Olimpiai játékok (a modern időkben)

Szinonimák

Olimpia, nyári olimpia, téli olimpia Az olimpiai játékok 4 évente kerülnek megrendezésre. A közkedvelt nevén olimpia (4 éves időszak) a nyári olimpiai játékok és a téli olimpiai játékok rendszeresen megrendezésre kerülnek. Az újkori olimpiai játékokat alapítójuk, Pierre de Coubertin 1896-ban hozta először életre.

A nemzetközi olimpiai bizottság felelős az olimpiai játékok városnak történő odaítéléséért. Az ókori olimpiai játékokat követően az akkori kinevezett NOB-elnök, Dimitrios Vikelas vezetésével Athénban került sor a modern idők első olimpiai játékaira. Az első téli olimpiát csak 1924-ben rendezték meg.

1992-ben ugyanabban az évben megrendezték az utolsó nyári és téli olimpiai játékokat. 1994-ben az első téli játékokat külön rendezték a nyári játéktól. A helyszín Lillehammer volt.

Azóta a nyári játékok és a téli játékok 2 év ritmusában váltják egymást. 23. június 1894-án a filantróp Pierre de Coubertin megalapította a nemzetközi olimpiai bizottság és ezzel életre hívta a modern idők olimpiai játékainak gondolatát. A modern idők legnagyobb sporteseményeként az újkori első olimpiai játékok nagy sikert arattak.

A görög tisztviselők annyira lelkesek voltak a játékok sikeréért, hogy azt javasolták, hogy a következő olimpiai játékokat mindig Athénban kell megrendezni. A Nemzetközi Olimpiai Bizottságugyanakkor a részt vevő országok rotációs elvéről döntött. A kezdeti görögországi siker után azonban gyorsan felmerült az olimpiai játékok első válsága.

Az 1900-as párizsi és az 1904-es St. Louis-i játékokat a világkiállítással párhuzamosan tartották, és több hónapig tartottak. A következmények érdektelen nézők voltak. Ennek eredményeként az 1906-os olimpiai játékokat Athénban rendezték.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság olimpiai játékok néven jóváhagyta ezt az eseményt, de soha nem ismerte el a verseny eredményeit. Míg a modern idők első játékain 260 ország csaknem 13 sportolója képviseltette magát, a 2004-es athéni nyári játékokon több mint 10,000 200 sportoló vett részt több mint 301 nemzetből. Összesen XNUMX versenyre került sor.

A téli olimpiai játékok nem mutatnak nagy népszerűséget a nyári játékokkal összehasonlítva. Torinóban 2006-ban például csaknem 2500 sportolóval lényegesen kevesebb sportoló vett részt a versenyen, mint a nyári játékokon. Még akkor is, ha Coubertin ötlete világméretű békén alapult, az olimpiai darabok sem kerültek számos válság köré.

Tehát az 1916-os olimpiai játékokat az első világháború miatt, 1940-t és 1944-et pedig a második világháború miatt törölték. Továbbá a nemzetiszocialisták az 1936-os olimpiai játékokat propaganda célokra használták fel. Az egyik válság az 1972-es müncheni játékok csúcspontja volt, ahol a palesztin terroristák elfogták az izraeli csapat 11 tagját és minden túszt, valamint egy rendőrt és öt terroristát, életüket vesztették azzal a kudarccal, hogy kiszabadították őket a fürstenfeldbrucki repülőtéren. .

Egy újabb tragédia történt az 1996-os nyári játékok során, amikor egy bombarobbantás során két ember meghalt és 111. megsebesült. A közelmúlt olimpiai játékainak egyik legfőbb problémája a teljesítmény illegális növelése célzott dopping. A NOB már 1967-ben kiadta a dopping az olimpiai játékok tilalma.

1990-ben számos dokumentum tárta fel a dopping számos NDK-s sportoló botránya. A WADA (World Antidoping Agency) szigorúbb és célzottabb ellenőrzésekkel próbálja megfékezni a dopping visszaéléseket. A legutóbbi pekingi játékok vizsgálata jelenleg folyamatban van.