Hiatal hernia: tünetek, terápia

Rövid áttekintés

• Tünetek: A tünetek a hiatus hernia adott típusától függenek, és nem minden esetben jelentkeznek.
• Kezelés: Az axiális sérv általában nem igényel műtétet. A többi hiatussérv esetén azonban mindig meg kell fontolni a műtétet.
• Okok és kockázati tényezők: a rekeszizomsérv vagy veleszületett, vagy az élet során alakul ki. A szerzett rekeszizomsérv kockázati tényezői közé tartozik az elhízás és az életkor.
• A betegség lefolyása és prognózisa: A prognózis az adott rekeszizomsérv típusától és a lehetséges szövődményektől függ. A legtöbb esetben csúszósérvről van szó, és a prognózis jó.
• Megelőzés: A rekeszizomsérv kockázatának csökkentése érdekében többek között a súlyfelesleg csökkentése és a fizikai inaktivitás elkerülése is célszerű.

Mi a rekeszizom sérv?

A kupola alakú membrán izom- és ínszövetből áll. Elválasztja a mellüreget a hasüregtől. A legfontosabb légzőizomnak is tartják.

A membránnak három nagy nyílása van:

A gerinc előtt található az úgynevezett aorta rés, amelyen keresztül a fő artéria (aorta) és egy nagy nyirokér halad át.

A nyelőcső áthalad a nyelőcső nyílásán, a harmadik nagy lyukon, és közvetlenül a rekeszizom alatt nyílik a gyomorba. A nyelőcsőnyílás közvetlen kapcsolatot képez a mellkas és a has között. Mivel az izomszövet ezen a ponton viszonylag laza, elsősorban itt fordul elő hiatushernia.

A mellkasi sérveket a mellkasüregbe ömlő részek eredete és elhelyezkedése szerint osztják fel.

I-es típusú sérv	Axiális hiatal sérv
II típusú sérv	Paraesophagealis hiatus hernia A gyomor különböző méretű része a nyelőcső mellett halad át a mellüregbe. A gyomor bejárata azonban a rekeszizom alatt marad – ellentétben az I. típusú sérvvel.
III típusú sérv
IV típusú sérv	Ez egy nagyon nagy rekeszizom sérv, amelyben más hasi szervek, például a lép vagy a vastagbél is a mellüregbe ömlik.

Extrahiatális rekeszizomsérv

A rekeszizomsérv elterjedt elnevezés általában a szervek nyelőcsőrésen (hiatus oesophageus) keresztül történő elmozdulását jelenti, ezért hiatussérvnek is nevezik.

Például van egy lyuk (Morgagni) a szegycsonttal való találkozásnál, amelyen keresztül a bélhurkok előnyösen elmozdulnak (Morgagni hernia, parasternal hernia). És az izmos rekeszizom hátsó részén lévő háromszög alakú rés (Bochdalek-rés) is okozhat sérvet.

Frekvencia

Ha a sérv fejletlen rekeszizom miatt következik be, akkor ez a veleszületett forma. Az orvosok 2.8 10,000 szülésből körülbelül XNUMX-nál találnak rekeszizom rendellenességet. Ez a terhesség nyolcadik-tizedik hetében alakul ki. Hogy ez a fejlődési rendellenesség pontosan hogyan fordul elő, még nem tisztázott véglegesen.

Hogyan lehet felismerni a rekeszizomsérvet?

Az, hogy vannak-e rekeszizomsérv tünetei, általában a szóban forgó sérv típusától és mértékétől függ.

Az I. típusú rekeszizomsérvben általában nincsenek tünetek. A betegek gyakran számolnak be gyomorégésről és fájdalomról a szegycsont mögött vagy a has felső részén. A rekeszizomsérvben szenvedők krónikus köhögést is tapasztalhatnak.

Ezek azonban nem annyira rekeszizomsérv tünetek; hanem a tüneteket egyidejű reflux betegség okozza.

Ezenkívül a nyelőcső nagyon meredeken nyílik a gyomorba. Ez a körülmény még nehezebbé teszi a refluxot.

Az egészséges rekeszizom támogatja ezt a folyamatot, ezért a rekeszizom sérve növeli a reflux kockázatát. Végül a rekeszizomsérv felső vége beszűkül, és kialakul egy úgynevezett Schatzki-gyűrű.

Ennek eredményeként a betegek dysphagiában vagy steakhouse szindrómában szenvednek: egy darab hús elakad és elzárja a nyelőcsövet.

A paraesophagealis hiatus hernia tünetei

A II-es típusú hiatus hernia kezdetén általában nincsenek tünetek. Az állapot előrehaladtával a betegek nehezítik a nyelést.

Egyes betegeknél a gyomortartalom visszafolyik a nyelőcsőbe. Különösen étkezés után a betegek gyakran tapasztalnak fokozott nyomásérzést a szív területén és keringési problémákat.

Az axiális rekeszizomsérvhez hasonlóan a gyomorfal szövete is károsodhat. Bizonyos körülmények között a keletkező hibák észrevétlenül kivéreznek.

Ezért a II-es típusú sérvek körülbelül egyharmadát először a krónikus anémia miatt veszik észre. A fennmaradó kétharmadot véletlenül találják meg az orvosok, vagy nyelési nehézségek miatt válik nyilvánvalóvá. Ha a hiatus hernia súlyos tüneteket okoz, a sérvzsák általában nagyon nagy. Szélsőséges esetekben az egész gyomor a mellüregbe kerül.

Más rekeszizomsérv tünetei

Az extrahiatalis rekeszizomsérv tünetei hasonlóak. Egyes betegeknél egyáltalán nincsenek tünetek, másoknál ezek a rekeszizom sérvek bonyolultabbak.

Ugyanis a hiatus herniákhoz hasonlóan itt is elhalhat a sérvzsák tartalma – bélhurkok vagy egyéb hasi szervek, és olyan méreganyagok szabadulnak fel, amelyek életveszélyesek a szervezetre.

Hogyan kezelhető a rekeszizom sérv?

A rekeszizomsérv bármely kezelésének célja a tünetek enyhítése és a szövődmények megelőzése. Így a tüneteket nem okozó rekeszizomsérvet nem feltétlenül kell kezelni.

Ha az axiális hiatus hernia gyógyszeres kezelése nem vezet a kívánt sikerhez, vagy ha a reflux betegség már krónikus, akkor esetenként műtétre van szükség. Ugyanez vonatkozik az összes többi rekeszizomsérvre is: általában műtéti úton kezelik, hogy elkerüljék a szövődményeket vagy a késői hatásokat.

Rekeszizomsérv műtét

A műtét célja, hogy a szerveket visszaállítsák eredeti helyzetükbe a hasüregben, és ott rögzítsék.

Ennek során a mellüregbe átjutott rekeszizom sérv megfelelően visszahelyeződik a hasüregbe. Ezt követően a sérvrést szűkítik és stabilizálják (hiatoplasztika). Ezenkívül a gyomorfenéket, azaz a gyomor kupola alakú felső dudorát a rekeszizom bal alsó oldalára varrják.

Ha a hiatus hernia műtét célja csak a reflux betegség korrigálása, akkor Nissen szerint ún. fundoplicatio-t végeznek. A sebész a gyomorfenőt a nyelőcső köré tekeri, és a kapott hüvelyt összevarrja. Ez növeli a nyomást a nyelőcső alsó záróizmára a gyomor szájánál, és a gyomornedv alig folyik felfelé.

Műanyag hálók

Hogyan alakul ki a rekeszizom sérv?

A rekeszizom sérv veleszületett és szerzett formákra oszlik. Ez utóbbinak különböző okai és méretei vannak. Ezzel szemben a veleszületett rekeszizomsérv általában a rekeszizom rossz fejlődése miatt alakul ki.

Fejlődési rendellenességek az embrionális időszakban

A második fázisban az izomrostok benőnek. Ha ez idő alatt (a terhesség negyedik-tizenkettedik hetében) rendellenesség lép fel, a rekeszizom defektusa alakul ki.

Ezek a rések azt okozhatják, hogy a hasi részek a mellkasba tolódnak. Mivel a szervhüvelyek, például a hashártya kezdetben még nem képződnek, a szervek szabadon helyezkednek el a mellüregben.

Kockázati tényező testhelyzet

Az axiális rekeszizomsérvet csúszósérvnek is nevezik. A sérv hasi tartalom visszacsúszik, és újra bejut a mellkasi üregbe. Így előre-hátra csúszik a mellüreg és a hasüreg között.

A gyomorszakaszok eltolódása elsősorban akkor történik, ha a beteg fekszik, vagy ha a felsőtest lejjebb van, mint az alsó has. Ha az érintett személyek egyenesen állnak, az elmozdult részek a gravitációs erő hatására visszatérnek a hasüregbe.

Kockázati tényező nyomása

A kockázat így növekszik kényszerített gyors kilégzéssel, hasi összeszorítással és székletürítéskor is.

Kockázati tényezők súlyos elhízás és terhesség

A préseléshez hasonlóan az elhízás és a terhesség növeli a rekeszizomsérv kockázatát. A hasi zsírszövet túlzott mennyisége (peritoneális zsír) növeli a szervekre nehezedő nyomást, különösen fekve.

Kockázati tényező életkora

Az életkor láthatóan szerepet játszik a rekeszizomsérv kialakulásában. Például gleitherniát az 50 év felettiek 50 százalékánál lehet kimutatni.

A szakértők úgy vélik, hogy a rekeszizom kötőszövete gyengül, a nyelőcső rés kiszélesedik (kidudorodik). Ezenkívül a gyomor és a rekeszizom közötti szalagok meglazulnak ott, ahol a nyelőcső csatlakozik a gyomorhoz.

Diagnózis és vizsgálat

Sok hiatussérvet véletlenül fedeznek fel, amikor az orvos röntgenfelvételt vagy ellenőrző gasztroszkópiát végez. Ezt általában belgyógyászati ​​szakterületen gasztroenterológus szakorvos, esetenként tüdőgyógyász (tüdőgyógyász) végzi.

Egyes betegek gyomorégésben szenvednek rekeszizomsérvvel, és ilyen panaszokkal fordulnak háziorvosukhoz.

Orvosi előzmény (anamnézis) és fizikális vizsgálat

Ebben az összefüggésben különösen fontosak a már ismert, a páciens korábbi rekeszizomsérvei. Mivel a traumás események, például a műtét vagy a baleset is károsíthatják a rekeszizomzatot, ezek az információk döntő szerepet játszanak a diagnózisban.

Az orvos ezért a korábbi kórtörténetbe is beletekint. Ha a rekeszizomsérv során a bélhurkok elmozdulnak, az orvos sztetoszkóppal a mellkas felett bélhangokat hallhat.

További vizsgálatok

A rekeszizom sérv kezelésének pontos besorolásához és megtervezéséhez az orvos további vizsgálatokat végez.

Módszer	Magyarázat
Röntgen
Mell nyelés, kontrasztanyag	Ebben a vizsgálatban a páciens kontrasztanyagot lenyel. Ezután az orvos röntgenvizsgálatot végez. A pép, amely nagyrészt áthatolhatatlan a röntgensugárzás számára, jól látható, és olyan lehetséges szűkületeket mutat, amelyeken nem megy át. Alternatív megoldásként megjelenhet a rekeszizom felett a mellkasi üregben, a rekeszizom sérv területén.
gasztroszkópia (oesophago-gastro-duodenoscopia, ÖGD)
Az adagolócső nyomásának mérése	Az úgynevezett oesophagealis manometria meghatározza a nyelőcső nyomását, és így információt nyújt a rekeszizom sérv okozta esetleges mozgászavarokról.
Mágneses rezonancia képalkotás (MRI) és számítógépes tomográfia (CT).
Ultrahang (a magzatról)	Veleszületett rekeszizomsérv esetén a születendő gyermek finom ultrahangvizsgálata viszonylag korán megmutatja, hogy szükséges-e a műtét. Az orvos megméri a tüdőterület és a fej kerületének arányát, hogy megbecsülje a rekeszizom sérv mértékét.

A betegség lefolyása és prognózisa

A gleitherniák körülbelül 80-90 százaléka tünetmentes marad, és nem igényel terápiát. Ha ennek ellenére műtétre van szükség, a rekeszizomsérvben szenvedő betegek körülbelül 90 százaléka utána tünetmentes.

Szövődmények

A rekeszizom sérv lefolyása kevésbé kedvező, ha szövődmények lépnek fel. Például, ha a gyomor vagy a sérvzsák tartalma megcsavarodik, a vérellátásuk megszakad. Következésképpen a szövet begyullad és elhal. Az így felszabaduló toxinok eloszlanak a szervezetben, és súlyosan károsítják azt (szepszis).

Ezekben az esetekben a műtét gyorsan megtörténik, és az érintett személyt intenzív osztályon ápolják. Ezenkívül a szövetkárosodásból származó vérzés krónikus vérszegénységet okoz.

Mivel azonban a legtöbb sérv ártalmatlan és tünetmentes csúszósérv, a rekeszizomsérv általában komplikációk nélkül, jó prognózissal megy végbe.

Megelőzés

Közvetlenül lefekvés előtt is tanácsos nem enni semmit. Főleg ismert csúszósérv esetén az éjszaka enyhén megemelt felsőtest megakadályozza, hogy a hasi szervek ismét felcsúszjanak a mellüregbe. Emiatt a betegek kevesebb gyomorégést is tapasztalnak, így csökken a refluxbetegség és következményeinek kockázata.