Mi az otoszkópia?
Az otoszkópia a külső hallójárat és a dobhártya orvosi vizsgálata. Az orvos általában otoszkópot (fültükröt) használ – egy lámpából, nagyítóból és fültölcsérből álló orvosi műszert. Néha fülmikroszkópot is használnak az otoszkópiához, amely nagyobb mélységélességet, erősebb megvilágítást és nagyobb nagyítást biztosít. Ezt fülmikroszkópiának nevezik.
Mikor történik az otoszkópia?
Az otoszkópia egy rutin vizsgálat, amelyet fül-orr-gégész szakember végez. Használható például a hallójáratban lévő idegen testek, valamint a hallójáratban és a dobhártyán fellépő gyulladások, sérülések, bőrpír és vérzés kimutatására. Ilyen módon is diagnosztizálhatók a hallójáratba benyúló csontos növedékek (exostosisok). Ha az orvos az otoszkópia során a dobhártya visszahúzódását vagy kiemelkedését fedezi fel, ez a középfül gyulladására (középfülgyulladás) vagy a dobhártya mögötti folyadék felgyülemlésére (dobüreg effúzió) utalhat. A dobhártya megvastagodása és a hegek viszont korábbi gyulladásra vagy sérülésre utalnak.
Azoknál a betegeknél, akik hajlamosak sok fülzsír termelésére, az otoszkópia kombinálható a hallójárat rendszeres tisztításával.
- különböző fülbetegségek, például középfülgyulladás (középfülgyulladás) diagnosztizálására és nyomon követésére
- ha a hallójárat vagy a dobhártya sérülés gyanúja merül fel
- a fülzsír rendszeres eltávolítására
Mi történik az otoszkópia során?
A páciensnek nem kell felkészülnie az otoszkópiára. A fül-orr-gégész a vizsgálat során a fület enyhén hátra-felfelé húzza, így a kissé ívelt hallójárat szinte egyenes lesz. A fültölcsér behelyezése után a dobhártya rálátása akadálytalan. A vizsgálat során a páciens fejét a lehető legmozdulatlanabb helyzetben kell tartani abban a helyzetben, amelyben az orvos elfordította, nehogy a fültölcsér hozzáérjen a hallójárathoz, vagy akár megsérüljön. Ha fülzsír (cerumen), genny vagy bőrpelyhek vannak a hallójáratban, a fül-orr-gégész először ezeket távolítja el, hogy jól lássa a dobhártyát. Makacs fülzsír esetén a fület langyos vízzel öblítjük le – de csak akkor, ha biztos abban, hogy nincs sérülés a dobhártyán.
Milyen kockázatokkal jár az otoszkópia?
Az otoszkópia nem jár semmilyen kockázattal vagy egészségügyi kockázattal. Kellemetlen vagy akár fájdalmas is lehet azonban, ha a fülkagyló, a hallójárat, a dobhártya vagy a középfül területén gyulladás van.
Mit kell figyelembe vennem fültükrözés után?
A normál otoszkópia után semmi különöset nem kell figyelembe venni. Ha a fül-orr-gégészeti szakorvos kezelést is végzett, speciális utasításokat adhat, például ideiglenesen tartózkodni kell az uszodába járástól vagy bizonyos gyógyszerek alkalmazásától (például fül- vagy orrcsepp középfülgyulladás esetén).
