Nyaki gerinc szindróma: tünetek, okok és kezelés

Rövid áttekintés

Tünetek: Feszült nyak, ujjbizsergés, vállfájdalom, szédülés, fejfájás; ritkábban álmosság, hányinger vagy nyelési nehézség.
Kezelés: Az októl függ; a kezelési lehetőségek közé tartoznak a nyújtó gyakorlatok, a fizioterápia és a gyógyszeres kezelés; néha műtétre is szükség van.
Prognózis: Általában könnyen kezelhető; az októl függően a tünetek néhány naptól több hétig tartanak.
Okok: A nyaki gerinc szindróma lehetséges okai a rossz testtartástól, feszültségtől és fizikai munkától a csigolyakárosodásig terjednek.
Leírás: A nyaki gerinc szindróma a nyaki gerinc területén jelentkező panaszokra utal.
Diagnózis: Konzultáció orvossal, fizikális vizsgálat (szükség esetén CT és MRI)

Mik a nyaki gerinc szindróma tünetei?

A nyaki gerinc szindróma tünetei elsősorban az októl függenek. A nyaki gerinc szindróma leggyakoribb jelei a következők:

Nyak- és hátfájás

Fájdalom fejmozgással
szédülés
Feszültség
Izommerevség (myogelosis)
Bizsergés és zsibbadás az ujjakban

A fájdalom gyakran a nyaki csigolyákból a karokba és a kézbe sugárzik. Az érintettek égő vagy húzó nyaki fájdalomról is beszámolnak. Ezt gyakran merev és kemény nyak („feszült nyak”, „merev nyak”) kíséri (úgynevezett nyaki neuralgia).

Nyelési nehézség, fülzúgás, szédülés

A nyaki gerinc területén az idegek a felső nyaki ízületek, a vállöv és a csigolyák közelében helyezkednek el. Ha a nyaki feszült izom megnyom egy ideget, az agy hibás jeleket küld az egyensúlyközpontnak a fej helyzetéről. Ez gyakran szédülést (nyaki szédülést) és hányingert vált ki az érintetteknél. Néha a nyaki gerinc szindrómában szenvedők fülzúgást (tinnitus), szívdobogásérzést vagy nyelési nehézséget is tapasztalnak.

Érzékszervi zavarok, remegés

Ha egy elcsúszott porckorong nyaki gerinc szindrómát vált ki, és az ideggyökerek sérülnek, a betegek érzékszervi zavarokra, kellemetlen érzésekre, remegésre és kargyengeségre panaszkodnak. Ez utóbbi megnyilvánul például akkor, ha egy tárgy kiesik a páciens kezéből. Súlyos porckorongcsúszás esetén a méhnyak-szindrómában szenvedőknek néha bizonytalan a járása és járási nehézségei is vannak (járászavarok). Ritka esetekben a hólyag működése is károsodik. Az érintettek ekkor általában nehezen tudják szabályozni a hólyagukat és visszatartani a vizeletüket (inkontinencia).

Látási problémák

A méhnyak-szindrómában szenvedők látása is károsodhat. Ez történik például akkor, amikor a megfeszült izmok megcsípik az idegeket a fej és a nyak területén, vagy gátolják a véráramlást a látóidegekbe. Ez aztán többek között a szemek előtti „villogás” formájában nyilvánul meg.

Az orvosok általában a nyaki gerinc szindrómát kezelik a kiváltó ok függvényében. Ha a tüneteket például feszült izmok vagy rossz testtartás okozzák, az orvos általában konzervatív kezeléssel kezdi. Ide tartoznak például a nyaki izmokat erősítő gyakorlatok, a fizioterápia (fizikai és manuális terápia), valamint a fájdalomcsillapító gyógyszeres kezelés.

Egyes esetekben az orvos műtétet javasolhat. Erre például akkor van szükség, ha súlyos porckorongsérülés vagy a nyaki gerinc sérülése van. A kezelés megkezdése előtt fontos, hogy az orvos tisztázza Önnel, mit vár el a terápiától, és mihez szeretne hozzájárulni. Ha motivált és részt vesz a kezelésben, ez pozitív hatással lesz a terápiájára.

Fizikoterápia

A nyaki gerinc szindróma fizioterápiája (fizioterápia) célja, hogy tartós fájdalomcsillapítást biztosítson, és ismét rugalmasabbá tegye a testet. Ez magában foglalja az izomerősítő gyakorlatokat, a masszázsokat és a fizikai intézkedéseket (pl. hő-, hideg-, fény- vagy elektromos ingerek alkalmazása). Például a terapeuta masszírozza az érintett izmokat, vörös fénnyel sugározza be, vagy hőcsomagokat alkalmaz. Ily módon a feszültség és a csigolya-elzáródások felszabadulnak, így a csigolyaízületek mobilitása többé nem korlátozódik.

A gyógytornász speciális fizioterápiás gyakorlatokat is kiválaszt, amelyek az Ön egyéni igényeihez és egészségi állapotához igazodnak. Pontosan eligazítják, hogyan kell ezeket a gyakorlatokat végrehajtani, és ha szükséges, kijavítják a helytelenül végzett mozdulatokat.

Annak érdekében, hogy a terápia meghozza a kívánt sikert, fontos, hogy rendszeresen végezze gyakorlatait otthon.

Ünnepély

A következő gyakorlatok segítenek a nyak nyújtásában, és enyhítik a nyaki gerinc szindróma tüneteit:

Fordítsa jobbra a fejét, és néhányszor lassan bólintson. Ezután fordítsa balra a fejét, és többször bólintson. Lehetőleg tartsa egyenesen a hátát.
Húzza az állát a mellkasa felé, és ebben a helyzetben lassan fordítsa a fejét félkörben a jobb, majd a bal válla felé.
Tolja előre a fejét, amennyire csak tudja (hosszú nyak), majd ismét hátra, amíg dupla álla nem lesz.
Ujjait fonja össze a feje hátulján. Nyomja rá a fejét 10 másodpercig. Aztán lazíts újra. Ügyeljen arra, hogy a teste egyenesen álljon és a nyaka meg legyen nyújtva.
Döntse jobbra a fejét, és jobb kezével nyúljon a feje fölött a bal halántékához. Most döntse tovább a fejét jobbra, és ezzel egyidejűleg nyújtsa ki a bal karját a padló felé, amíg nyúlást nem érez a bal nyaki izmában. Tartsa mindkét oldalát háromszor 30 másodpercig.

Ha a gyakorlatok fokozzák a fájdalmat, kérjen tanácsot kezelőorvosától vagy gyógytornászától.

Gyógyszer

Ha a tünetek akutan jelentkeznek, vagy a gyakorlatok nem segítenek kellőképpen, az orvos a nyaki gerinc szindrómát is gyógyszeres kezeléssel kezeli.

fájdalomcsillapítók

Ha szükséges, az orvos a nyaki gerinc szindrómát fájdalomcsillapítóval kezeli. Például gyulladáscsökkentő anyagokat ír fel, mint például a diklofenak vagy az ibuprofen. Ezek egy időre megszüntetik a fájdalmat, és lehetővé teszik az érintettek számára a fej és a nyak jobb mozgatását.

Izomlazító gyógyszer

A fájdalomcsillapító és izomlazító gyógyszerek nem mentesek a mellékhatásoktól. Ezért ezeket csak rövid ideig, orvosával való konzultációt követően szabad szedni!

Kenőcsök és tapaszok

A patikából származó, melegítő, fájdalomcsillapító hatású kenőcsök vagy tapaszok (pl. melegítő tapaszok, gélek és fájdalomcsillapító hatóanyagú kenőcsök) szintén enyhítik a méhnyak-szindróma tüneteit.

Minimálisan invazív injekciós terápia (MIT)

Sebészet

Ha a nyaki gerinc szindróma konzervatív kezelése sikertelen, az orvos megfontolja a műtétet. Ilyen például a porckorong elcsúszása, ha a beteg nagyon erős fájdalomtól, bénulás vagy inkontinencia tüneteitől szenved. Manapság a műtétet általában mikrosebészeti úton végzik, azaz egy kis hátmetszéssel. Az orvos eltávolítja (pl. marógéppel vagy lézerrel) az idegeket nyomó és a tüneteket okozó lemezszövetet. Az eljárás általában rövid (kb. 30-60 perc). Általános szabály, hogy a beteg a műtét alatt általános érzéstelenítésben van, és körülbelül három napig kórházban marad megfigyelésre.

Önsegély

Lehetősége van arra, hogy saját maga enyhítse tüneteit, és megelőzze a nyaki feszültséget. A következő intézkedések lehetségesek:

Edzés és sport

Hőség

A hő segít enyhíteni a feszültséget a nyaki gerinc szindrómában és enyhíti a kényelmetlenséget. Ehhez csavarja be a forró vizes palackot egy kendőbe, és helyezze a nyakára tíz-20 percre. Az otthoni piros fényű lámpa is jótékony hatással van a feszültségedre. Ehhez az érintett területet legfeljebb 15 percig, naponta háromszor sugározza be. Az égési sérülések elkerülése érdekében kérjük, kövesse a készülék gyártójának használati utasítását! Egy meleg fürdő (kb. 38 Celsius fok) is segít a feszült izmok ellazításában.

Kerülje a stresszt

Mi okozza a nyaki gerinc szindrómát?

A méhnyak szindrómának számos oka van. Gyakran a feszült izmok és/vagy fascia (rugalmas kötőszövet), a hát erős megerőltetése, az egyoldalú mozgások és a helytelen testtartás, valamint a gerinc kopása (degeneratív nyaki gerinc szindróma) váltja ki.

Áttekintés

A nyaki gerinc szindróma lehetséges okai a következők

Feszült nyaki izmok
Elakadt vagy megkeményedett fascia (pl. mozgáshiány miatt)
A nyaki gerinc helytelen és tartós megterhelése (pl. helytelenül ül a számítógép előtt, vagy helytelenül fekszik alvás közben)
Degeneratív elváltozások, pl. a nyaki gerinc osteoarthritise (kopás) (spondylosis)
Változások a csontokban és a porcokban (osteochondrosis)
A csigolyaízületek kopása (gerincízületi arthrosis, fazetta ízületi arthrosis)
Porckorongsérv (prolapsus)
Gyulladásos betegségek (pl. reuma, reumás ízületi gyulladás)
gerincsérülések (pl. közlekedési baleset vagy sportolás közben okozott ostorcsapás)
Elzáródott ízületek a gerincben (pl. gyulladás vagy porckárosodás miatt)
A csigolyatestek gyulladása (spondylitis)
Rák (pl. csontrák vagy áttétek a gerincben)
A gerincvelő fertőzései

Azok az emberek, akik folyamatosan az okostelefonjukat vagy táblagépüket nézik, gyakran hajlamosak nyak- és fejfájásra (úgynevezett „mobiltelefon nyak”). Erről bővebben a „Mobiltelefon nyak” című cikkben olvashat.

Bizonyos kockázati tényezők is elősegítik a méhnyak szindróma kialakulását. Ezek tartalmazzák

Kóros túlsúly (elhízás)

Nehéz, fizikai munka (pl. építőipari munka vagy ápolási munka kórházban)
Fizikai változások a terhesség alatt (pl. súlygyarapodás, megváltozott súlypont)

A krónikus stressz és a mentális feszültség gyakran vált ki pszichoszomatikus panaszokat is, például nyak- vagy hátfájást.

Mennyi ideig tart a nyaki gerinc szindróma?

A legtöbb esetben azonban a nyaki gerinc szindróma konzervatív módszerekkel jól kezelhető. Ilyenek például a hát- és nyakizmok erősítését szolgáló gyakorlatok, a fizioterápia és/vagy a fájdalomcsillapító gyógyszeres kezelés. A nyaki gerinc szindróma krónikus eseteiben néha műtétre van szükség a tünetek hosszú távú javulása érdekében.

Ha az érintettek nem végzik rendszeresen gyakorlataikat és/vagy nem figyelnek a testtartásukra, a tünetek gyakran visszatérnek.

Mi a méhnyak szindróma?

A nyaki gerinc szindróma vagy nyaki szindróma (ICD-10 kód M54; a diagnózisok nemzetközi osztályozása) a nyaki gerincben, a nyakban, a vállakban és a karokban előforduló, gyakran nem specifikus tünetek széles körére utal.

A méhnyak-szindróma a fájdalom előfordulási helye szerint osztályozható:

Felső nyaki szindróma: fájdalom az egy-két nyaki csigolya területén
Alsó nyaki gerinc szindróma: fájdalom a nyaki csigolyák területén hat-hét

A nyaki gerinc szindróma aszerint is osztályozható, hogy mikor jelentkezik a fájdalom:

Akut nyaki gerinc szindróma: A tünetek hirtelen jelentkeznek, és csak rövid ideig (néhány napig) tartanak; az ok általában a nyaki gerinc túlterheléséből adódó akut sérülés (pl. közlekedési baleset okozta ún. nyaki ostorcsapás).
Krónikus nyaki gerinc szindróma: A tünetek három hónapnál tovább tartanak; a fájdalmat általában nem lehet pontosan meghatározni.

A nyaki gerinc szindróma aszerint is besorolható, hogy a fájdalom hova sugárzik:

Helyi nyaki gerinc szindróma: A fájdalom csak egy meghatározott ponton jelentkezik (lokalizált); a fájdalom nem sugárzik.
Pseudoradicularis nyaki gerinc szindróma: A fájdalom nem specifikus és lokalizált, visszatérően sugárzik a kar vagy a láb egyik oldalára.

Mikor válik veszélyessé a méhnyak szindróma?

Bár a méhnyak szindróma nagyon kellemetlen, a legtöbb esetben nincs olyan oka, amely azonnali orvosi kezelést igényel. Ha azonban nyaki fájdalmai vannak, a lehető leghamarabb forduljon orvoshoz, ha:

Ön korábban megsérült, pl. balesetben vagy esésben (esetleges ostorcsapás).
38.5 Celsius fok feletti láza van.
Éjszakai izzadásod van.
A nyaki fájdalma jelentősen fokozódik.
Hirtelen fellépő „megsemmisítő fájdalom” (rendkívül súlyos fájdalom, amely halálfélelmet okozhat).
Bénulás tünetei vannak (pl. nincs érzés a karjában).
Az erő, a fájdalom vagy az érintés érzése károsodott (pl. nincs erő a karjában).
Ön csontritkulásban szenved (csontvesztés).
Önt a rák érinti.
Hirtelen lefogysz anélkül, hogy akarnád, vagy anélkül, hogy magyarázatod lenne rá.
Ön reumás betegségben szenved (pl. reumás ízületi gyulladás).

Hogyan lehet felismerni a nyaki gerinc szindrómát?

Nyakfájdalmak esetén az első kapcsolatfelvételi pont a háziorvos. Az orvos a beteg vizsgálata után dönti el, hogy szakorvoshoz (pl. ortopéd vagy neurológus) utalja-e a beteget. Az orvos először részletes megbeszélést (anamnézist) folytat a pácienssel. Ezután fizikális vizsgálatot végez.

Interjú az orvossal

A konzultáció során az orvos először feltesz néhány kérdést a nyaki gerinc szindróma diagnózisával kapcsolatban, beleértve

Milyen tünetei vannak?
Mikor jelentkeztek a tünetek?
Vannak-e egyéb testi panaszai, például bizsergő karjai vagy lábai vagy szédülése?
Vannak-e már meglévő betegségei (pl. reuma, osteoarthritis, porckorong elcsúszás)?
Milyen életmódbeli szokásaid vannak? Rendszeresen sportolsz?
Van olyan munkája, amelyhez sokat kell állnia vagy ülnie?

Fizikális vizsgálat

Mivel az orvos gyakran nem tudja azonnal megállapítani a feszültség és fájdalom egyértelmű okát, a fizikális vizsgálat a legfontosabb része a cervicalis szindróma diagnózisának. Az orvos megtapintja a váll és a nyak izmait. Megvizsgálja, hogy nagyon fájdalmas-e a lapockák belső széleinek érintése. Ellenőrzi az izmok reflexeit és az ízületek mozgékonyságát is. Például hüvelykujját az érintett személy bicepszének (a felkar izomzatának) inára helyezi, és egy reflexkalapáccsal megüti. Ha az alkar reflexszerűen meghajlik, az érintett idegek sérülése nem valószínű.