A pszichiáterek olyan mentális betegségeket kezelnek, mint pl pszichózis és a depresszió. Ennek során megkülönböztetik őket a pszichológusoktól azáltal, hogy engedélyezik a gyógyszerek felírását. Továbbá, pszichoterápia egyfajta kezelés a pszichiáter.
Mi az a pszichiáter?
A pszichiáterek olyan mentális betegségeket kezelnek, mint pl pszichózis és a depresszió. Ennek során a pszichológusoktól megkülönbözteti őket a gyógyszerek felírásának jogkörétől. A pszichiáterek a mentális („pszichológiai”) rendellenességek szakemberei. A klinikai pszichológiában aktív szakemberek fekvőbeteg-ellátásban vannak, míg az orvosi pszichológia túlnyomórészt a járóbeteg-ellátáson alapszik. Az elöregedő társadalomban egyre fontosabbá válik a gerontológiai pszichiátria, amely az idősek sajátos mentális betegségeivel foglalkozik. Magasan specializált pszichiáterek dolgoznak a gyermek- és serdülőkori pszichiátria területén is. A pszichopatológusok meghatározott klinikai képeket kutatnak és azonosítanak, míg a farmakopszichiátria a gyógyszerek működésére összpontosít. Az alapvető neurológiai kutatások egyik megközelítése a biológiai pszichiátria. Az igazságügyi pszichiátria különleges társadalmi felelősséggel tartozik. A képzés a pszichiáter az orvostudomány tanulmányozásával kezdődik. Az engedély megszerzése után négyéves klinikai rezidenciát teljesít, majd a pszichiáter.
Kezelések
A pszichiáterek rengeteg klinikai képpel szembesülnek. Klinikailag relevánsak gyakran a betegek skizofrénia. Ennek az alapbetegségnek az akut epizódjai súlyosakkal járnak pszichózis. Az egyértelmű tünetek a téveszmék és hallucinációk. A betegek gyakran hallanak olyan hangokat, amelyek parancsot adnak nekik, és abszolút cselekvéseket hajtanak végre. A pszichiáternek fel kell írnia pszichotróp gyógyszerek ezekben a súlyos esetekben. Depresszió egy másik gyakori mentális betegségek ennek sokféle formája lehet. A módszerek pszichoterápia a pszichoanalízis pedig a sikeres kezelés lehetőségeit kínálja itt. Ezt kísérve a pszichiáter általában fel is írja antidepresszánsok. A pszichiáterek figyelembe veszik skizofrénia és a depresszió túlnyomórészt genetikai. A személyiségzavarok nagyobb valószínűséggel a társadalmi tényezők miatt következnek be. Borderline szindróma, amely rendkívüli érzelmi labilitással társul, súlyos rendellenességként ismert. A zavart önérzékelés és önsérülések a rendellenesség jellemző jellemzői. A személyiségzavarokat elsősorban pszichoterápiás technikákkal kezelik. Gyógyszeres támogatásra legfeljebb akkor van szükség, ha a betegség másodlagos vagy egyidejű tünetei („komorbiditás”) jelentkeznek. A pszichiáterek számára gyakran nehéz megkülönböztetni a kényszer tüneteit és más szindrómákat. Ez különösen igaz, mert a kényszerek gyakran együtt jelentkeznek szorongási rendellenességek („Fóbiák”). A pszichoterápiás megközelítések az elmúlt években jó előrelépést jelentettek a kényszerek és a szorongás terén. A szenvedélybetegségek kezelése a pszichiáterek feladata is. Méregtelenítés gyógyszeres kezeléssel mindig megelőzi pszichoterápia. Étkezési rendellenességek, mint pl étvágytalanság or bulimia általában addiktív rendellenességek közé sorolják. Ezért ezeket a viselkedési rendellenességeket a pszichiáter is kezeli.
Diagnosztikai és vizsgálati módszerek
A pszichiáterek a legtöbb mentális rendellenességet a beteginterjú alapján diagnosztizálják. Ebben a „feltárásban” egy tapasztalt pszichiáter regisztrálja társa általános viselkedését is. Önmagában a testbeszéd sokat elárulhat, mert az arckifejezések és a gesztusok betekintést engednek a lélek életébe is. Ily módon még a kis hazugságok is leleplezhetők, például az elfogyasztott függőséget okozó anyagok mennyiségéről. A beteginterjú első nyomai gyanút adnak, amelyeket szabványosított kérdőívekkel kell alátámasztani. Ezeket a módszertani kérdőíveket feleletválasztós tesztekhez hasonlóan tervezték, és statisztikailag értékelik a pontszámok alapján. Gyakran a pszichiátert segíti a rokonokkal való beszélgetés is, mert az ön- és mások észlelése jelentősen eltérhet. Pszichiátriai betegségek esetén ez még nagyobb mértékben érvényes. A pszichiáternek néhány beteget hosszabb ideig kell megfigyelnie a kórházban a gyakran nehéz diagnózis felállítása érdekében. Itt az ápolócsoport nélkülözhetetlen segítséget nyújt az orvosnak. Sok pszichés rendellenesség esetén a pszichiáternek ki kell zárnia a testi betegségeket. Ezért vér elemzi és Röntgen a pszichiáterek munkájában is nélkülözhetetlenek a logikai eljárások, valamint az EKG és különösen az EEG.
Mire kell figyelnie a betegnek?
A pszichiáterek és a betegek partnerként működnek együtt a kezelésben. Ezért bizalmi kapcsolatra van szükség. Ha a beteg járóbeteg-kezelésre törekszik, a legjobb, ha az alapellátást kezelő orvosától kérdezi, hogy a magánrendelőben melyik pszichiáter van a legalkalmasabb. Ennek oka, hogy a pszichiátria területén széles körű specializáció van. A pszichiáterrel folytatott első beszélgetés során a beteg általában gyorsan érzi, hogy a személyes kapcsolat „helyes”-e. Figyelni kell azonban arra, hogy a pszichiáter diagnosztizálja-e a kiütéseket, vagy könnyedén írja-e fel a gyógyszert. Ez azért van, mert néhány pszichotróp gyógyszereka maguk részéről a függőség veszélyét is magában hordozza. Különösen azonnali erős nyugtatók felírása (benzodiazepinek) általában nem felelős megközelítés a pszichiáter részéről.
