A kötődési rendellenességek különbségei gyermekeknél és felnőtteknél
A kötődési rendellenességnek különböző formái léteznek, amelyek természetesen különböznek gyermekek és felnőttek között. Gyermekeknél a kötődési rendellenességet gyakran traumatikus események okozzák. Különböző kiváltó okok vannak, gyakran vannak összefüggések fizikai és / vagy szexuális erőszakkal, de a szélsőséges elhanyagolás vagy az egyértelműen ép szülői otthon is a gyermek kötődési zavarához vezethet.
Ez rendkívül befolyásolja a gyermek viselkedését. A kötődési rendellenesség formájától függően a gyermeknek nehézségei vannak a környezetben fontos gondozókkal való kapcsolattartásban. Ez gyakran ambivalens, azaz ambivalens viselkedésben nyilvánul meg.
Egyrészt túlzott bizalom figyelhető meg a távolság elvesztésével, másrészt agresszió vagy tudatlanság is megfigyelhető a fontos személy részéről. Továbbá, problémák merülnek fel, ha azonos korú gyermekekkel foglalkoznak. Gyakran az érintett gyermekek érzelmileg is instabilak és ingadoznak a különböző érzelmi állapotok között.
Ezek gyakran magukban foglalják a félelmet, a boldogtalanságot, az érzelmek hiányát és az agressziót önmagukkal és a környezetükkel szemben. A gyermekek kötődési rendellenességeinek hivatalos diagnosztikai kritériumai vannak. Terápiaként egy hosszú távú pszichoterápiás kezelés a cél.
A felnőttek számára a kötődési rendellenesség fogalmát napjainkban különböző szempontokból kell szemlélni. Ide tartoznak azok a felnőttek, akik már kötődési rendellenességekben szenvednek gyermekkor olyan trauma miatt, mint amilyen a fent leírt. Ez a kötődési rendellenesség gyakran jelentkezik, ha nem végeztek megfelelő terápiát gyermekkor vagy ha nem következetesen hajtották végre.
Ez a közvetlen környezetben élő emberekkel szembeni elkerülő viselkedéshez vezethet. Az érintett felnőttek gyakran nem tudták legyőzni a traumákat gyermekkor megfelelően befolyásolják és korlátozzák mindennapi viselkedésüket. Ezért pszichoterápiás vagy pszichiátriai kezelést kell kérni. A mai társadalomban azonban a felnőttek kötődési rendellenességének koncepcióját gyakran egyenlővé teszik a laza kötődések iránti hajlammal és a komoly partnerség határozott ígéreteitől való félelemmel. Ez egyfajta kötődési rendellenességnek is tekinthető, de ennek kevésbé traumatikus okai vannak, és nem feltétlenül kell pszichiátriai ellátással kezelni.
Terápia
Az a kötési rendellenesség gyakran hosszú folyamat. Az előtérben egy viselkedési terápiás megközelítés áll. Az állandó biztonságos környezet megteremtése érdekében a kezelésnek ambuláns körülmények között kell történnie, például pszichoterápiás gyakorlatban, ha lehetséges.
A kezelést általában a pszichiátria szakorvosának, ill pszichoterápia. Ez garantálja az érintett személy problémáinak megfelelő kezelését. A pszichiátriai vagy pszichoterápiás ellátás általában évekig tartó folyamat.
Fontos, hogy biztonságos és stabil kapcsolat jöjjön létre az érintett személy és a terapeuta között. Egyébként a kezelés sikere nagyon korlátozott, az érintett személy bizalmának hiánya miatt. Ebben az értelemben a kötődési rendellenességnek nincs gyógyszeres terápiája. Támogató gyógyszeres kezelés azonban adható. A legtöbb esetben a kísérő betegségek kezelése áll az előtérben.
