8. Csuklás (Singultus): Okok és terápia

Rövid áttekintés

• Leírás: A csuklás (Singultus) egy hicksen, amely percenként 60-XNUMX alkalommal fordulhat elő.
• Oka: a rekeszizom rángatózó összehúzódása, ami hirtelen, mély belégzést eredményez zárt glotti mellett – a légzőlevegő visszaverődik, csukló hang hallatszik.
• Kiváltó okok: pl. alkohol, meleg vagy hideg ételek és italok, kapkodó étkezés, betegségek, mint gyulladások (gyomorban, nyelőcsőben, gégeben stb.), reflux betegség, fekélyek, daganatok.
• Mikor kell orvoshoz fordulni? Ha a csuklás hosszú ideig fennáll, vagy gyakran kiújul, keresse fel háziorvosát vagy háziorvosát, hogy kizárja a betegség okát.
• Diagnózis: Beteginterjú, fizikális vizsgálat, szükség esetén további vizsgálatok, pl. röntgen, bronchoscopia, vérvétel stb.
• Terápia: A legtöbb esetben a csuklás nem igényel kezelést, mert magától eltűnik. Ellenkező esetben az olyan tippek segíthetnek, mint a lélegzet visszatartása rövid ideig vagy a víz kis kortyokban való ivása. Krónikus csuklás esetén az orvos néha gyógyszert ír fel. Légzéstréning, viselkedésterápia és relaxációs technikák is hasznosak lehetnek.

Csuklás: okai és lehetséges betegségek

A rekeszizom ezen reflexéért a fő felelős a phrenicus ideg és a vagus agyideg, amelyek érzékenyen reagálnak bizonyos külső ingerekre. Ez lehet például túl meleg vagy túl hideg étel, túlságosan kapkodó lenyelés, alkohol vagy nikotin. Különböző betegségek azonban csuklást is kiválthatnak az előbb említett idegeken vagy közvetlenül a rekeszizomon keresztül.

Ha a csuklás két napnál tovább tart, krónikus csuklásnak nevezzük. Gyakran nem lehet azonosítani az okot.

A csuklás általános kiváltó okai

• kapkodó evés és nyelés
• nagyon tele a gyomor
• meleg vagy hideg ételeket vagy italokat
• szénsavas italok
• alkohol
• nikotin
• stressz, izgalom, feszültség vagy szorongás
• depresszió
• Terhesség, amikor az embrió a rekeszizomhoz nyomódik
• Hasi műtétek, amelyek irritálják vagy befolyásolják az idegeket
• gasztroszkópia, ami irritálja a gégét és az ott lévő idegeket
• egyes gyógyszerek, például érzéstelenítők, nyugtatók, kortizon készítmények vagy epilepszia elleni szerek

betegségek, mint a csuklás okai

• A gyomor-bél traktus gyulladása (gastroenteritis)
• Gasztritisz (a gyomor nyálkahártyájának gyulladása)
• Nyelőcsőgyulladás (nyelőcsőgyulladás)
• Gégegyulladás (gégegyulladás)
• Torokgyulladás (torokgyulladás)
• mellhártyagyulladás (a mellhártya gyulladása)
• Pericarditis (a szívzsák gyulladása)
• Agygyulladás (encephalitis)
• Meningitis (agygyulladás)

• Reflux betegség (krónikus gyomorégés)
• A rekeszizom károsodása (pl. hiatus hernia)
• Gyomorfekély
• Craniocerebrális trauma vagy agyvérzés, megnövekedett koponyaűri nyomás
• Pajzsmirigy túlműködés (pajzsmirigy túlműködés)
• Májbetegség
• Cukorbetegség vagy más anyagcsere-rendellenességek
• Szívroham
• ütés
• Veseelégtelenség vagy veseelégtelenség
• sclerosis multiplex
• Nyelőcső-, gyomor-, tüdő-, prosztata-, agydaganat vagy a fülben vagy a torokban
• megnagyobbodott nyirokcsomók (has/mell)

Csuklás gyermekeknél

A csuklás nem csak a felnőtteket érinti: a csecsemők és a kisgyermekek is csuklhatnak. Valójában gyakran gyakrabban teszik ezt, mint a tinédzserek és a felnőttek. Még az anyaméhben is előfordulhat csuklás a születendő babáknál, amit az anyák néha éreznek.

Mi segít a csuklás ellen?

A csuklás általában magától elmúlik. Rengeteg tanács található, mit tehetsz magad, ha csuklásod van: igyál egy pohár vizet, tegyél a szádba egy kanál cukros ecetet, és lassan nyeld le, vagy hagyd magad megijedni – tippek és házi gyógymódok csuklás ellen olyan változatosak, mint amennyire kalandvágyók. És szinte mindegyiknek hiányzik a tudományos alapja. Ennek ellenére segíthetnek a légzés megnyugtatásában és a feszült rekeszizom fellazításában.

Például, ha kis kortyokban iszik egy pohár vizet, automatikusan visszatartja a lélegzetét. Ugyanez vonatkozik a cukros ecetre is, amely a nyelven megolvad, és lassan lenyeli. A csuklás elleni további tippek közé tartozik a nyelv kinyújtása vagy néhány lélegzetvételre való visszagörgetés. Ez biztosítja, hogy a légzés inkább a hason keresztül történjen, és nyugodtabbá válik. A membránban lévő görcs feloldható.

A csuklás ellen néha segít az úgynevezett Vasalva módszer, amely a fülre nehezedő nyomástól is megszabadul: Fogja meg az orrát, csukja be a száját, majd feszítse meg a légzőizmokat, mintha kilégzést végezne. A nyomás hatására a dobhártya kidudorodik, és összenyomja a mellüreget. Tartsa fenn ezt a nyomást körülbelül 15-XNUMX másodpercig. Ismételten ne vigyük túlzásba a nyomást és a gyakorlat időtartamát.

Ha gyakran csuklással reagál a hideg, forró vagy fűszeres ételekre és italokra, nem feltétlenül kell teljesen lemondania róluk. Ehelyett fokozottan ügyeljen arra, hogy evés-ivás közben nyugodtan és egyenletesen lélegezzen. Ezen kívül nyugodtan és egyenesen kell ülnie.

Mi segít a krónikus csuklás ellen?

Egyes betegeken bizonyos epilepsziás rohamok elleni gyógyszerek (antiepileptikumok), például gabapentin vagy karbamazepin is segíthetnek. A csuklás okától függően az orvos javasolhat például nyugtatókat, neuroleptikumokat vagy kannabiszkészítményeket is.

Az azonosítható ok nélküli krónikus csuklás (idiopátiás csuklás) bizonyos mértékig gyógyszeres kezeléssel is kezelhető.

A gyógyszeres kezelés alternatívájaként vagy kiegészítéseként légzéstréning vagy viselkedésterápia segíthet. Ezeken a tanfolyamokon a szenvedők megtanulják a csuklás megelőzését és az esetleges csuklás eloszlatását. Különböző relaxációs technikák is ugyanezt a célt szolgálják, segítve a kontrollálhatatlan rekeszizom megnyugtatását.

Csuklás: Mikor kell orvoshoz fordulni?

Azonnal hívjunk sürgősségi orvost, ha a csukláson kívül más tünetek is jelentkeznek, mint például fejfájás, látászavarok, beszédzavarok, bénulás, hányinger vagy szédülés. Akkor ez agyvérzés lehet, amit azonnal kezelni kell!

Csuklás: Mit csinál az orvos?

A krónikus vagy gyakori csuklás esetén a háziorvos vagy a háziorvos az első kiindulópont. Először a beteginterjún (anamnézis) keresztül kap részletesebb képet a tünetekről és a lehetséges okokról. A lehetséges kérdések a következők:

• Mikor jelentkezett a csuklás?
• Mennyi ideig tartott, vagy milyen gyorsan tért vissza?
• Hogyan élte meg a csuklást, mennyire volt heves a csuklás?
• Neked is böfögni kellett?
• Eszedbe jut a szingultus gyakori kiváltó okai, mint például a hideg ételek, a kapkodó étkezés, az alkohol vagy a cigaretta?
• Jelenleg stresszben vagy más pszichés zavarban szenved?
• Szed valamilyen gyógyszert? Ha igen, melyiket és milyen gyakran?

Ez néha már gyanút ad, hogy mi váltja ki a csuklást. A diagnózis megerősítésére az orvos további vizsgálatokat végezhet, vagy szakorvoshoz, például belgyógyászhoz, gasztroenterológushoz, neurológushoz vagy endokrinológushoz utalhatja a beteget. A további vizsgálatok a betegség konkrét gyanújától függenek. Többek között a következők jöhetnek szóba:

• pH mérés vagy próbaterápia savgátlókkal, ha reflux gyanúja merül fel
• Esophagoscopia és gasztroszkópia, többek között a reflux betegség vagy a gyomorfekély kizárására.
• A nyak és a has ultrahang vizsgálata
• A mellkas és a has röntgenfelvétele
• Légzésfunkciós teszt a légzőizmok és különösen a rekeszizom rendellenességeinek kimutatására, valamint a tüdő aktivitásának ellenőrzésére
• Bronchoszkópia (a hörgők vizsgálata)
• Vérvizsgálat a gyulladásos markerek és az esetleges hiányosságok kimutatására
• Elektrokardiográfia (EKG) és szív ultrahang (echokardiográfia), ha a szív érintett lehet
• Számítógépes tomográfia (CT) a nyak és a mellkas területén
• Az ideg- vagy agyhártyagyulladás gyanúja esetén a cerebrospinális folyadék mintavétele (lumbalpunkció)
• Mágneses rezonancia képalkotás (MRI) vagy számítógépes tomográfia (CT) idegkárosodás gyanúja esetén
• Az erek ultrahangvizsgálata (Doppler ultrahang) esetleges szívinfarktus vagy szélütés esetén

Ha a csuklás okát nem találják, az orvos idiopátiás krónikus csuklásról beszél. Ez azonban meglehetősen ritka.