Mi az a Parkinson-féle demencia?
A Parkinson-kóros demencia az a kifejezés, amelyet az orvosok a Parkinson-szindrómás betegek bizonyos követelményeknek megfelelő demencia rendellenességének leírására használnak. Ezek közé tartozik az a tény, hogy a demencia fokozatosan kezdődik és lassan halad előre. Ezenkívül legalább két úgynevezett kognitív funkciónak károsodnia kell, például a figyelemnek, a nyelvnek vagy a memóriának.
A károsodásoknak olyan súlyosaknak kell lenniük, hogy korlátozzák a mindennapi életet, függetlenül a Parkinson-szindrómához kapcsolódó motoros tünetektől.
A Parkinson-kóros demencia gyakorisága
Nem minden Parkinson-kórban szenvedő embernél alakul ki demencia. A kockázat azonban körülbelül hatszor nagyobb, mint az általános lakosság esetében. A szakértők azt feltételezik, hogy az érintettek körülbelül 40-80 százalékánál Parkinson-kóros demencia alakul ki a betegség lefolyása alatt.
Meddig tart a Parkinson-kór végső stádiuma?
Ismeretes azonban, hogy a Parkinson-kór növeli a halálozási arányt: sok beteg hal meg a Parkinson-kór kialakulását követő öt éven belül.
Mik a Parkinson-kóros demencia tünetei?
A Parkinson-kóros demencia a kognitív funkciók különböző zavaraiban nyilvánul meg:
- Csökkent figyelem: A magas szintű figyelmet igénylő feladatokat az érintettek nehezen tudják elvégezni
- Nehézségek a tevékenységek tervezésében és végrehajtásában
- Lelassult gondolkodás
- Térbeli tájékozódási és észlelési zavarok
- Nehéz felidézni a közelmúlt eseményeit vagy az újonnan tanult tartalmat
- Néha nehézségekbe ütközik a szavak keresése és bonyolult mondatok alkotásakor
Ellentétben az Alzheimer-kórral, amely elsősorban a rövid és hosszú távú memóriát érinti, a Parkinson-féle demencia elsősorban a figyelmet és a gondolkodási folyamatok sebességét érinti. Maga a tanulási képesség is megmarad, de a tanult tartalmat csak késéssel lehet felidézni.
Parkinson-kór: diagnózis
Ha demencia, például Parkinson-kór gyanúja merül fel, az orvos különféle vizsgálatokat fog végezni. Először azonban az érintett személlyel és hozzátartozóival beszélve kórtörténetet (anamnézist) vesznek fel. Például az orvos részletes leírást kér a tünetekről, például a koncentrációs problémákról. Az orvos azt is megkérdezi, hogy mióta fennállnak ezek a tünetek, van-e más betegség, és milyen gyógyszert szed a beteg.
Az anamnézis interjút fizikális vizsgálat követi. Az orvos vérmintát is vesz a laboratóriumi elemzéshez.
Az orvos úgynevezett rövid kognitív tesztekkel ellenőrzi, hogy az érintett személy valóban Parkinson-kórban (vagy más demenciában) szenved-e. Ezek a tesztek azonban nem túl jelentősek enyhe demencia esetén. Ebben az esetben mélyreható neuropszichológiai vizsgálatra lehet szükség.
Ha demencia gyanúja merül fel, gyakran leképezik az agyat – számítógépes tomográfia (CT) vagy mágneses rezonancia képalkotás (MRI) segítségével. Demenciában szenvedőknél a képek azt mutatják, hogy az agyszövet összezsugorodott (sorvadás). A demencia tisztázatlan eseteiben további vizsgálatok következnek.
Parkinson-kór: kezelés
A demencia gyógyszeres kezelése
Vannak olyan gyógyszerek is, amelyek kifejezetten enyhítik a Parkinson-kóros demencia tüneteit. Ide tartoznak elsősorban a rivasztigmin hatóanyagot tartalmazó készítmények, amely egy úgynevezett acetil-kolinészteráz-gátló:
Az acetilkolin-észteráz egy olyan enzim, amely lebontja az idegi hírvivő (neurotranszmitter) acetilkolint az agyban. Az Alzheimer-kórhoz hasonlóan a Parkinson-kóros demenciában is hiányzik az acetilkolin. A rivasztigmin ezt a hiányt az acetilkolint általában lebontó enzim gátlásával orvosolja. Ez azt jelenti, hogy az agyi funkciók, például a gondolkodás, a tanulás és az emlékezés hosszabb ideig megmaradnak. Ráadásul az érintettek jobban megbirkóznak a mindennapokkal.
Legyen óvatos az antipszichotikumokkal!
Az antipszichotikumok (neuroleptikumok) olyan gyógyszerek, amelyeket pszichotikus tünetek, például hallucinációk kezelésére használnak. A demencia bizonyos formáira használják. A Parkinson-kóros demenciában azonban a legtöbb antipszichotikum (a klasszikus és sok atípusos antipszichotikum) tabu. Ennek az az oka, hogy az érintetteknél fokozott a mellékhatások kockázata. Az ilyen gyógyszerek különösen súlyosan ronthatják a mobilitást és az éberséget (éberséget) Parkinson-szindróma esetén.
Nem gyógyszeres intézkedések
A memóriatréning („brain jogging”) alkalmas a Parkinson-kór enyhe demencia formáira, mindaddig, amíg az érintettek örömmel és frusztráció nélkül vesznek részt benne. A terápia művészi-kifejező formái, mint a festészet, a zene és a tánc szintén pozitív hatással lehetnek az érintettek jólétére és egészségére.
A Parkinson-kóros demencia esetében az is fontos, hogy a lakótereket úgy alakítsák ki, hogy azok megfeleljenek a beteg igényeinek. Ez magában foglalja a lehetséges veszélyforrások és sérülések kiküszöbölését. Például a kis szőnyegeket el kell távolítani (elbotlás- és csúszásveszély!). Annak érdekében, hogy az érintettek könnyebben eligazodjanak saját négy falukban, érdemes például az ajtón színekkel vagy szimbólumokkal megjelölni a különböző helyiségeket.
