Mi a kötőhártya?
A kötőhártya egy nyálkahártyaszerű szövetréteg, amely összeköti a szemgolyót (bulbus oculi) a szemhéjakkal. Jól ellátott vérrel, átlátszó, nedves, sima és fényes. A szemhéj területén a kötőhártya szilárdan összeforrt. A szemgolyónál valamivel lazábban fekszik. A kötőhártya lefedi a sclerát a szaruhártya széléig. Az íriszt és a pupillát borító szaruhártya területén nincs kötőhártya, különben a szaruhártya zavaros lenne.
A kötőhártya nagyon érzékeny a külső ingerekre.
A kötőhártya három szakasza
A kötőhártya három részből áll:
- Szemhéj kötőhártya: A szemhéjak belsejét fedi. Orvosi kifejezés: conjunctiva tarsi vagy tunica conjunctiva palpebrarum.
- Kötőhártya: A szemgolyó elülső, látható részét fedi. Orvosi kifejezés: Conjunctiva bulbi vagy Tunica conjunctiva bulbi.
- Felső és alsó kötőhártyazsák: Ez a két redő képezi az átmenetet a szemhéj és a kötőhártya között. A kötőhártyazsák orvosi elnevezése saccus conjunctivalis.
A kötőhártya több sejtrétegből áll. Időnként nyálkaképző kehelysejtek és további könnymirigyek vannak beágyazva ebbe a nem keratinizált laphámba. A kötőhártya váladéka a szem nedvesítésére szolgál, és a könnyfilm fontos alkotóeleme.
Alatta – alaphártyával elválasztva – laza kötőszövetréteg (lamina propria; subconjunctiva) található. Sok finom véredény hatja át.
A kötőhártya erei általában láthatatlanok. Ha a szem irritált, egyre inkább megtelik vérrel (kötőhártya injekció) – a szem kipirosodik.
A kötőhártya szilárdan és mozdíthatatlanul kapcsolódik a szemhéjporchoz (tarsus palpebrae), egy félhold alakú, rugalmas kötőszöveti lemez a felső és alsó szemhéjban, amely némi szilárdságot biztosít a szemhéjaknak.
A belső szemzug területén kis ívelt nyálkahártya-redő (plica semilunaris conjunctivae). Ez egy kezdetleges maradványa, az állatokban még megőrzött, jól mozgékony nictitáló membránnak, amelyet „harmadik szemhéjnak” is neveznek.
A szemhéjak háti felszínén a kötőhártya plazmasejteket és limfocitákat tartalmazó tüszőket tartalmaz, amelyek gátat képeznek a kórokozókkal szemben, és részt vesznek az immunválaszban.
Érzékeny és nedvszívó
Mivel a kötőhártyát erősen áthatják az érzékeny idegek, ennek megfelelően érzékeny az ingerekre, idegen testekre vagy hasonlókra. Erősen nedvszívó, ezért sok szemre szánt gyógyszert a kötőhártyazsákba csepegtetnek.
Milyen problémákat okozhat a kötőhártya?
Különféle panaszok, betegségek fordulhatnak elő a kötőhártyában.
Kémiai égések
Erős savakkal, lúgokkal vagy más vegyi anyagokkal kapcsolatos balesetek kémiai égési sérüléseket okozhatnak a kötőhártyán és a szaruhártyán. A legrosszabb esetben az érintett szem elveszíti látását.
Szemégés esetén gyors intézkedés szükséges! Mindig értesítse a mentőszolgálatot vegyszeres balesetek esetén.
A kötőhártya gyulladása
A kötőhártya-gyulladás (kötőhártya-gyulladás) felismerhető a „vörös” szemről, a szemben lévő idegentest-érzésről és a vizes, nyálkás vagy akár gennyes váladékról. A gyulladás lehetséges kiváltó okai sokfélék:
Más esetekben a gyulladás allergia következménye: Például házipor-allergia, állati szőrallergia vagy szénanátha esetén kialakulhat az úgynevezett rhinoconjunctivitis. Ez az orrnyálkahártya-gyulladás (folyós vagy orrdugulásos) és a kötőhártya-gyulladás kombinációja.
Nagyon gyakran azonban a kötőhártya-gyulladást nem specifikus ingerek is kiváltják. Ezek tartalmazzák:
- Füst
- Dust
- hőség
- Hideg
- Szél
- UV fény
- A szem túlterhelése, pl. hosszú számítógépen végzett munka, kimerültség, alváshiány vagy nem megfelelően korrigált szemüveg
- A szemhéjak eltolódása: ektropion (a szemhéj kifelé fordulása) és entropion (a szemhéj befelé fordulása)
- Trichiasis: a szempillák befelé fordulása entrópia nélkül – a szempillák dörzsölik a kötőhártyát, ami begyulladhat
