Rövid áttekintés
- Mi a kanyaró? Erősen fertőző vírusfertőzés, amely világszerte elterjedt. „Gyermekkori betegségnek” tartják, bár a fiatalok és a felnőttek egyre gyakrabban megfertőződnek vele.
- Fertőzés: Cseppfertőzés, közvetlen érintkezés a betegek fertőző orr- vagy torokváladékával (pl. evőeszközök közös használata)
- Tünetek: Első stádiumban influenzaszerű tünetek, első lázas epizód és fehéres foltok a szájnyálkahártyán (Koplik-foltok). A második szakaszban a tipikus kanyarókiütés (piros, összeolvadó foltok, a fültől kezdve) és egy második lázepizód.
- Kezelés: ágynyugalom, pihenés, esetleg lázcsillapító intézkedések (pl. lázcsillapító gyógyszer, vádli borogatás), köhögés elleni gyógyszer, antibiotikum (további bakteriális fertőzés esetén)
- Lehetséges szövődmények: pl. középfülgyulladás, tüdőgyulladás, hörghurut, hasmenés, pszeudo-croup (croup szindróma), agygyulladás (encephalitis); késői szövődmények: krónikus agygyulladás (szubakut szklerotizáló panencephalitis, SSPE)
- Prognózis: A kanyaró általában probléma nélkül gyógyul. Ebben az országban a betegek 20-1,000 százalékánál fordulnak elő szövődmények. XNUMX betegből körülbelül egy meghalhat.
Kanyaró: fertőzés
Másodszor, a kanyaró a fertőzött személy orrából és torkából származó fertőző váladékkal való közvetlen érintkezés útján is megfertőződhet. Ez akkor fordul elő, ha például egy páciens evőeszközét vagy ivópoharát használja.
A kanyaróvírus rendkívül fertőző! 100 kanyaróban nem átesett és ellene be nem oltott emberből 95 megbetegszik, miután érintkezett kanyaróvírussal.
Meddig fertőzőek a kanyarós betegek?
Bárki, aki megfertőződött kanyaróval, három-öt napig fertőző a tipikus kanyarókiütés megjelenése előtt, és legfeljebb négy napig azután. A legnagyobb fertőzőképesség közvetlenül a kiütés kitörése előtt jelentkezik.
Kanyaró: Lappangási időszak
A kórokozóval való fertőzés és az első tünetek megjelenése közötti időt lappangási időszaknak nevezzük. A kanyaró esetében ez általában nyolc-tíz nap. A tipikus kanyarókiütés (a betegség második stádiuma) általában a fertőzés után két héttel jelentkezik.
Kanyaró: Tünetek
A kanyaró két szakaszban halad előre, két lázzal és egyéb tünetekkel:
Előzetes szakasz (prodromális szakasz)
Az előzetes szakasz körülbelül három-négy napig tart. A vége felé a láz kezdetben ismét alábbhagy.
Főszínpad (exantémás szakasz)
A betegség ezen szakaszában a láz ismét élesen megemelkedik. A kanyaróra jellemző kiütések alakulnak ki: szabálytalan, három-hat milliméter nagyságú, kezdetben élénkvörös foltok, amelyek egymásba folynak. Először a fülek mögött alakulnak ki, majd az egész testre terjednek. Csak a kézfejet és a talpat kímélik. Napokon belül a foltok sötétebbek, barnás-lilás színűek.
Négy-hét nap elteltével a masen foltok ismét elhalványulnak, abban a sorrendben, ahogyan megjelentek (a fültől kezdve). Ez a fakulás gyakran a bőr pikkelyesedésével jár. Ezzel párhuzamosan a többi tünet is enyhül.
Körülbelül két hétbe telik, amíg a beteg felépül. Az immunrendszer azonban még hosszabb ideig legyengül: körülbelül hat hétig megnövekszik a fogékonyság más fertőzésekre.
Enyhített kanyaró
Kanyaró: szövődmények
A kanyaró fertőzés esetenként szövődményekhez vezet. Mivel az immunrendszer több hétig legyengül, más kórokozók, például baktériumok könnyen megbirkóznak vele. A kanyaróhoz kapcsolódó leggyakoribb szövődmények a középfülgyulladás (középfülgyulladás), a bronchitis, a tüdőgyulladás és a hasmenés.
A gége nyálkahártyájának súlyos gyulladása is lehetséges. Az orvosok krupp-szindrómáról vagy pszeudokrupról is beszélnek. Száraz, ugató köhögés és légzési nehézségek (beleértve a légszomjat) rohamai vannak, különösen éjszaka.
Ritka a kanyaró (toxikus): az érintett betegeknél többek között magas láz, valamint bőr- és nyálkahártyavérzés lép fel. A kanyaró szövődményének halálozási aránya magas!
Egy másik ritka, de rettegett szövődmény az agyvelőgyulladás. Körülbelül négy-hét nappal a kanyarójárvány kezdete után fejfájással, lázzal és tudatzavarral (akár kómáig) nyilvánul meg. A betegek körülbelül 10-20 százaléka hal meg. További 20-30 százalékban a kanyaró okozta agyvelőgyulladás maradandó károsodást okoz a központi idegrendszerben.
100,000 20 kanyarós betegből négy-tizenegynél alakul ki SSPE. Az öt év alatti gyermekek különösen érzékenyek a kanyaró e végzetes késői következményére. Ebben a korcsoportban 60 100,000 kanyarós betegre számítva XNUMX-XNUMX SSPE-es eset fordul elő.
Azoknál az embereknél, akiknek az immunrendszerét gyógyszeres kezelés vagy más betegség (immunszuppresszió) elnyomja, vagy akiknek veleszületett rendellenességük van, a kanyaró kívülről meglehetősen gyenge lehet. A kanyaró kiütés hiányozhat vagy atipikusnak tűnhet. Fennáll azonban a súlyos szervi szövődmények veszélye. Ezek közé tartozik a tüdőgyulladás progresszív formája (óriássejtes tüdőgyulladás). Néha egy speciális agyi gyulladás is kialakul (kanyaró inkluziós testencephalitis, MIBE): tíz betegből körülbelül háromnál halálhoz vezet.
Kanyaró: okok és kockázati tényezők
A kanyarót a rendkívül fertőző kanyaróvírus okozza. A kórokozó a paromyxovírusok családjába tartozik, és világszerte elterjedt.
A betegség különösen fontos afrikai és ázsiai fejlődő országokban: a kanyaró a tíz leggyakoribb fertőző betegség egyike nálunk, és gyakran halálos kimenetelű.
Kanyaró: vizsgálatok és diagnózis
A betegség tünetei, különösen a kiütés, fontos támpontokat adnak az orvosnak a kanyaróról. Vannak azonban hasonló tünetekkel járó betegségek, nevezetesen a rubeola, az ótvar és a skarlát. A félreértések elkerülése érdekében ezért egy laboratóriumi vizsgálatnak meg kell erősítenie a kanyaró gyanúját. Különféle tesztek lehetségesek, a leggyakoribb a kanyaróvírus elleni antitestek kimutatása:
- A kanyaró vírus elleni specifikus antitestek kimutatása: a leggyorsabb és legmegbízhatóbb diagnosztikai módszer. Mintaanyagként a beteg vérét használjuk (agyi gyulladás gyanúja esetén liquor használható). A teszt általában pozitív, amint a tipikus kanyarókiütés megjelenik. Az antitestek azonban néha nem mutathatók ki előtte.
- A vírus genetikai anyagának (kanyaró vírus RNS) kimutatása: E célból vizeletmintát, nyálmintát, fogzsebfolyadékot vagy torokmintát veszünk. Az ezekben a mintákban található vírusgenetikai anyagok nyomait a polimeráz láncreakció (PCR) segítségével amplifikálják, és így egyértelműen azonosíthatók.
A kanyarót be kell jelenteni!
A kanyaró bejelentendő betegség. Amint az első tünetek a kanyaróra utalnak, azonnal orvoshoz kell fordulni. A kanyaró gyanúját, tényleges megbetegedését és halálát az orvosnak be kell jelentenie az illetékes egészségügyi hatóságnak (a beteg nevével).
Ha kanyaró gyanúja merül fel, vagy fertőzést igazoltak, az érintetteknek távol kell maradniuk a közösségi létesítményektől (iskolák, napköziotthonok stb.). Ez vonatkozik az ilyen létesítmények alkalmazottaira is. A betegeket legkorábban a kanyarójárvány kitörése után öt nappal lehet visszafogadni.
Kanyaró: Kezelés
A kanyaróra nincs specifikus kezelés. Azonban enyhítheti a tüneteket és támogathatja a gyógyulási folyamatot. Ez magában foglalja az ágynyugalmat a betegség akut szakaszában és a fizikai pihenést. Ha a beteg szeme érzékeny a fényre, a betegszobát kissé el kell sötétíteni – kerülni kell a beteget érő közvetlen fényt. Győződjön meg arról is, hogy a helyiség jól szellőzik, és ne legyen fülledt.
A szakértők azt javasolják, hogy a kanyarós betegek igyanak eleget – különösen, ha lázasak és izzadnak. Néhány nagy adag helyett több kis étkezést kell enni a nap folyamán.
A láz- és fájdalomcsillapító acetilszalicilsav (ASA) nem alkalmas gyermekek számára. Ellenkező esetben a ritka, de életveszélyes Reye-szindróma lázas fertőzésekkel együtt alakulhat ki!
További baktériumfertőzés esetén (például középfül vagy tüdőgyulladás formájában) az orvos általában antibiotikumot ír fel.
Ha a kanyaró krupp-szindrómát vagy agyvelőgyulladást okoz, kórházi kezelés szükséges!
Kanyaró: A betegség lefolyása és prognózisa
A legtöbb beteg gond nélkül felépül a kanyaróból. A szövődmények azonban az esetek 10-20 százalékában fordulnak elő. Különösen érintettek az öt év alatti gyermekek és a 20 év feletti felnőttek. Az ilyen kanyaró szövődmények bizonyos körülmények között végzetesek is lehetnek. Ez különösen igaz az agyvelőgyulladásra, amely vagy röviddel a fertőzés után, vagy évekkel később késői szövődményként alakul ki.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a fejlett országokban, például Németországban a kanyaró okozta általános halálozási arány akár 0.1 százalék (1 halálozás 1,000 kanyarós betegre). A fejlődő országokban lényegesen magasabb is lehet, például az alultápláltság miatt.
Élethosszig tartó immunitás
A kanyaró elleni antitestekkel rendelkező terhes nők a köldökzsinóron keresztül továbbítják ezeket születendő gyermeküknek. Az anyai antitestek a születés után néhány hónapig a gyermek testében maradnak, és így megakadályozzák a fertőzést. Ez az úgynevezett fészekvédelem körülbelül a hatodik élethónapig tart.
Kanyaró elleni oltás
Egy kanyarófertőzés maradandó idegrendszeri károsodást, sőt halált is okozhat – 2018-ban világszerte mintegy 140,000 XNUMX ember halt meg kanyaró következtében, többségük öt év alatti gyerek volt. Ezért olyan fontos a kanyaró elleni védőoltás:
Általában minden csecsemőnek és kisgyermeknek ajánlott: életük első két évében kétszer kell beoltani őket kanyaró ellen. Ha az utód közösségi intézménybe, például bölcsődébe kerül, 1. március 2020-je óta kötelező a kanyaró elleni védőoltás is (kivéve, ha orvosi igazolás igazolja, hogy a gyermek kanyarós volt).
A kanyaró elleni védőoltás más embercsoportok számára is ajánlott, vagy akár kötelező is. Erről, valamint az oltás végrehajtásáról és lehetséges mellékhatásairól a Kanyaró elleni védőoltás című cikkben olvashat bővebben.
További információ
RKI katalógus „Kanyaró” a Robert Koch Intézettől (2014)
