A motiváció cselekvésre készteti az embereket, és mentális és érzelmi energiát ad nekik az ötletek megvalósításához. Az emberi döntéshozatal és a végrehajtás szerves része. Ezért az interperszonálist is befolyásolja kölcsönhatások és nagyobb embercsoportok kialakulása.
Mi a motiváció?
A motiváció cselekvésre készteti az embereket, és mentális és érzelmi energiát ad nekik az ötletek megvalósításához. A motiváció kifejezés két jelentést tartalmaz. Az emberi cselekvéshez kapcsolódó oksági összefüggésben a motiváció a motívumot jelenti. Ezek a motívumok vagy motívumok együttesen alkotják a cselekvés vagy a gondolkodásmód motivációját. Ezenkívül a motiváció kifejezés magában foglalja az emberi érzelmi állapotokat, például az ösztönzést, a lendületet, a fegyelmet és a cselekvési kedvet. A motiváció itt áll az adott vagy az akcióra való felkészültség fokán. Ez a felkészültség a mentális és fizikai alkatból adódik, és változik a korábban említett paraméterek szempontjából. Minden cselekedethez motívum és belső késztetés is szükséges a végrehajtásához. A motiváció második megfeleltetése, a cselekvési késztetés feltétlenül szükséges a környezettel való emberi levelezéshez.
Funkció és feladat
A motiváció alapvető fontosságú az emberi tevékenység szempontjából. Az emberek cselekedetei önmagukban vagy elszigetelten mindig valamiféle hajtóerőt igényelnek az induláshoz. A motiváció hasonló a kinetikus mozgás tolóerejéhez. Kezdeti impulzus nélkül az objektum inert marad. Ugyanez van az emberi cselekedetekkel is. A pontnak kell lennie gyújtás emberi gondolkodás, akarat vagy törekvés, hogy az egyén cselekedetet kövessen. Ily módon a motiváció nyomja az embert, és segíti a mentális gondolkodási játékok végrehajtását. Ennek megfelelően az ember elegendő motivációtól függ, hogy aktívvá váljon a világban. Függetlenül attól, hogy életfenntartó hajtóerők, például éhség, szomjúság, vizelési inger vagy a nemzés nem számít a motiváció vitatásának. Biztosnak tűnik azonban, hogy ezek a szükséges szükségletek mélyen rögzülnek az emberek pszichéjében, és legalább befolyásolják motivációikat. A társadalmi vagy magán folyamatok indíthatók vagy folytathatók motiváción keresztül. Az emberi együttélés funkcionalitását egyfajta kollektív motivációnak köszönheti. Mindenki hajlandósága a családi, társadalmi vagy civil térben való részvételre a társadalmi társulások sikerének alapvető előfeltétele. A társadalmi egyesületeknek ugyanakkor biztosítaniuk kell, hogy tagjainak motivációja ne csökkenjen. Ily módon az egyén hozzájárul a társadalmi társulás sikeréhez. A társadalmi társulásnak viszont szem előtt kell tartania az egyén elégedettségét és munkakedvét. Ennek megfelelően a motiváció nemcsak egyén feltétel. Az emberi szövetségek, mint kollektívák, egyaránt motiválhatók és nem motiválhatók. A motívumok politikai vagy ideológiai attitűdöket is felidéznek. Például az aktusok politikailag „motiváltak lehetnek”. Így a privát motiváció átkerül egy nagyobb, a személyes keretből eltávolított egészbe. Így a motiváció meghatározza a közpolitikát is, mivel az olyan szereplőket, mint a cégek, a politikai pártok vagy a civil egyesületek, valamint az egyéneket egy motiváció vezérli.
Betegségek és betegségek
A motivációval kapcsolatban néhány probléma merül fel az emberek számára. Jó néhány ember szenved a kedvetlenségtől, mert elvesztette a mindennapi élet motivációját. A motiválatlanok gyakran drasztikus tapasztalatokkal rendelkeznek. Ez nemcsak az életörömöt gátolja, hanem a valamire való törekvést is. Ilyen esetekben fontos a tapasztalat feldolgozása, és nem hagyni, hogy lefelé irányuló spirálba húzódjon. Más emberek természetesen alacsonyabb szintű motivációval, lelkesedéssel vagy koncentráció. Gyorsan unatkoznak, és nem kitartanak a hosszú távú törekvések mellett. Emiatt a motiváció nélküli embereknek is nehéz megbirkózniuk a munka világában. Koncentráció gyakorlatok javulást hozhatnak ebben feltétel. A motiváció hiánya könnyen vezet nak nek depresszió, az elvonás és a társadalmi elszigeteltség hosszú távon. Minden cselekedet értelmetlennek tűnik. A személy már nem megy ki az ajtón, és alig érdeklődik a környezete iránt. Nem utolsósorban a test szenved a kitartás kezdetétől. A motiválatlan emberek kevesebbet sportolnak, kevesebb figyelmet fordítanak rájuk diéta és a szellemi erőfeszítéseket időpazarlásnak tekinti. Fokozatosan engednek az elhanyagolásnak. Egy bizonyos pont után a fejlődés gyakran visszafordíthatatlan. Ennek megfelelően fontos, hogy korán megkérdőjelezzük magunkat, és küzdjünk a látens negatív hangulat ellen. Hasonlóképpen nem egészséges a túlzott motiváció. A túl motivált emberek gyakran feszültség alatt állnak, túl gyorsan akarnak és nyugtalan alaphangulatukkal terhelik embertársaikat. A túlzottan motivált emberek túl gyorsan veszítik el cselekedeteik lehetséges következményeit. Korán jár el, anélkül, hogy figyelembe venné a következményeket. A résztvevő túlzott motivációja gyakran fokozódó helyzetekhez vezet. Legyen szó sportversenyekről vagy interperszonális beszélgetésekről, a túl motivált egyének gyakran drasztikusak és aránytalanok intézkedések. Ez a belső feszültség nemcsak az egyén és külvilágának kapcsolatát érinti. Átkerül a fizikai alkatba is. A túlzott motiváció, feszültség és nyugtalanság pusztító egészségügyi állapotokat válthat ki, mint pl szív betegség, magas vérnyomás és simogat. A test időszakos forró varázslatai megzavaródnak vér keringés és a idegrendszer. Ez a testet fogékonyabbá teszi a hirtelen támadásokra a szív és a agy.
