Mi az MMR oltás?
Az MMR oltás egy hármas oltás, amely egyidejűleg véd a kanyaró, mumpsz és rubeola vírusokkal szemben. Élő oltásról van szó: az MMR vakcina még szaporodásra képes, de legyengült kanyaró, mumpsz és rubeola vírusokat tartalmaz. Ezek már nem válthatják ki az adott betegséget. Ennek ellenére az immunrendszer úgy reagál rájuk, hogy specifikus antitesteket termel a védekezés érdekében.
Az MMR oltás akkor is beadható, ha valaki már megfelelő védettséggel rendelkezik a három betegség közül egy vagy kettő ellen. Így például az, aki már átesett a mumpszban, és ezért immunis a kórokozókkal szemben, továbbra is megkaphatja az MMR-oltást – nem nő a mellékhatások kockázata.
Bizonyos értelemben a kanyaró-mumpsz-rubeola vakcina (MMR vakcina) kiterjesztése az MMRV vakcina. Ez a négyszeres vakcina emellett védelmet nyújt a bárányhimlő kórokozói, bárányhimlő által okozott betegségek ellen.
A kombinált oltás előnyei
A kombinált vakcinának, például az MMR-oltóanyagnak számos előnye van az egyedi vakcinákkal (egyetlen vakcinákkal) szemben:
- Kevesebb mellékhatás: A szükséges oltások számának csökkentése azzal az előnnyel is jár, hogy a beoltott személynek kisebb valószínűséggel kell „elviselnie” az MMR-oltás esetleges oltási reakcióját.
- Ugyanolyan tolerálható, ugyanolyan hatékony: az MMR-oltást ugyanolyan elviselhetőnek és hatékonynak tartják, mint az egyszeri oltásokat.
A kanyaró, a mumpsz és a rubeola elleni egységes vakcina jelenleg egyáltalán nem elérhető Németországban.
MMR oltás kötelező kanyaró elleni oltás esetén
A kanyaró, a mumpsz és a rubeola elleni védőoltást (általában MMR-oltásként kombinálva) elvileg csak Németországban javasolja a Robert Koch Intézetben (RKI) működő Állandó Védőoltási Bizottság (STIKO).
Az ajánlott kanyaró elleni védőoltás mellett azonban 2020 márciusa óta kötelező bizonyos esetekben a kanyaró elleni védőoltás. Mivel hazánkban egyetlen kanyaró elleni oltás nem áll rendelkezésre, az orvosok itt adják be az MMR oltást is.
A kanyaró elleni védekezésről szóló törvény értelmében a következő esetekben kötelező a kanyaró elleni védőoltás:
- Azon gyermekek és serdülők esetében, akikről a kanyaró elleni védekezésről szóló törvény hatálybalépésekor (1. március 2020.) már közösségi környezetben gondoskodtak, legkésőbb 31. július 2021-ig be kell szerezniük a kanyaró elleni védőoltásról vagy a tapasztalt kanyaróbetegségről szóló igazolást.
- A kanyaró elleni védőoltás követelménye azokra a serdülőkre és felnőttekre is vonatkozik, akik egészségügyi vagy közösségi környezetben dolgoznak vagy szeretnének dolgozni (beleértve a rendszeres önkéntes vagy szakmai gyakorlat részét is), ha nem voltak kanyarósak és 1970 után születtek.
- Hasonlóképpen, mindenkinek, aki 1. március 2020-jén legalább négy hétig menedékkérők, menekültek vagy német nemzetiségű bevándorlók gyermekotthonában vagy közösségi menedékhelyen van elhelyezve, igazolnia kell a teljes kanyaró elleni védőoltást.
MMR oltás csecsemőknek
Az Állandó Védőoltási Bizottság azt javasolja, hogy a csecsemőket a második születésnapjuk előtt beoltsák kanyaró, mumpsz és rubeola ellen. Az orvosok erre a célra kombinált vakcinát alkalmaznak.
MMR oltás: Milyen gyakran és mikor oltják be a csecsemőket?
Az első MMR oltást az élet 11. és 14. hónapja között kell beadni. Ennek során a gyermekorvosok általában az MMR vakcinát egy helyre, a bárányhimlő elleni oltást pedig egy másik helyre adják be egyszerre – általában a bal és jobb oldali combizmokba. Valójában az MMRV négyszeres vakcina enyhén megnövekedett lázas rohamok kockázatát mutatta, ha a kezdeti oltás részeként alkalmazták.
A második MMR oltást általában a második életév végén, a második születésnap előtt (vagyis legkésőbb 23 hónapos korban) adják be. Fontos, hogy a két oltási időpont között legalább négy hét teljen el – különben legyengült immunválaszra lehet számítani. A hármas vakcina helyett a második oltásnál gond nélkül beadható az MMRV négyszeres vakcina is.
Korai MMR oltás a tizenegyedik élethónap előtt
Az MMR oltás elvileg a tizenegyedik élethónap előtt is beadható, a kilencedik élethónaptól kezdve. Erre például akkor van szükség, ha a szülők ebben a korban szeretnék közösségi intézménybe adni gyermeküket – ekkor kötelező a teljes kanyaró elleni védőoltás.
A kanyaró, mumpsz és rubeola elleni élethosszig tartó (bár nem 100%-os) védelmet a teljes alapimmunizálás biztosítja két MMR oltással. Ezért nem szükséges egy későbbi emlékeztető.
MMR oltás idősebb gyermekek és serdülők számára
Azon idősebb gyermekek és serdülők esetében, akik csecsemőkorukban nem kaptak (kellően) kanyaró, mumpsz és/vagy rubeola elleni védőoltást, az orvosok azt javasolják, hogy a lehető leghamarabb pótolják az immunizálást:
- Aki csecsemőkorában nem kapott MMR-oltást, annak teljes alapimmunizálásra van szüksége két adag MMR-oltással, legalább négy hét különbséggel.
- Ha valaki gyermekkorában kapott legalább egy MMR-oltást, az orvosok továbbra is beadják a hiányzó második adagot az alapimmunizálás (MMR-felzárkóztató oltás) befejezéséhez.
Ugyanez vonatkozik azokra a serdülőkre is, akiket kötelezően be kell oltani kanyaró ellen – mert soha nem volt kanyarós, és például iskolába, képző intézménybe szeretnének járni, vagy óvodában szeretnének gyakorlatot végezni.
MMR oltás felnőtteknek
Néha a felnőttek MMR oltása pusztán ajánlás – például a rubeola elleni megfelelő védelem érdekében a terhesség előtt. Előfordulhat azonban, hogy a kanyaró elleni védőoltás követelményének teljesítése is kötelező (mivel nincs egyetlen kanyaró elleni védőoltás).
Kulcsszó rubeola
A szakemberek minden fogamzóképes korú nőnek javasolják az MMR oltást, ha gyermekkorukban nem kaptak rubeola elleni védőoltást, vagy csak egyszer kaptak védőoltást, illetve ha nem tisztázott rubeola oltási státusza. Ugyanez vonatkozik a gyermekgyógyászati, szülészeti, terhesgondozási vagy közösségi környezetben dolgozó alkalmazottakra.
Kulcsszó mumpsz.
Az 1970 után születettek számára, akik gyermekkorukban nem, vagy csak egyszer kaptak mumpsz elleni védőoltást, vagy akinek a mumpsz elleni oltási státusza nem tisztázott, a STIKO foglalkozási okokból egyszeri MMR oltást javasol a következő esetekben:
- Egészségügyi szolgáltatási foglalkozás a közvetlen betegellátásban (pl. ápolás).
- @ tevékenység közösségi létesítményben vagy oktatási intézményben
Kulcsszó kanyaró
Más a helyzet, ha kötelező a kanyaró elleni védőoltás – például azért, mert egy 1970 után született felnőtt orvosi rendelőben, óvodában szeretne dolgozni. Ekkor a következők érvényesek:
- Egyetlen MMR oltás csak akkor elegendő, ha az érintett gyermekkorában legalább egy kanyaró elleni oltást kapott.
- Ha az egyén gyermekkorában soha nem kapott kanyaró elleni védőoltást, vagy ha a beoltottsági státusz nem tisztázott, két kanyaró elleni oltás (azaz két adag MMR-oltás) szükséges.
MMR oltás: mellékhatások
A legtöbb ember jól tolerálja az MMR oltást. A vakcinareakció azonban ritkábban fordul elő a második MMR-oltás után, mint az első után.
Az injekció beadásának helyén fellépő reakciók, például bőrpír, duzzanat és fájdalom, gyakran átmenetileg alakulnak ki az oltást követő első napokban. Ezek azt jelzik, hogy az immunrendszer reagál az oltásra.
Esetenként a közeli nyirokcsomók megduzzadnak. Emellett rövid ideig enyhe általános tünetek jelentkezhetnek, mint például fáradtság, fejfájás, gyomor-bélrendszeri panaszok vagy testhőmérséklet emelkedés. Utóbbit csecsemőknél és kisgyermekeknél lázgörcs is kísérheti. Ez azonban általában következmények nélkül marad.
Néha az MMR-oltás után a fültőmirigy enyhe duzzanata lép fel. Alkalmanként serdülők és felnőttek (de nagyon ritkán gyermekek) is beszámolnak ízületi kellemetlenségről. Az MMR-oltás után enyhe hereduzzanat is lehetséges, de ritka.
Nagyon ritkán a beoltott egyének allergiás reakciót váltanak ki az MMR vakcinára vagy elhúzódó ízületi gyulladással. Előfordul, hogy a vérlemezkék száma csökken, de csak átmenetileg (a vérlemezkék = thrombocyták fontosak a véralvadáshoz).
Világszerte néhány elszigetelt esetben agyi gyulladást jelentettek MMR-oltás után. Egyelőre azonban nem bizonyított összefüggés a gyulladás és az MMR-oltás között.
MMR oltás és autizmus
Ezenkívül az ezt követő nagyszabású, magas színvonalú vizsgálatok (pl. egy dán vizsgálat több mint 530,000 XNUMX gyermek bevonásával) kimutatták, hogy nincs összefüggés az MMR-oltás és az autista rendellenességek között.
MMR oltás: ki ne kapja meg?
Az egészségügyi szakemberek a következő esetekben nem tanácsolják az MMR oltást:
- Ha akut láz (> 38.5 Celsius fok) vagy heveny súlyos betegség van
- Az MMR vakcina valamelyik komponensére ismert allergia esetén
- Terhesség alatt (lásd lent)
Súlyos immunrendszeri károsodás esetén (pl. bizonyos veleszületett immunhiány, HIV-fertőzés) az érintett személyeknek meg kell beszélniük kezelőorvosukkal, hogy megfelelő-e az MMR-oltás. Az oltás sikertelensége elsősorban azért fordulhat elő, mert az immunrendszer túl gyenge a vakcina elleni védelem kialakításához.
MMR oltás: terhesség és szoptatás
Az MMR oltás élő vakcinákból áll. Ezért terhesség alatt ellenjavallt. A terhes nők általában nem kaphatnak élő oltást. A legyengített kórokozók veszélyesek lehetnek a születendő gyermekre, még akkor is, ha nem károsítják az anyát.
MMR oltás után legalább négy hétig kerülni kell a terhességet!
Ha azonban tévedésből adták be az oltást, általában nem szükséges megszakítani a terhességet. Számos olyan oltást írnak le a terhesség alatt vagy röviddel azt megelőzően, amelyek nem eredményezték a gyermek fejlődési rendellenességeinek fokozott kockázatát.
