Az ureteroszkópia ureteroszkópiára utal. Diagnosztikai és terápiás célokra egyaránt alkalmas.
Mi az ureteroszkópia?
A legtöbb esetben ureteroszkópiát végeznek a vizeletkövek eltávolítására ill vese kövek. Az ureteroszkópiát ureteroszkópiának is nevezik. Amikor az vesemedence értékelik is, az orvosok ureterorenoszkópiának nevezik. A. Urológiai értékelésére szolgál húgyvezeték és az urológia egyik rutinszerű orvosi eljárása. Az ureteroszkópia endoszkópos eljárás. Így az ureteroszkópiához különböző endoszkópokat használnak. A speciális ureteroszkópok hajlékonyak, félmerevek vagy merevek. A keskeny orvosi műszerek átmérője 2 és 4 milliméter között van. Ezenkívül az endoszkópok rendelkeznek működő csatornával, öntözőcsatornával és fényvezetővel, optikával együtt. A félmerev mini-ureteroszkópokat különösen alkalmasnak tartják ureteroszkópiára.
Funkció, hatás és célok
Az ureteroszkópia diagnosztikai célokra, valamint terápia. A legtöbb esetben ureteroszkópiát végeznek a vizeletkövek eltávolítására ill vese kövek. ESWL (testen kívüli kő) törmelék sokk hullám litotripszia) ureteroszkópiával is eltávolítják a szervezetből. Diagnosztikailag az ureteroszkópia akkor hasznos, ha a páciens az ureter szűkületében szenved, vagy a vesemedence daganatok és az ureter daganatok kizárására szolgál. Az ureteroszkópia indikációi közé tartozik az endourológiai vizeletkő terápia, szövetminta vétele szövettani vizsgálathoz, vizeletminta vagy öblítőfolyadék felvétele a citológiai vizsgálat elvégzéséhez, valamint a húgycső területén és a vese-medenceüreg rendszerében lévő pontatlan tömegek tisztázása. További lehetséges alkalmazások közé tartozik az ureter és vesemedence szűkületének kezelése, a felső húgyúti traktus tisztázatlan vérzésének tisztázása, valamint a húgycső és a vesemedence üregében található felületi daganatok helyi kezelése. Az ureteroszkópia megkezdése előtt a beteget általánosnak adják kábító. Az eljárást általában fekvőbetegként, de járóbetegként is elvégezhetjük. Az ureteroszkópia elvégzéséhez merev vagy rugalmas endoszkópot vezetnek be az húgyvezeték keresztül húgycső és vizelet hólyag. Ezen eljárás során a kezelőorvosnak mindig vizuális kontrollja van egy csatlakoztatott monitoron keresztül. Röntgen az ellenőrzést is általában végrehajtják. Ily módon az orvos hozzáférhet az összes fontos képinformációhoz a minimálisan invazív eljárás során. Az ureteroszkópiát általában tapasztalt urológus végzi. Bizonyos esetekben szükség lehet a húgyvezeték. Ezenkívül gyakran hasznos kontrasztanyagot injektálni. Ez lehetővé teszi az ureterális terület jobb tájékozódását. Ezzel a módszerrel az akadályok is könnyen azonosíthatók. Ha a vizelet hólyag nem adható át, ami a nagyítás miatt lehet prosztata, a hasfalon keresztül szúrják át, hogy hozzáférést teremtsenek. A vizsgálat végén az urológus ureterot helyez be stent. Komplikációk hiányában a sínt 48 óra elteltével eltávolítják. Az ureteroszkópiák többségének célja a meglévő húgycsőkövek eltávolítása ill vese köveket a testből. Vesekő az összes férfi beteg körülbelül 15 százalékát és az összes nő 5-10 százalékát érinti. Ha a kövek vezet a húgyúti elzáródásig, ez jelentős fájdalom. Normális esetben a kövek természetes úton távoznak a szervezetből. Ha azonban ez nem történik meg, ureteroszkópiára van szükség ezek eltávolításához. Az ureteroszkópia jellemző indikációi az átlagosnál nagyobb kövek, amelyek az ureterben vagy a vizelet stasisában a vese irányába ragadtak. Az ureteroszkóp behelyezése után a blokkoló követ kisebb darabokra törik. A sokk erre a célra általában hullámgeneráló lézert használnak. Az ureteroszkóp részét képező apró megfogó csipesszel eltávolítják a keletkező kisebb kőtöredékeket az ureterből. A vese- vagy vizeletkövek összetörésével és eltávolításával a beteg visszanyeri a mentességet fájdalom.
Kockázatok, mellékhatások és veszélyek
Esetenként az ureteroszkópia is társulhat bizonyos kockázatokkal. Azonban olyan komplikációk, mint a fertőzés, hegesedő ureter szűkület vagy az ureter sérülése nagyon ritkán fordul elő. Egyéb szövődmények lehetnek láz, az ureter perforációja vagy az ureter avulziója. A szűkület (szűkület) kialakulását szintén elképzelhetőnek tartják, amelyet viszont kezelni kell. Fontos, hogy az orvos teljes körű tájékoztatást kapjon a lehetséges szövődményekről és mellékhatásokról. Továbbá vannak bizonyos ellenjavallatok. Például ureteroszkópiát nem szabad elvégezni, ha a beteg szenved vér alvadási rendellenességek vagy a húgyúti fertőzés. Ezeket az ellenjavallatokat előzetes vizsgálattal lehet azonosítani. Egy másik ellenjavallat az átjutás akadályainak jelenléte, amely szűkületet is magában foglalhat. Ekkor kerülni kell az endoszkóppal történő kezelést az elképzelhető szövődmények miatt. Az ureteroszkópia elvégzése után a beteget egy ideig megfigyelik. Ez akkor is érvényes, ha az eljárást ambulánsan végzik. Az ureteroszkópia napján szonográfia (ultrahang vizsgálat) és egy Röntgen elő vannak adva. A kövek teljes eltávolítását ellenőrizzük. A kövek újbóli kialakulásának megakadályozása érdekében a páciensnek naponta több mint 2.5 liter folyadékot kell innia és rengeteget kell mozognia. Az ivás az öblítést is segíti csíra amelyeket a vizeletbe vittek hólyag ki a testből. Ha az ureteroszkópia után váratlan mellékhatások jelentkeznek, például súlyosak fájdalom, láz, vizelet-visszatartás vagy vérzés esetén azonnal forduljon orvoshoz. Az ureteroszkópia utáni nyomon követést szigorúan be kell tartani.
