Rövid áttekintés
- Atópia – definíció: genetikai hajlam az allergiára
- atópiás betegségek: pl. az orrnyálkahártya és a kötőhártya allergiás gyulladása (pl. szénanátha vagy állati szőr allergia), allergiás asztma, neurodermatitis, ételallergia, allergiás csalánkiütés
- Okok: örökletes génmutációk
- Diagnózis: anamnézis felvétel, fizikális vizsgálat, allergiavizsgálat.
- Atópiás betegségek kezelése: Kiváltó okok elkerülése (ha lehetséges), allergiás tünetek elleni gyógyszeres kezelés, esetleg specifikus immunterápia kiváltó kezelésként
- Az atópiás betegségek megelőzése: Terhesség és szoptatás alatti dohányzás kerülése, szoptatás, esetleg speciális bébiételek (előnyök vitatottak), nem túlzott higiénia stb.
Mit jelent az atópia?
Az atópiák genetikailag hajlamosak allergiás reakcióra a környezetből származó, valójában ártalmatlan anyagokkal (pl. bizonyos pollenek fehérjéivel) való érintkezésre. Immunrendszerük IgE (immunglobulin E) típusú antitesteket képez ellenük, és az érintetteknél jellegzetes allergiás tünetek alakulnak ki.
Amikor az IgE antitestekkel rendelkező immunsejtek felfogják az allergiát kiváltó anyagokat (allergéneket) a felszínükön, válaszként gyulladást elősegítő hírvivő anyagokat, például hisztamint bocsátanak ki. Ezek aztán allergiás rhinitist és egyéb allergiás tüneteket váltanak ki.
Mik az atópiás betegségek?
Az atópiás betegségek atópia alapján alakulhatnak ki különböző környezeti tényezők hatására. Ezeket az „atópiás formák köre” kifejezés is összefoglalja. Tipikus példák a következők:
- allergiás bronchiális asztma: allergénnel (például pollen, házi por) való érintkezés asztmás rohamot vált ki. Az allergiás asztmán kívül létezik nem allergiás asztma is, amelyben például fizikai megerőltetés vagy hideg váltja ki a rohamokat.
- Neurodermatitis (atópiás ekcéma, atópiás dermatitis): Ez a gyulladásos bőrbetegség általában kora gyermekkorban jelentkezik. Krónikusan visszatérő, erősen viszkető bőrekcéma jellemzi.
- allergiás csalánkiütés (urticaria): az allergénnel való érintkezés erősen viszkető duzzanatot és/vagy szöveti duzzanatot vált ki (angioödéma = Quincke-ödéma).
Különbség az atópiás és allergiás betegségek között
Az atópiás betegségek olyan allergiás betegségek, amelyekben az E típusú immunglobulin antitestek jelentős szerepet játszanak.
Például allergiás kontakt dermatitisz (például nikkelallergia) és gyógyszeres exanthema esetén az allergiás tüneteket a T-limfociták (a leukociták egy alcsoportja) közvetítik, és az allergénnel való érintkezés után 12-72 órával jelentkeznek. Az orvosok ezt 4-es típusú allergiás reakciónak nevezik (késői típus).
Tudjon meg többet a különböző allergiás reakciótípusokról itt.
Mik az atópia okai?
A kutatóknak számos olyan helyet (génlókuszt) is sikerült azonosítaniuk a különböző géneken, amelyek megváltoztatva (mutációja) növelik a szénanátha, az allergiás asztma és társai kockázatát. A többség azonban még mindig nem tisztázott.
Az atópia örökletes
Az azonban egyértelmű, hogy az atópiás reakciókra való genetikai hajlam örökletes.
- Ez a kockázat 40-60 százalékra nő, ha mindkét szülő atópiás betegségben szenved.
- Ha anya és apa is ugyanabban az atópiás betegségben szenved, a gyermek kockázata 60-80 százalékra nő.
Összehasonlításképpen: azoknak a gyerekeknek, akiknek a szülei nem szenvednek atópiás betegségben, akár 15 százaléka is fennáll annak a kockázata, hogy maguk is ilyen betegségben szenvednek.
Milyen tünetek utalnak atópiára?
Vannak olyan bőrtünetek, amelyek atópiára utalhatnak. Ezek az úgynevezett atópiás stigmák például:
- Hertoghe jele: A szemöldök oldalsó része részben vagy teljesen hiányzik. Általában mindkét szemöldök érintett.
- Ichthyosis kéz, láb: a tenyér és a talp bőrvonalainak fokozott megrajzolása
- dupla alsó szemhéj ránc (Dennie-Morgan ránc)
- száraz, törékeny, repedezett, hámló bőr (xerosis cutis)
- sápadt, szürkésfehér arcszín és sötét karikák a szem körül (sötét bőrszín = halogén a szem körül)
- szőrme sapkaszerű hajszál
- fehér dermográfia: ha valaki például spatulával vagy körömmel simogatja a bőrt, az fehéres nyomot hagy maga után.
Ezek a stigmák az atópia jelzései, de nem bizonyítékai! Más okai is lehetnek.
Hogyan diagnosztizálható az atópia vagy atópiás betegség?
A fizikális vizsgálat során az orvos olyan stigmákat keres, amelyek atópiára utalhatnak (lásd: Tünetek).
Az allergiás tünetek gyanús kiváltó okai az allergiás tesztek során leplezhetők le. Ezek gyakran bőrtesztek, például szúrási teszt:
A vérvizsgálatok atópia vagy atópiás betegség gyanúja esetén is egyértelművé tehetik. Ha például az immunglobulin E összszintje emelkedett, ez allergiás betegségre utal. A megemelkedett mért értéknek azonban más okai is lehetnek. Ezenkívül allergia is jelen lehet normál össz-IgE mellett.
Az allergiagyanús vizsgálat különböző vizsgálati eljárásairól az Allergia teszt című cikkben olvashat bővebben.
Hogyan kezelik az atópiát?
Magával a genetikai hajlammal nem lehet mit tenni. Ha azonban már kialakult egy atópiás betegség, az érintetteknek lehetőség szerint kerülniük kell a kiváltó okot.
Az allergiás tünetek különböző gyógyszerekkel (tabletta, orrspray stb.) csillapíthatók:
- Az antihisztaminok gyengítik vagy blokkolják a hisztamin – az allergiás tünetek kialakulásában nagy szerepet játszó hírvivő anyag – hatását.
- A kortikoszteroidoknak ("kortizon") gyulladáscsökkentő hatásuk van. Használják például asztma és súlyos szénanátha esetén.
- A hízósejt-stabilizátorok gátolják a hisztamin felszabadulását az úgynevezett hízósejtekből. Így elsősorban az allergiás tünetek megelőzésére szolgálnak.
Az összes említett gyógyszer egy atópiás vagy allergiás betegség tüneteire irányul. A specifikus immunterápiával (hiposzenzitizáció) viszont az orvosok megpróbálnak eljutni az allergia gyökeréhez:
Az allergén-specifikus immunterápia kiválóan alkalmas allergiás nátha (allergiás kötőhártya-gyulladással vagy anélkül), azaz például szénanátha kezelésére. Hatékonysága allergiás asztmában és rovarméreg-allergiában is jól megalapozott.
Így néz ki az atópia megelőzése
Magát az atópiát nem lehet megakadályozni. Azonban számos dolgot meg lehet tenni annak érdekében, hogy egy atópiás betegség, például szénanátha vagy allergiás asztma ténylegesen genetikai hajlam alapján ne alakuljon ki.
Ennek érdekében a terhes és szoptató nők nem dohányozhatnak. Ez csökkenti gyermekük allergia kockázatát. Ugyanezen okból a (kisváró) anyáknak lehetőleg kerülniük kell a passzív dohányzást.
A speciális csecsemőtáplálkozást (HA-táplálék) gyakran alkalmazzák olyan gyermekeknél, akiknél fokozott az allergia kockázata, és akiket nem szoptatnak (vagy nem tudnak) megfelelően. Ennek a különleges élelmiszernek a jótékony hatása azonban nem bizonyított.
Ami bizonyítottan hatékony az allergia megelőzésében, az a túl sok higiénia elkerülése csecsemőkorban.
Erről és az atópiás vagy allergiás betegségek megelőzésének egyéb módjairól az Allergia megelőzés című cikkben olvashat bővebben.
