Műtét után betegszabadság
A betegség lefolyásától függően eljön az idő, amikor a betegek a kóros folyamat miatt már nem gyakorolhatják hivatásukat, és táppénzt igényelnek. A cél a hallux rigidus bizonyos ideig és terápia megkezdése a tünetek javulásának érdekében. Néha még táppénzre is szükség van egy műtétig, majd a rehabilitációhoz. Ez azonban a súlyosságától függ hallux rigidus és a munka követelményei. Ezért a táppénzre vonatkozóan nem adható meg végleges időtartam.
Összegzésként
A hallux rigidus konzervatív módon kezelhető merev betéttel vagy fájdalomcsillapítókvagy sebészeti úton, például a zavaró csontanyag eltávolításával. Számos műtéti módszer közül lehet választani, amelyeket a súlyosság mértékétől és a pácienstől függően alkalmaznak. Összefoglalva elmondható, hogy a hallux rigidus kezelésének műtéti módszerei javítják a csontos szerkezetek problémáját és enyhítik a tüneteket.
A művelet után azonban továbbra is korlátozások lehetnek a mozgásban és fájdalom, amelyek általában kevésbé hangsúlyosak, mint a művelet előtt.
- Általános műtéti módszer az úgynevezett arthrodesis, amelynek célja a kérdéses ízület megmerevítése. Ez például úgy történik, hogy két csavart behelyeznek a metatarsophalangealis ízület a nagylábujját, hogy a csontok az ízület kialakítása már nem mozgatható egymás ellen.
Bár a merevítés megakadályozza a fájdalom-indító mozgás, a láb gördülő mozgását is rontja, amit viszont speciális cipők vagy fizioterápia kompenzálhat.
- A hallux rigidus kezelésének másik módszere egy mesterséges ízület behelyezése endoprotézis esetén, amely felújításként, azaz a fej az lábközépcsont. Az optimalizált ízületi felületek javíthatják mind a mozgás korlátozását, mind az eredményt fájdalom.
- Alternatív megoldásként a hallux rigidus cheilectomiával kezelhető. Ebben az eljárásban csak a nagylábujj ízületének felületén található csontos kötődések, amelyeket a arthrosis eltávolítják, anélkül, hogy megváltoztatnák az ízület felületét. Ez javíthatja az ízület mozgásképtelenségét, amely csökkentheti a fájdalmat is.
- Az egyik módszer, amelyet inkább végső megoldásnak tekintenek, a Keller-Brandes művelet, amelynek során a metatarsophalangealis ízület a nagylábujj eltávolítása nélkül történik. Ebben az esetben azonban csökken az ízület és a láb stabilitása, valamint csökken a láb hajlása a talp irányába.
