (arterioszklerózis). Az életkor előrehaladtával lerakódások (plakkok) képződnek a belső érfalakon – beleértve a nyaki artériát is. Ezek a lerakódások szűkítik az edényt. Az olyan kockázati tényezők, mint a dohányzás, a magas vérnyomás vagy a megnövekedett vérzsírszint felgyorsítják a folyamatot. Végül a plakk apró darabjai letörhetnek, a véráramlással behatolhatnak az agyi erekbe, és összehúzhatják vagy teljesen elzárhatják az egyiket. Ez az agyszövet vérellátásának csökkenését vagy hiányát eredményezi (ischaemia). Ha az alsó agyszövetet nem látják gyorsan ismét elegendő oxigénnel, az elhal – ischaemiás stroke (agyi infarktus) lép fel.
Carotis stenosis: kockázati tényezők
Különféle kockázati tényezők járulnak hozzá a nyaki artéria szűkületéhez. Ezek tartalmazzák
- Kor és nem
- Emelkedett vérzsírszint (hiperlipidémia)
- Cukorbetegség mellitus (cukorbetegség)
- Dohányzó
- Elhízottság
Az életmód tehát nagyban befolyásolja a carotis stenosis kialakulását. Az egészségesen táplálkozó, eleget mozogó és nem dohányzó embereknél kisebb eséllyel alakul ki carotis szűkület, vagy legalábbis később alakul ki, mint az egészségtelen életmódot folytatóknál.
Carotis stenosis: vizsgálatok és diagnózis
A carotis szűkületet általában ultrahangos vizsgálat során észlelik, de egyes esetekben jellemző tünetekkel is kimutatható. Az első kapcsolatfelvételi pont általában a háziorvosa, aki neurológushoz küldheti. Az orvos először részletesen megkérdezi Önt a kórtörténetéről (anamnéziséről). A lehetséges kérdések között szerepel pl
- Magas vérnyomásban vagy cukorbetegségben szenved?
- Dohányzol?
- Időről időre látásproblémái vannak?
Carotis szűkület: fizikális vizsgálat
Ezután az orvos megvizsgálja Önt. Érezni fogja a pulzusát a nyakán és a csuklóján. Ha a carotis stenosis a közös nyaki artéria szakaszán van, akkor nehéz lehet a pulzust érezni. Az orvos ezután sztetoszkóppal meghallgatja szívét és nagy ereit. Ha nyaki nyaki szűkülete van, előfordulhat, hogy áramlási zajokat hallhat a nyaki artériák felett.
Carotis stenosis: laboratóriumi vizsgálatok
Carotis szűkület: műszeres vizsgálatok
Az ultrahangos vizsgálatok (sonográfia) különösen nagy segítséget jelentenek a carotis szűkület – pontosabban az ultrahang egy speciális formája: a duplex ultrahang – diagnosztizálásában. Használható mind az erekben folyó véráramlás, mind az erek vizualizálására. Ez lehetővé teszi a szűkület súlyosságának és a szűkület típusának meghatározását. Ha az érfalon lévő lerakódások meglehetősen szilárdak és tömörek, kevésbé valószínű, hogy leválnak, mint ha morzsalékosak és egyenetlenek.
Az orvosok gyakran további vizsgálatokat végeznek, hogy jobban felmérjék a stroke kockázatát. Ezek közé tartozik a szív ultrahangvizsgálata. Az orvos megállapíthatja, hogy nem képződtek-e vérrögök a szívben, amelyek azzal fenyegetnek, hogy bemosódhatnak a nyaki artériákba, és elzárhatja azokat.
Ezenkívül hosszú távú elektrokardiogramot (hosszú távú EKG) végeznek, hogy megtalálják a szívritmuszavar lehetséges jeleit. Ezek növelik a szívben a vérrögképződés kockázatát, ami elzárhatja a nyaki artériákat.
Angiográfia is elvégezhető. Ebben a vaszkuláris képalkotó eljárásban a páciensbe kontrasztanyagot fecskendeznek be, és a páciens fejét röntgenfelvétellel készítik. Az erek megtelnek kontrasztanyaggal, ami láthatóvá teszi az esetleges szűkületeket. Néha számítógépes tomográfiát (CT) vagy mágneses rezonancia képalkotást (MRI) is alkalmaznak erre a célra.
Carotis stenosis: kezelés
A carotis arteria szűkület kezelésének célja a stroke megelőzése és az agy vérellátásának biztosítása. Ehhez először is fontos a kockázati tényezők minimalizálása. Betegként ehhez jelentősen hozzájárulhat: szokjon egészséges életmódot folytatni, elegendő mozgással, kiegyensúlyozott étrenddel és nikotin kerülésével. Ezenkívül a vérnyomását és a vércukorszintjét optimálisan szabályozni kell. Az egészséges életmód itt is segít. Szükség esetén háziorvosa további gyógyszeres kezelést (vérnyomáscsökkentő, vércukorszint-csökkentő gyógyszer) ír fel.
A stroke kockázatának minimalizálása érdekében az orvos „vérhígító” tablettákat is felírhat. Ezek az úgynevezett vérlemezke-aggregációt gátló szerek (például acetilszalicilsav = ASA) megakadályozzák a vérrögök (trombusok) képződését és elzárják az ereket.
Carotis stenosis: műtéti kezelés
Fennáll annak a veszélye, hogy maga a műtét szélütéshez vezethet. Ezért az eljárást csak olyan egészségügyi központokban szabad elvégezni, amelyek elegendő tapasztalattal rendelkeznek a TEA-val kapcsolatban. Ezenkívül a kezelőorvosok gondosan mérlegelik a műtét előnyeit és kockázatait. A várható élettartam, a szűkület mértéke és a már meglévő állapotok egyaránt szerepet játszanak.
Egy másik eljárás, amelyet a carotis szűkületében alkalmaznak, a carotis angioplasztika stent elhelyezésével. Ez magában foglalja a ballonkatétert az érintett ér belülről történő kitágítására, és egy értámasz (stent) behelyezését, amely magától kitágul.
Carotis stenosis: a betegség lefolyása és prognózisa
A carotis stenosis hosszú ideig észrevétlen maradhat, és nem okoz tüneteket. Ez veszélyes, mivel a nyaki artéria szűkülete általában idővel fokozódik, ami növeli a stroke kockázatát. Évente 2 tünetmentes carotis szűkületből körülbelül 100, amelyet véletlenül fedeznek fel, szélütést okoz. Ezenkívül a carotis szűkületben szenvedő betegeknél nagyobb a szívroham kockázata.
Ezért részletesen meg kell beszélnie kezelőorvosával a kezelési lehetőségeket. Az életmód megváltoztatása elegendő testmozgással és egészséges táplálkozással javíthatja a nyaki artéria szűkületének prognózisát.
