Rövid áttekintés
- Kezelés: Súlyosságtól függően gombaellenes szerek (antimikotikumok) alkalmazásra vagy lenyelésre, szájhigiénés intézkedések
- Tünetek: fehér, lehúzható bevonatok az arc nyálkahártyáján, a nyelven vagy a szájpadláson, kipirosodott, égő nyelv, ízérzési zavarok
- Okok és kockázati tényezők: Élesztőgomba fertőzés (Candida albicans), csecsemők fertőzésveszélyének növekedése, műfogsort viselők, szájhigiénia hiánya, betegség miatti legyengült immunrendszer, bizonyos gyógyszerek (antibiotikumok, kortizon) szedése
- A betegség lefolyása és prognózisa: Megfelelő kezelés mellett a szájpenész rövid időn belül meggyógyul. Gyenge immunrendszerű embereknél szövődmények léphetnek fel.
- Diagnózis: Jellemző megjelenés alapján, mintavétel az érintett területről és kórokozó kimutatás gombakultúrával
- Megelőzés: Gondos szájhigiénia, higiénia a csecsemőgondozásban, alapbetegségek kezelése
Mi az a szájpenész?
A szájpenész egy gombás fertőzés a szájban. A szájpenész viszonylag gyakori újszülötteknél és csecsemőknél. A felnőttek szájpenésze gyakrabban érinti az időseket és bizonyos alapbetegségben (pl. diabetes mellitus vagy HIV) szenvedőket.
A szájpenész bizonyos gyógyszerek (pl. antibiotikumok, kortizon) bevétele után is előfordulhat.
Nincs megbízható információ a szájpenész lappangási időszakáról (a fertőzéstől a tünetek megjelenéséig eltelt idő). A gombák egészséges bőrön is előfordulnak. Az, hogy bekövetkezik-e fertőzés, attól függ, hogy az immunrendszer képes-e leküzdeni az élesztőgombák túlzott szaporodását.
Hogyan kezelik a szájpenészt?
A szájpenész kezelésére az orvos gombák ellen ható gyógyszereket, úgynevezett antimikotikumokat ír fel. Enyhe szájpenész esetén általában elegendő a helyi szerek. Kaphatók például pasztilla, belsőleges gél, oldat vagy szuszpenzió (pipettával folyékony) formájában.
A szájpenész elleni gyógyszer gyakran amfotericin B-t, nystatint vagy az úgynevezett azolok csoportjába tartozó hatóanyagokat tartalmaz. Ha a szájpenész nem múlik el helyi kezeléssel, vagy ha fennáll annak a gyanúja, hogy a szájpenész átterjedt más szervekre (például a nyelőcsőre vagy a belekre), az orvos gombaellenes gyógyszert ír fel.
A szájpenész kezelése során fontos, hogy tartsa be a kezelés időtartamát. Szájrigó esetén is érdemes odafigyelni a gondos szájhigiéniára. Ha csecsemőjének szájpenésze van, cserélje ki az összes cumit, cumiscumit és játékot, például foggyűrűt, vagy alaposan sterilizálja (pl. forrázással).
Melyik orvos kezeli a szájpenészt?
Ha egy felnőttnél felmerül a szájüregi candidiasis gyanúja, a háziorvos, fogorvos vagy bőrgyógyász a megfelelő személy, akivel kapcsolatba kell lépni. A gyermekorvos kezeli a szájpenészt csecsemőknél vagy kisgyermekeknél.
Szájpenész: milyen házi gyógymódok segítenek?
Egyes útmutatók azt állítják, hogy a háztartási gyógymódok, például a szódabikarbóna, az almaecet vagy a fokhagyma segíthetnek a szájpenész ellen. Erre azonban nincs tudományos bizonyíték. Az otthoni gyógymódok nem ajánlottak egyetlen kezelésként sem felnőttek, sem csecsemők szájpenésze esetén.
Az otthoni jogorvoslatoknak megvannak a határai. Ha a tünetek huzamosabb ideig fennállnak, nem enyhülnek vagy éppen súlyosbodnak, mindig orvoshoz kell fordulni.
Szintén nincs tudományos bizonyíték a szájpenész homeopátiával történő kezelésének előnyeire.
Mik a szájpenész tünetei?
Elvileg a szájpenész tünetei a száj különböző helyein jelentkezhetnek. A szájpenész jelei a nyelven, az ajkakon, a szájpadláson vagy a száj sarkában találhatók.
A szájpenész különböző formái vannak:
Pseudomembranosus candidiasis
A szájpenész ezen formájának klasszikus tünetei az erősen kipirosodott szájnyálkahártyák, amelyeken fehér foltok találhatók. Kezdetben ezek a foltok kicsi, tejfehér foltoknak tűnnek.
Gyakran megtalálhatók a következő helyeken:
- Szájpadlás
- A nyelv alatt (nyelv gomba)
A szájpenész tünetei időnként az ínyt is érintik, különösen, ha a gombák megtelepednek a fogsor alatt.
A kicsi, fehér lepedék általában könnyen letörölhető. Egy vörös, fényes folt jelenik meg alattuk. Ahogy haladnak előre, a foltok szaporodnak és megnagyobbodnak, néha nagyobb fehér foltokká egyesülnek. Amikor ezeket eltávolítják, az alatta lévő bőr enyhén vérezni kezd.
Néha a szájpenész átterjed a torokban és a nyelőcsőben.
Ezenkívül a szájpenész ezen formája néha a következő tüneteket váltja ki:
- „Szőrösödés” és szárazság érzése a szájban
- Megnövekedett szomjúság
- Ízlelési zavarok (esetleg fémes íz)
- Rossz lehelet
- Égő érzés a száj nyálkahártyáján
Sok esetben azonban ezek a tünetek egyáltalán nem jelentkeznek, amikor a szájpenész még korai stádiumban van. A csecsemők szájpenészének jele néha az, hogy már nem akarnak inni. Amikor az élesztőgomba a szájban elterjed, gombás lepedék jelenhet meg a baba ajkán vagy a száj sarkában.
Akut erythemás candidiasis
Ez a szájüregi candidiasis főként antibiotikum-terápia vagy HIV-fertőzés során alakul ki. Gyakran előfordul pszeudomembranosus candidiasis következtében.
Hiperplasztikus candidiasis
Krónikus hiperpláziás candidiasis (más néven Candida leukopathia) esetén a nyálkahártyán és a nyelven vörös szélű, tapadó fehér bevonatok találhatók, amelyeket nem lehet könnyen eltávolítani. A szájpenész ezen formája gyakrabban fordul elő immunrendszeri rendellenességekkel küzdő embereknél, és néha hónapokig vagy évekig is fennáll.
Mi az oka a szájpenésznek?
A szájpenész oka általában a Candida albicans, az élesztők családjába tartozó, széles körben elterjedt gomba által okozott fertőzés. Az egészséges emberek körülbelül 50 százalékánál kimutatható a szájüregben. Gyakran megtalálható a belekben és a különböző nyálkahártyákon is.
Ez a normális kolonizáció időnként úgynevezett opportunista fertőzéssé fejlődik legyengült immunrendszerű embereknél: a gombák kihasználják az immunrendszer egy rését, és gyorsan szaporodni kezdenek. Ezért jellemző a szájpenész az újszülötteknél és a csecsemőknél, akiknek még nincs erős immunrendszerük.
A foghiányos és fogsoros idősek szintén veszélyben vannak.
A Candida albicans mellett más élesztőgombák, mint például a Candida tropicalis (talajban, ürülékben, halakon, kefirben és joghurtban található) és a Candida stellatoidea ritka esetekben szájpenészt okoznak.
A szájpenész fertőző
A szájpenészben szenvedő újszülöttek általában már születésükkor megfertőződtek – az anyánál esetleg észrevétlen hüvelygomba révén. A gomba a baba szájában általában az élet első napjaiban jelenik meg. Az idősebb csecsemők például olyan cumikon keresztül fertőződnek meg, amelyek érintkezésbe kerültek a gondozó nyálával.
A szoptatás során a gyermek néha megfertőződik az anya mellbimbóján szájpenészrel. A pelenka bőrgyulladásban szenvedő csecsemőknél az élesztőgombák néha a pelenka területéről érik el a gyermek száját a pelenkázás során. Ezért különösen fontos a higiénia a babaápolásban (kézmosás, friss pelenkázószőnyeg).
Kockázati tényezők
Szinte mindenki találkozik élete során valamilyen ponton a Candida albicans-szal, de a fertőzés csak bizonyos körülmények között tör ki. A nagyon fiatal és nagyon idős kor mellett a szájpenész egyéb kockázati tényezői közé tartozik
- HIV-fertőzés és AIDS-betegség
- Diabetes mellitus
- Rák (pl. leukémia, Hodgkin-kór)
- Akut fertőző betegségek (pl. tüdőgyulladás)
- Tápanyaghiányok (pl. vashiány, B-vitamin-hiány)
- Csökkent nyáltermelés
- Nikotin fogyasztás
- Fogsorok és egyéb fogpótlások
- Rossz szájhigiénia
Mennyi ideig tart a gyógyulás?
Normális esetben a szájpenész gyógyulása és kezelése nem tart tovább nyolc-tíz napnál. Az előfeltétel a szájüregi candidiasis következetes kezelése megfelelő gyógyszeres kezeléssel. A tünetek gyakran enyhülnek a kezelés első néhány napja alatt.
Ritka esetekben azonban a szájban lévő gomba továbbra is fennáll, és újra és újra visszatér. Ilyenkor az orvos néha erősebb gombaellenes szert ír fel, amely az emésztőrendszer többi részén is hatásos – különösen a belekben. Általában még a makacs szájpenész is kontrollálható ezzel.
Kezelés nélkül a szájpenész nem múlik el, és tovább terjedhet. Ez szövődményekhez vezethet, különösen a legyengült immunrendszerű embereknél.
Hogyan diagnosztizálja az orvos a szájpenészt?
A szájpenészt fogorvos, gyermekorvos, bőrgyógyász vagy háziorvos diagnosztizálja. Az orvos először kórtörténetet vesz fel az érintett személytől vagy a baba gondozójától. Az orvos rákérdez a tünetekre, a korábbi betegségekre, vagy arra, hogy a beteg szed-e valamilyen gyógyszert.
Ha a szájban lévő gomba atipikusnak tűnik, további vizsgálatra van szükség a diagnózis felállításához. Ezután érdemes tampont venni az érintett nyálkahártyáról. Ez lehetővé teszi a kórokozók mikroszkóp alatt történő kimutatását.
Szájpenész esetén a Candida gomba elleni antitesteket vérvizsgálattal találják meg. Vérvizsgálat azonban csak kivételes esetekben szükséges a diagnózishoz.
Hogyan előzhető meg a szájpenész?
Számos intézkedést lehet tenni a szájpenész megelőzésére – mind a felnőttek, mind a gyermekek megóvása érdekében a szájpenésztől:
- A higiénia különösen fontos a csecsemők és kisgyermekek szájpenészének megelőzésére. Rendszeresen tisztítsa meg a cumit, cumikat és fogzási játékokat, és tartózkodjon például attól, hogy a leejtett cumit saját nyállal „tisztítson”.
- Ha fogsort visel, győződjön meg arról, hogy megfelelően illeszkedik. Minden étkezés után alaposan tisztítsa meg őket, és általában gondos szájhigiéniát gyakoroljon a szájpenész megelőzése érdekében.
- Ha immunhiányos, és ismételten szájpenész alakul ki a szájában, néha tanácsos napi gombaellenes gyógyszert alkalmazni megelőzésként. Ezt mindenképpen beszélje meg orvosával.
- A nagyon beteg és idős, mesterségesen táplált betegeknél általában alacsony a nyáláramlás, ami azt jelenti, hogy a baktériumok és gombák gyorsan szaporodnak a szájban. A gondozók ezért rendszeresen nedvesítik meg az érintettek száját.
