A Rolfing kiegészítő gyógyszer kötőszöveti Ida Rolf biokémikus által végzett kezelés, amely a testet a gravitáció szerint igazítja a függőleges vonal ideáljához. A terápia panaszok, például vissza fájdalom. Ellenjavallatok merülnek fel például implantátumok, gyulladás vagy nyitva sebek.
Mi az a Rolfing?
A rolfing az egyéni karosszéria egy olyan formája, amely a fasciás hálózaton hat, hogy összehangolja a testet a függőleges vonal ideáljával. A fasciális hálózat a kötőszöveti. Átjárják az egész testet, mint a feszültség összekötő hálózatát. A rolfing az egyéni karosszéria olyan formája, amely a fasciás hálózaton hat, és így a testet a függőleges vonal ideáljához kívánja igazítani. A kiegészítő kezelés védjegyes és kapcsolódik a strukturális integrációhoz. A Rolfing alapítóját Ida Rolf amerikai biokémikusnak tartják, aki az 1970-es években kidolgozta elméleteit a strukturális integrációról. Az első gondolatok a Rolfingról az 1950-es évekig nyúlnak vissza, és Ida Rolf Rolf Intézetében, Boulderben, az Egyesült Államokban tanultak. A Rolfing alapgondolata az a feltételezés, hogy a testnek kevesebb energiára van szüksége, amint egy függőleges vonalhoz igazodik. Rolf szerint a test fenntartása szempontjából nem az izmok, hanem a fasciák a fontosak. Spekulációi szerint a kötőszöveti keményedéssel reagál a mindennapi stresszekre és sérülésekre. A Rolfing célja, hogy manuálisan oldja fel ezt a keményedést, és ezáltal hosszú távon javítsa a testtartást.
Funkció, hatás és célok
A testnek kevesebb energiára van szüksége az egyenesítéshez, annál közelebb vannak az egyes testrészek a függőleges vonal ideáljához. Ez a feltételezés képezi a Rolfing alapját. Hosszan tartó feszültség és a trauma következtében a fasciák megváltoznak. A szövetben található megerősítések és edzések rögzítik a rossz testtartást, és így korlátozzák az érintett személy mobilitását. Az egyes testrészek tehát már nincsenek összhangban a függőleges vonal ideáljával. Ida Rolf szerint a Rolfing célja, hogy hosszú távon javítsa a testtartást a fasciák kézi kezelésével, és hogy a testrészeket ismét közelebb hozza a függőleges vonalhoz. Ennek eredményeként kevesebb energiára van szükség a test kiegyenesítéséhez. A rolfing nemcsak orvosi problémákat céloz meg, hanem a testet a gravitációnak megfelelően alakítja át. A kezelés kezdetén van egy diagnózis, amelynek során a kötőszövet tapintásra kerül. A keményedések és feszültségek az ily módon detektált Rolfer lassú és kézi nyomással engedi fel az érintett kötőszövetet. A testrégiótól és a keményedés mélységétől függően a terapeuták az ujjbegyeiket, a csuklójukat, a tenyerüket vagy a könyöküket oldják fel. A mozgáselemeket, az észlelési tényezőket és a gravitációs orientációs elemeket a program tartalmazza terápia mint kiegészítő elemek. Ezenkívül a pszichoszociális tényezők szerepet játszhatnak a Rolfingban. Leggyakrabban a Rolfingot megelőzés céljából végzik Egészség gondoskodás. Optimalizálja a testtartást és szabadabb mozgást hoz létre. Tényleges terápiaként a módszert néha myofascialis diszfunkcióra és krónikus betegségre alkalmazzák fájdalom körülmények vagy rossz testtartás. A traumából eredő strukturális fasciális változások szintén jelzéseket jelenthetnek a Rolfing-kezelésre. Általában tíz, egyenként 50-90 perces ülésszak van, amely körülbelül három hónapos időszakot ölel fel. Minden terápia elején a terapeuta elemzi a páciens testtartását és felméri a fasciás struktúrát járás közben és állva. A kézi kezelés egy kanapén történik. A manuális terápia a mozgáselemek követik, amelyek beépülnek az ülésbe, az állásba vagy a járásba. Az összes mindennapi helyzet optimalizálása mellett a Rolfer a pácienssel együttműködve gazdaságosabb mozgási lehetőségeket fejleszt ki a mindennapi használatra.
Kockázatok, mellékhatások és veszélyek
A rolfing okozhat fájdalom a kötőszövetben a kezelés alatt és röviddel azután. Azonban a fájdalom általában órákon belül megoldódik. Bizonyos körülmények között a Rolfing kezelések inkább károsak, mint előnyösek Egészség. Akut gyulladásos betegségek és aneurysma vagy akut érhártyagyulladáspéldául ellenjavallatoknak tekintik. Ugyanez vonatkozik a rosszul meggyógyultakra is sebek.csontritkulás a betegeknek és a terhes nőknek is kerülniük kell a kezelést. Az sem terápia alkalmas rák betegek, érelmeszesedés betegek vagy mentális betegségben szenvedők. Hosszú távon is óvatosság szükséges kortizon kezelések, csontos eredetű mozgáshiány, gyulladásos reuma és degeneratív izombetegségek. Egyéb elképzelhető ellenjavallatok a közelmúltban bekövetkezett traumák, sérvkorongok és szívbetegségek. Jelentős szövődményeket figyeltek meg a múltban a implantátumok, mivel a beültetett elemek megcsúszhatnak a terápia során. A Rolfing hatékonysága továbbra is ellentmondásos. Azonban egy klinikai vizsgálat a krónikus hátfájás a betegek most a mindennapi korlátok csökkentését javasolják. Ezen tanulmányok eredményein kívül Rolfingról eddig csak terepi jelentések és kis jelentőségű kis tanulmányok készültek. Ez a kapcsolat mindenekelőtt lehetővé teszi Egészség a biztosítótársaságok erős kritikát gyakorolnak a módszerrel kapcsolatban. A hiányzó bizonyítékok miatt a német és az osztrák egészségbiztosítások nem vállalják a Rolfing-kezelések eddigi költségeit. Mivel a Rolfing nem szerepel a Hufeland könyvtárban, és így nem tartozik az elismert természetes gyógyítási módszerek közé, a magán egészségbiztosítások sem kötelesek fedezni a költségeket. Magán kiegészítő biztosítások megtérítik a költségek egy részét, legalábbis Ausztriában. Svájc az egyetlen német ajkú ország, amely már elismert terápiás módszerként kezeli a Rolfingot, és a kiegészítő gyógyszert is kezeli. Ezért a svájci kiegészítő biztosítások a terápia költségeinek jelentős részét fedezik.
