Mi az a lumboischialgia?
Az egészségügyi szakemberek a lumboischialgiát olyan fájdalomnak nevezik, amely a hát alsó részén kezdődik és az alsó végtagba sugárzik. Általában a fájdalom csak az egyik oldalt, a fenék egyik felét és az egyik lábát érinti. A fájdalom mellett egyéb tünetek is lehetségesek, például érzékszervi zavarok.
A lumboischialgiát meg kell különböztetni az isiásztól ("sciatica"): ez utóbbi az ülőideg izolált irritációjából ered. Ezzel szemben a lumboischialgia más idegekre is hatással van. Ezek olyan idegek, amelyek az ágyéki gerinc szintjén hagyják el a gerincvelőt.
Ezek az úgynevezett ágyéki idegek motoros részeikkel biztosítják többek között a csípőhajlítást és a térdnyújtást, valamint a farizmok működését. Ezen idegek érzékszervi részei érintést, hőmérsékletet és fájdalomingereket továbbítanak a hát alsó részéből és a lábak elülső részéből a központi idegrendszerbe.
Ha egy ideggyökér irritált vagy sérült, a fájdalom az ideggyökér által ellátott területeken jelentkezik. Így minden ideggyökhöz hozzá lehet rendelni a bőr bizonyos területeit, amelyeket ellát. Az orvosok ezeket dermatómáknak nevezik:
- Első ágyéki ideggyök, L1: derékfájás, amely előresugárzik az ágyékba.
- L2: alsó hátfájás, amely a comb elülső részébe sugárzik és az ágyék alatt halad át
- L3: alsó hátfájás, amely a comb elülső részébe sugárzik, és felülről kívülről befelé terjed a térd felett
- L4: alsó hátfájás, amely a comb elülső részébe sugárzik, és felülről kívülről átlósan a térdön át a lábszár belsejébe terjed
- L5: Fájdalom a hát alsó részén, amely a comb külső oldalán halad, és az alsó láb elejére sugárzik a lábfejbe
Ezenkívül a lumboischialgia esetenként érinti az izmokat (myasthenia). Például a betegeknek problémái vannak a lépcsőn mászni vagy az érintett lábon állni. Gyakran képtelenek lábujjakra vagy sarkukra állni.
Ezenkívül az orvos gyakran gyengült vagy kialudt reflexeket észlel. Ez érinti a patelláris ín reflexet, az Achilles-ín reflexet vagy az adductor reflexet.
Lumboischialgia: Hogyan kezelhető?
Ha lumboischialgia esetén sem bénulási tünetek, sem inkontinencia nem jelentkeznek, az orvos általában konzervatív kezelést javasol. Erre a célra elsősorban fájdalomterápiát és gyógytornát ír elő. A hatékony fájdalomterápia nagyon fontos a tünetek krónikussá válásának megelőzése érdekében.
Ha fertőzés okozza a lumboischialgiát, az orvos antibiotikumokat (baktériumok elleni) vagy vírusellenes (vírusok elleni) szereket ír fel.
Az akut lumboischialgia vizelet- és székletkontinencia zavarával sürgős műtétre ad okot!
Vizsgálatok és diagnózis
A pácienssel folytatott konzultáció során az orvos először felveszi a beteg kórtörténetét. Többek között a tünetek részletes leírását kéri, mióta fennállnak, változtak-e az idők folyamán.
Ezt fizikális vizsgálat követi. Például az orvos ellenőrzi az ízületek mozgékonyságát, az izomerőt és a reflexeket az érintett lábban.
Hosszan tartó panaszok vagy akut súlyos tünetek, mint bénulás, vizelet- és székletkontinencia zavarok esetén képalkotó vizsgálatok szükségesek. Leggyakrabban számítógépes tomográfiát (CT) és mágneses rezonancia képalkotást (MRI) alkalmaznak. Ezek a módszerek például használhatók porckorongsérv vagy csigolyatörés vizualizálására, mint a lumboischialgia okaira.
Okai és kockázati tényezők
A csigolyatest törések (baleset vagy csontritkulás miatt) vagy kopással összefüggő (degeneratív) elváltozások a csigolyaízületekben a lumboischialgia további lehetséges okai.
Egyéb lehetséges kiváltó okok a következők:
- Gyulladások, például spondylodiscitis (a csigolyaközi porckorong és a szomszédos csigolyatestek gyulladása), Lyme-kór vagy tályogok
- Vesekő
- Az idegeket nyomó térbeli elváltozások, például petefészekciszták vagy hasi aorta aneurizma
