Majomhimlő elleni oltás: célcsoport, kockázatok

Rövid áttekintés

  • Leírás: Az Imvanex himlőoltás nem szaporodó élő vírusokat tartalmaz. A szoros kapcsolat miatt véd az „emberi” és a majomhimlő ellen is.
  • Kit kell beoltani? Homoszexuális férfiak, gyakran változó szexuális partnerekkel, fokozott fertőzési kockázattal rendelkező egészségügyi és laboratóriumi személyzet, fertőzött személlyel vagy fertőző anyaggal való szoros érintkezés után.
  • Oltási rend: Általában két adag, legalább 28 napos különbséggel. Évtizedekkel ezelőtt beoltott idős embereknek egy adag elegendő, ha ép immunvédelmük van.
  • Mellékhatások: Fejfájás, hányinger, izomfájdalom, fáradtság és reakciók az injekció beadásának helyén (fájdalom, duzzanat, bőrpír) nagyon gyakoriak.
  • Ellenjavallatok: A vakcina bármely összetevőjével szembeni túlérzékenység. Biztonsági okokból ne alkalmazza terhesség és szoptatás alatt (kivéve, ha pozitív kockázat-haszon értékelést követően).

Mi az a majomhimlő vakcina?

Ma az orvosok a majomhimlő (Mpox) ellen egy olyan himlőoltással oltanak be, amely az EU-ban Imvanex néven, az USA-ban pedig Jynneos néven engedélyezett, amely szintén Mpox ellen engedélyezett.

Ezért összességében jobban tolerálhatóak, mint az 1980-as évekig használt himlővakcina, amelyet élő vírusokból készítettek, amelyek még képesek voltak szaporodni.

A gyártó szerint a vakcina majomhimlő fertőzés elleni védőhatása legalább 85 százalékos. A mindennapi életben való pontos hatékonyságról azonban még nem lehet meggyőző állításokat tenni, mivel eddig főleg laboratóriumban tesztelték.

A régebbi Variola vakcinák hatékonyak a majomhimlő ellen is. A mai 50 év felettiek többsége még rutinszerűen beoltott, mielőtt a himlőt kiirtották volna. Feltehetően tehát mindegyikük rendelkezik még némi maradék védelemmel a himlő ellen – és a vírusok közeli hasonlósága miatt a majomhimlő ellen is. Nem világos azonban, hogy ez az oltási védettség évtizedek után mennyire magas.

Miután a himlőt világszerte sikeresen felszámolták oltási programokkal, a sorozatos oltásokat felfüggesztették. Németországban 1976-ig kötelező volt a himlőoltás – végül 1983-ban felfüggesztették.

Kit kell most beoltani?

Az Imvanex beadható megelőzés céljából (expozíció előtti profilaxis), valamint fertőzött személlyel vagy fertőző anyaggal való érintkezés után (expozíció utáni profilaxis). Ennek megfelelően a STIKO jelenleg a majomhimlő elleni oltást ajánlja:

  • Férfiak gyakran változó férfi szexuális partnerekkel
  • Laboratóriumi személyzet, aki rutinszerűen fertőző mintaanyaggal dolgozik, vagy aki védelem nélkül érintkezett nem inaktivált majomhimlő anyaggal
  • Azok az emberek, akik szoros fizikai érintkezésben vannak vagy álltak fertőzött személyekkel ép bőrön vagy nyálkahártyán keresztül (például nemi érintkezés, csókolózás, ölelés)
  • Orvosi ellátásban lévő személyek, akik megfelelő egyéni védőfelszerelés (FFP2 maszk, kesztyű stb.) nélkül kerültek szoros kapcsolatba Mpox-betegekkel, testnedveikkel vagy potenciálisan fertőző anyaggal (például ruházattal vagy ágyneművel)

A majomhimlővel való fertőzés kockázata magas szoros – különösen intim – érintkezés esetén. Ez akkor érvényes, ha az érintettek egyike vírushordozó. Ez a terjedési útvonal és a fertőzés kockázata minden ember számára azonos – kortól és nemtől függetlenül, akár férfi, akár nő, akár sokszínű.

Ráadásul a majomhimlő nem elsősorban nemi úton terjedő betegség! Megfertőződhet bármilyen szoros fizikai érintkezés vagy fertőző anyaggal való érintkezés útján: apa a gyermekével, orvos a betegével, kisgyermekek egymással.

Hogyan történik a vakcina beadása?

Az Imvanex 18 éves és idősebb felnőttek számára engedélyezett, és bőr alá kell beadni (szubkután injekció).

Kivételes esetekben a majomhimlő vakcina gyermekeknek is beadható Mpox beteggel vagy fertőző anyaggal való érintkezés után (expozíció utáni profilaxis). Ez a vakcina jóváhagyásán kívül történik („off-label”).

Megelőző védőoltás

Általában az orvosok két, egyenként 0.5 ml-es vakcinaadagot adnak be legalább 28 napos időközönként.

A szakértők szerint azonban annak, aki korábban beoltott himlő ellen, csak egy adag oltóanyagra van szüksége emlékeztető oltáshoz – hacsak nem immunhiányos emberekről van szó. Ezek az emberek mindig két adag oltást kapnak – függetlenül a korábbi himlőoltástól.

A legyengült immunrendszerűek oltásáról az Immunszuppresszió és védőoltás című cikkben olvashat bővebben.

Védőoltás érintkezés után

A majomhimlő elleni expozíció utáni vakcinázás elvileg a fertőzött személlyel vagy fertőző anyaggal való érintkezést követő 14 napig javasolt. Ez azt jelenti, hogy az első adag oltást ebben az időszakban kell beadni, és minél korábban, annál jobb:

A szakértők úgy vélik, hogy az érintkezés első négy napján beadott védőoltás valószínűleg megelőzi a fertőzést. Ha az első vakcina injekciót több mint négy (legfeljebb 14 nappal) az érintkezés után adják be, nem valószínű, hogy a betegség megelőzhető, de legalább enyhíthető.

Az expozíció utáni védőoltást csak akkor adjuk be, ha a majomhimlőnek (például láz, fej- és izomfájdalom, duzzadt nyirokcsomók, bőrelváltozások) nincsenek (esetleges) tünetei! Ellenkező esetben a szakértők nem tanácsolják az Imvanex alkalmazását.

Az oltás hatásának időtartama

Egyelőre nem világos, hogy az Imvanex által nyújtott védelem meddig tart. Ezért nincs pontos információ az emlékeztető oltásról. Ennek az az oka, hogy a betegség előfordulásának hiánya miatt az Imvanexet soha nem lehetett „vadon” tesztelni. A hatékonyságra vonatkozó információk szintén laboratóriumi vizsgálatokon alapulnak, nem pedig valós helyzetekben tesztelt védőhatáson.

Milyen mellékhatások lehetségesek?

Nagyon gyakori mellékhatások (azaz 1 kezelt emberből több mint 10-et érintenek) a következők

  • fejfájás
  • Hányinger
  • Izomfájdalom (myalgia)
  • fáradtság
  • Reakciók az injekció beadásának helyén (fájdalom, bőrpír, duzzanat, keményedés és viszketés)

A kevésbé gyakori mellékhatások közé tartozik a hidegrázás, láz, ízületi fájdalom, torokfájás, köhögés, álmatlanság, hányás és hasmenés.

Az atópiás dermatitiszben (neurodermatitisz) szenvedő betegek fokozott helyi és általános tüneteket mutatnak az oltás hatására.

Kit nem szabad oltani?

Azok a betegek, akiknél allergiás reakció alakult ki egy korábbi vakcina adagra vagy a vakcina bizonyos összetevőire, nem kaphatnak védőoltást. Ez lehet például maradék csirke tojásfehérje. Az ilyen nyomok a vakcinavírusok tyúktojásban való tenyésztésének bizonyos előállítási lépéseiből származnak.

Elővigyázatosságból az Imvanex nem adható terhesség és szoptatás ideje alatt – kivéve, ha az orvosok úgy ítélik meg, hogy az oltás lehetséges előnyei meghaladják az anyára és a gyermekre gyakorolt ​​lehetséges kockázatokat egyes esetekben.

Lehetséges kölcsönhatások

A biztonság kedvéért a majomhimlő elleni oltást nem szabad más gyógyszerekkel (beleértve az egyéb vakcinákat is) együtt beadni. A kutatók még nem végeztek tanulmányokat az Imvanex és más gyógyszerek közötti lehetséges kölcsönhatásokról.