Kórházak Németországban – adatok és tények

A korábbiakhoz képest a betegek kevesebb napot töltenek kórházban. A tartózkodási idő tízről (1998) átlagosan 7.3 napra (2017) csökkent. Az ok: a kórházakat már nem a betegek tartózkodási ideje, hanem a rögzített esetenkénti átalánydíjak (DRG) alapján fizetik.

A tartózkodások száma viszont emelkedik: 2012-ben Németországban 18.6 millió embert láttak el fekvőbeteg-ellátásban a kórházak. 2017-ben ez a szám már 19.4 millió volt.

Kórház – a meghatározás

A jogalkotó kórháznak tekinti azt az intézményt, amelyben betegségeket, bántalmakat vagy testi sérüléseket diagnosztizálnak, gyógyítanak és/vagy enyhítenek orvosi és ápolási szolgáltatásokkal, szülészetet biztosítanak, és ahol a betegek vagy az ellátandó személyek elszállásolhatók és táplálhatók. A kórházaknak állandó orvosi felügyelet alatt kell állniuk, elegendő diagnosztikai és terápiás eszközzel kell rendelkezniük megbízatásuk teljesítéséhez, és tudományosan elismert módszerek szerint kell dolgozniuk.

Tendencia a privatizáció felé

Mivel a közszponzorált kórházak (jelenleg 30 százalék) gyakran különösen nagyok, a legtöbb ágy (47.8 százalék) itt található. Itt is látszik a privatizációs tendencia, a magánkórházakban az ágyak aránya (jelenleg 30 százalék feletti) folyamatosan növekszik. Ezzel szemben a nonprofit kórházakban az ágyak aránya csökken (a 34.1-es 2012 százalékról 18.7-re 2017 százalékra).

Az adott szövetségi állam kórházi követelménytervében szereplő kórházak által nyújtott teljes körű és nappali kórházi szolgáltatások díjazása a szövetségi kórházi díjszabás vagy a kórházi díjazásról szóló törvény szerint történik. Minden állami és nonprofit kórháznak ezen előírások szerint kell számláznia. A magánkórházak esetében viszont vannak olyan kórházak is, amelyekre nem vonatkoznak a törvényi rendelkezések, ezért szabadon határozhatják meg áraikat. Ez nehézségeket okozhat a kórházi szolgáltatások egészségbiztosító általi megtérítésében.

Fekvőbeteg kontra járóbeteg

A járóbeteg-szakorvosok és mindenféle klinika közötti szigorú elkülönítést a jövőben enyhíteni kell. Az integrált ellátás”, amelyet a 2000-es egészségügyi reform részeként vezettek be, az átfogó ellátási formákra összpontosít. Elősegíti a különböző tudományágak és ágazatok (háziorvosok, szakorvosok, kórházak) nagyobb hálózatba szerveződését. Ennek célja a betegek ellátásának minőségének javítása és az egészségügyi kiadások csökkentése.

A kórházak típusai

Németországban különböző típusú kórházak léteznek. Így különbséget tesznek az egyetemi kórházak, az általános kórházak, a szakkórházak, a kapcsolt kórházak, a rendelőintézetek, valamint a nappali és éjszakai kórházak között.

  • Az egyetemi kórházak célja a lakosság átfogó fekvőbeteg ellátása. A másik hangsúly az orvosi oktatásra és kutatásra irányul.
  • Az általános kórházak célja a lakosság átfogó fekvőbeteg-ellátása. Számos orvosi szakterület található itt.
  • A szakkórházak bizonyos területekre specializálódtak (pl. endokrinológia, bőrgyógyászat, szemészet).
  • A fekvőbeteg-kórházakban az egészségügyi szolgáltatást nem alkalmazott orvosok, hanem szerződéses orvosok végzik a magánpraxisban. A kórház csak a helyiséget biztosítja és gondoskodik a szállásról, az étkezésről és a betegellátásról.
  • A nappali klinika járóbeteg/részleges fekvőbeteg-ellátást biztosító létesítmény. A betegeket itt akár 24 órán keresztül lehet kezelni vagy ellátni. Egyre több sebészeti nappali rendelő található a kórházakban – itt végeznek ambuláns műtéteket.

Elvileg a beteg szabadon választhatja meg a kórházat. Azonban nem minden kezelést kínálnak minden kórházban. Itt segítségünkre lehet a klinika minőségi jelentésének áttekintése: 2005 óta törvény kötelezi a klinikákat, hogy tájékoztatást adjanak felépítésükről és szolgáltatásaikról.

A kórházakat gondozási szerepüktől függően különböző kategóriákba sorolják. Megkülönböztetik az alap- és a standard ellátási rendelőket, a közepes szintű ellátást nyújtó regionális kórházakat és a maximális ellátási színvonalú fókuszú (pl. egyetemi kórházak) kórházakat. A klinikákat általában olyan osztályokra osztják, mint a belgyógyászat, a sebészet, a fül-orr-gégészet, a bőrgyógyászat vagy az urológia. A legtöbb kórháznak van intenzív osztálya is.