A Mini-Mental Status Test az a név, amelyet a detektálási módszernek adnak demencia és a Alzheimer-kór betegség. A módszer alkalmazható kognitív deficitek kimutatására.
Mi az a mini mentális állapot teszt?
A Mini-Mental Status Test (MMST) egy egyszerű tesztelési módszer a detektálásra demencia. A módszert Folstein orvos dolgozta ki 1975-ben, és Folstein-teszt néven is ismert. Egy másik név a Mini Mental State Examination (MMSE). A mini mentális állapotvizsgát alkalmas módszernek tekintik a kognitív hiányok kezdeti értékelésére a demencia or Alzheimer-kór betegség. Ezenkívül a módszer alkalmas ellenőrzés a betegség lefolyása. Ban,-ben az Alzheimer-kór diagnózisa és a demencia, a mini-mentális állapot teszt az egyik legelterjedtebb módszer lett. Kérdőívből áll, amelynek felhasználásával fontos agy olyan funkciók, mint a nyelv, a figyelem, emlékezet, a tájolást és a számtani képességet ellenőrizzük.
Funkció, hatás és célok
A mini-mentális állapot tesztet a mentális teljesítményzavarok diagnosztikai tisztázására használják. Továbbá figyelemmel kísérik annak menetét. Nem használható azonban a különböző diagnosztizálására a demencia formái. A mini-mentális állapot-tesztet a páciens végzi a kérdőív néhány releváns pontjának megválaszolásával. A kitűzött feladatok révén az orvos ellenőrizheti a fontos kognitív funkciókat. Ezek tartalmazzák emlékezet és retentivitás, beszéd, valamint nyelvértés, térbeli és időbeli orientáció, számtan, írás, olvasás és rajzolás. A teszt általában csak 10 percet vesz igénybe. A Mini-Mental Status Test több kérdésből áll. Például a beteget felkérik az aktuális idő megadására. Kérésre tájékoztatást kell adnia a dátumról, a hét napjáról, hónapjáról, évéről vagy évszakáról is. Minden megválaszolt kérdésért egy pontot kap. A vizsgálati eljárás további kérdései között szerepel az aktuális lakóhely, mely államban, megyében vagy városban található, és mi a klinika neve. A Mini-Mental Status Test következő része három kifejezés emlékezését és megismétlését foglalja magában. Ezek lehetnek asztal, penny és alma. Továbbá a páciensnek hetet kell levonnia a 100-ból. Ugyanez vonatkozik az eredményre, amelyet összesen ötször végeznek. Ezután megismétli a 3. tesztfeladat fogalmait. Az orvos megmutat neki egy karórát és egy tollat is, amelyeket helyesen kell megneveznie. A lehető legpontosabban megismétli a „nem, ha és nem” kifejezést. A teszt következő része egy darab papír hajtogatását jelenti. Ezt aztán a padlóra helyezik. A beteget arra is kérjük, olvassa el egy papírlapról a „csukd be a szemed” kifejezést, és csukja be a szemét. A 10. tesztelem bármely mondat leírásából áll. A mondatnak tartalmaznia kell legalább egy állítmányt és egy tárgyat. Spontán és utasítások nélkül kell átgondolni. A helyes nyelvtan és a helyesírás nem fontos. Végül a beteg két ötszöget húz, ahol átfedés van. Ehhez kap egy sablont. Annak érdekében, hogy a teszt eredményét ne hamisítsák meg, be kell tartani néhány fontos kritériumot. Ez azt jelenti, hogy zavartalan légkörnek kell lennie, és nem szabad érzékszervi károsodásokat, például csökkent hallás vagy vizuális teljesítményt. Ezen kívül figyelem és agy a teljesítmény befolyásolhatja fájdalom vagy nem stimuláló kórházi környezet. A mérhető IQ ebben az esetben akár 20 ponttal csökken. A teszt végén az orvos összeadja a kapott pontokat. A páciens egy pontot kap minden sikeresen elvégzett feladatért. A Mini-Mental Status Test skálája 0-30 pont között mozog. Ha a beteg eléri a 30 pontot, akkor korlátlan kognitív funkciói vannak. Ha viszont egyetlen pontot sem kap, akkor súlyos károsodás áll fenn. A 20–26 pontszámot az enyhe demenciára utalónak tekintik. 10-19 pont mérsékelt demenciát jelez. Ha legfeljebb 9 pontot szereznek, ez súlyos demencia jelzésének tekinthető. Csak néhány percbe telik, amíg a tesztet megszerzik.
Kockázatok, mellékhatások és veszélyek
Elvileg a mini-mentális állapot tesztet megbízható gyors szűrési eljárásnak tekintik, amely gyorsan és egyszerűen elvégezhető. A kockázatoktól és a mellékhatásoktól nem kell tartani, mivel ez csak egy kérdőív megválaszolása. A módszer egyik hátránya, hogy nagy az érzékenysége az interferenciára. Ezenkívül a kognitív hiányokat csak nagyjából értékelni lehet a módszerrel. Magas végzettségű embereknél a Mini-Mental Status Test gyakran elvégezheti vezet hamis eredményre, ami azt jelenti, hogy a demencia nem mutatható ki. Másrészt, ha alacsony az iskolai végzettség, fennáll a téves pozitív eredmény kockázata. Továbbá a Mini-Mental-Status-Test nem tud különbséget tenni a különböző kognitív képességek között. Ezért gyakran más vizsgálati módszerekkel együtt hajtják végre. Néhány orvos azt is kritizálja, hogy az enyhe kognitív rendellenességeket nem lehet diagnosztizálni a vizsgálati módszerrel. A brit tanulmányok rámutatnak arra a veszélyre is, hogy az egészséges embereket akkor minősítik betegeknek, amikor nem. Ezenkívül a teszt prediktív értéke mindig a betegség gyakoriságától függ. Ha a betegség ritkábban fordul elő, nő a valószínűtlenség, hogy a teszt pozitív eredménye valóban rendellenességet jelez. A Mini-Mental Status Test pozitív eredménye esetén körültekintő megkülönböztetés a depresszió el kell készíteni. Például ezek jelentősen korlátozhatják a kognitív funkciókat is.
