Rövid áttekintés
- Tünetek: A születendő gyermek növekedési visszamaradása, magas vérnyomás és fehérjekiválasztás az anyában
- Okok és kockázati tényezők: A méhlepény rossz elhelyezkedése, az anya betegségei, fertőzések, alultápláltság, dohányzás
- Diagnosztika: anamnézis interjú, ultrahang, Doppler ultrahang, CTG
- Kezelés: Ágynyugalom, nikotin kerülése, vérnyomás és vércukorszint optimális beállítása
- Lefolyás és prognózis: Nagyon változó. Az akut méhlepény-elégtelenség gyors beavatkozást igényel, a krónikus formák gyakran kivárással kezelhetők.
- Megelőzés: Kerülje az olyan kockázati tényezőket, mint a dohányzás, az alultápláltság, a magas vérnyomás vagy a túlzott vércukorszint
Mi a placenta elégtelenség?
Az orvosok a méhlepény elégtelenségét úgy határozzák meg, mint a magzat tápanyag- és oxigénellátásának nem megfelelő ellátását a méhlepényen keresztül.
A méhlepény egy korong alakú szerv, amely beülteti magát a méh falába. Itt találkoznak az anya és a baba véredényei, hogy lehetővé tegyék az anya és a gyermek közötti anyagcserét. A gyermek a köldökzsinóron keresztül kapcsolódik a placentához. A méhlepény korlátlan működése döntő szerepet játszik a gyermek méhen belüli fejlődésében. Ha ez a funkció korlátozott (elégtelenség), annak súlyos következményei lehetnek a gyermekre nézve.
A méhlepény-elégtelenség formái
- Akut placenta elégtelenség: percek-órák alatt alakul ki
- Szubakut placenta elégtelenség: néhány napon belül kialakul
- Krónikus placenta-elégtelenség: hetek-hónapok alatt alakul ki
A különböző formáknak néha eltérő okai és tünetei vannak. Közös bennük, hogy súlyos esetekben a születendő gyermek (magzat) életét is veszélyeztethetik.
Milyen tünetek és hosszú távú következmények lehetségesek?
A méhlepény-elégtelenség a terhességi ellenőrzések során a magzati tüneteken keresztül válik nyilvánvalóvá. A születendő gyermek gyakran túl kicsi a megfelelő terhességi héthez a tartós ellátás hiánya miatt. Gyakran kevésbé aktív, mint az azonos korú meg nem született csecsemők, amelyekben a placenta teljes funkcióját betölti. Ezenkívül a magzatvíz mennyisége placenta elégtelenségben gyakran kisebb a vártnál (oligohydramnion).
Akut placenta-elégtelenségben a magzat hirtelen oxigénhiányban szenved. Ez a helyzet életveszélyes a magzat számára. Lehetséges következménye a koraszülés vagy halvaszületés.
A méhlepény-elégtelenség késői hatásai
Egyes esetekben az oxigénellátás hiánya az anyaméhben hosszú távú következményekkel jár a gyermekre nézve.
Összességében az érintett csecsemőknél nagyobb a halálozás vagy más betegségek kialakulásának kockázata. Például azoknál a gyermekeknél, akik méhlepény-elégtelenségnek voltak kitéve, gyakran jelentkeznek a tünetek későbbi életükben:
- Cukorbetegség mellitus (cukorbetegség)
- Elhízás (elhízás)
- Magas vérnyomás (artériás hipertónia)
- Vaszkuláris meszesedés (érelmeszesedés)
Sok szülő attól is tart, hogy gyermeke később értelmi fogyatékossá vagy akár fogyatékossá válik a méhlepény-elégtelenség következtében. A tudósok azt találták, hogy azok a gyerekek, akik például a méh oxigénhiánya miatt nem nőttek koruknak megfelelően, gyermekként és serdülőként általában rosszabbul teljesítenek az intelligenciateszteken, mint társaik.
Egyes esetekben a placenta elégtelensége koraszüléshez vezet. Az éretlen gyermekeknél fokozott a mentális retardáció kockázata.
Mi az oka a placenta elégtelenségnek?
A placenta elégtelenségének számos oka van. A krónikus placenta-elégtelenség lehetséges okai és kockázati tényezői pl
- A placenta veleszületett és képződési rendellenességei
- Anyai betegségek, például cukorbetegség, magas vérnyomás vagy szívelégtelenség
- Terhességspecifikus betegségek, például pre-eclampsia vagy eclampsia
- Krónikus alacsony vérnyomás (hipotenzió)
- Krónikus alultápláltság vagy alultápláltság
- Dohányzó
Az akut méhlepény-elégtelenséget akut keringési zavar okozza, és általában a szülés során jelentkezik. A lehetséges okok a következők
- Komplikációk a köldökzsinór területén, mint például a köldökzsinór kiesése
- Koraszülött méhlepény
- Vena cava kompressziós szindróma
- Munkavihar (túl erős vagy túl gyakori összehúzódások)
Vena cava kompressziós szindróma esetén az anya inferior vena cava-ját a megnagyobbodott méh becsípi, amikor a nő hanyatt fekszik. Ez rontja a vér visszaáramlását a szívbe. Az eredmény: a nő összeesik, és a születendő gyermeket nem látják megfelelően vérrel.
Hogyan diagnosztizálható a placenta elégtelenség?
Fontos, hogy a várandós nők rendszeresen menjenek el nőgyógyászuk ellenőrzésére. Az orvos ellenőrzi, hogy az anya és a gyermek egészségesek-e, és a terhesség jól halad-e. Ha a nőgyógyász méhlepény-elégtelenségre gyanakszik, először részletesen kikérdezi a kismamát a kórelőzményéről. A lehetséges kérdések között szerepel pl
- Magas vérnyomásban szenved vagy cukorbeteg?
- Dohányzol?
- Ez az első terhességed?
Ha akut méhlepény-elégtelenség gyanúja merül fel, kardiotokográfiát (CTG) végeznek. Ez rögzíti a magzat szívfrekvenciáját és az összehúzódásokat.
Az ultrahang egy speciális formája, az úgynevezett Doppler-szonográfia, amely a köldökzsinór véráramlását mutatja. Akut placenta-elégtelenség esetén ez nagymértékben csökken.
Hogyan kezelik a placenta elégtelenséget?
A méhlepény-elégtelenségnek nincs az okát megszüntető kezelés (oki terápia). A kezelés célja tehát az időben történő szállítás. A cél az, hogy a terhesség a lehető leghosszabb ideig kitartson anélkül, hogy az anyát vagy a gyermeket veszélyeztetné. Súlyos tünetek esetén, mint például a gyermek alacsony termete vagy az anyában az eclampsia (a preeclampsia életveszélyes formája), a koraszülés kockázata elfogadható.
Az orvos azt tanácsolja a krónikus méhlepény-elégtelenségben szenvedő terhes nőknek, hogy pihenjenek az ágyban, és minden stressz és fizikai aktivitás kerülését javasolja. A 37. terhességi hét előtti koraszülés megelőzése érdekében fontos a vércukorszint és a vérnyomás optimális szabályozása gyógyszeres kezeléssel. Ez különösen fontos, ha a terhes nő cukorbetegségben vagy magas vérnyomásban szenved. Így megelőzhető a méhlepény-elégtelenség további romlása.
A 37. terhességi hét után, vagy ha a méhlepény-elégtelenség súlyosbodik, az orvosok gyakran úgy döntenek, hogy világra hozzák a babát. Ebből a célból a terhes nő vagy gyógyszert kap a szülés előidézésére, vagy császármetszést hajtanak végre.
Az akut méhlepény-elégtelenség gyors intézkedést igényel. Az anya helyzetének megváltoztatása, például vena cava kompressziós szindróma esetén, enyhítheti a helyzetet. Ellenkező esetben azonnali kiszállítás szükséges.
Azoknál a gyermekeknél, akik koraszülöttek, például méhlepény-elégtelenség miatt, fokozott a neurológiai károsodás kockázata. Bizonyíték van arra, hogy a magnézium adása védi a baba idegsejtjeit, és esetleg csökkenti az ideg- és izomrendszer károsodásának kockázatát.
Hogyan fejlődik a placenta elégtelensége?
A méhlepény-elégtelenség lefolyása és prognózisa betegenként nagyon eltérő. Ez a placenta elégtelenség súlyosságától és típusától függ.
Akut placenta-elégtelenség esetén a magzat hirtelen és azonnali ellátási hiánya következik be. Ez a gyermeket akut oxigénhiánnyal fenyegeti, ami a legrosszabb esetben végzetes is lehet. Ezután gyors intézkedésre van szükség.
Ha méhlepény-elégtelenséget diagnosztizáltak, a kezelőorvos a kismamával együtt szülési tervet készít. A cél annak tisztázása, hogy miként kell eljárni akut helyzetben.
Ha az olyan tényezőket, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy a nikotinfogyasztás nem szüntetik meg, fennáll a méhlepény-elégtelenség kiújulásának veszélye egy új terhesség alatt.
Hogyan előzhető meg a méhlepény-elégtelenség?
A méhlepény-elégtelenség megelőzése érdekében fontos, hogy a terhes nők lehetőség szerint kiküszöböljék a kockázati tényezőket. Ide tartozik például a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozás és a dohányzás mellőzése.
A cukorbetegségben vagy a vérnyomásban szenvedő nőknek különösen nagy figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy vércukorszintjük és vérnyomásuk optimális legyen.
